Váratlan banki számlazárolások
Többnyire nagyon kellemetlen helyzet, amikor egy pénzintézet felfüggeszti a vállalkozás önálló rendelkezési jogát annak bankszámlája fölött.
A vállalkozóiszámla-zárolás eszközével a bankok leggyakrabban akkor élnek, ha az ügyfél – például hitelhez kapcsolódó – óvadéki szerződés keretében vállalja, hogy bizonyos pénzügyi vagy befektetési eszközeit fedezetként zárolják a bankot illető követelések és előjegyzett költségek biztosítására. Ha a szerződéshez kötődően a banknak ezután lejárt követelései keletkeznének, s ezeket az ügyfél felszólítás ellenére sem egyenlíti ki, a hitelintézet jogosult ezt közvetlenül az óvadékból rendezni. Tipikus eset az is, amikor az adós cég árbevételét engedményezi a bankra, így az annak révén befolyó összegek egy külön (a bank által esetlegesen zárolt) számlára érkeznek.
Előfordul ellenkező is, amikor az ügyfél maga kéri a bankszámla zárolását. Leggyakrabban akkor kerül erre sor, ha a vállalkozás például elvesztette (vagy ellopták tőle) bankkártyáját és PIN-kódját, iratait, azonosító okmányát, s tart az ebből fakadó esetleges illetéktelen hozzáféréstől.
Jogszabályi végrehajtás
Kellemetlenebb a helyzet, ha valamilyen jogszabály kötelező végrehajtása miatt kell zárolási intézkedést hoznia a számlavezető pénzintézetnek. Megeshet, hogy a bank a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében kényszerül erre: a törvény szerint ugyanis egy banki művelet végrehajtása előtt azonosítania kell a vállalkozó ismeretlen – esetleg távoli országban székelő – partnerét, ha bármilyen gyanús körülményt észlel. Az azonosításhoz a banknak a tranzakcióról bejelentést kell tennie a vámhatósághoz, amely rövid időn belül elvégzi e műveletet.
Bizonyított jogalap
Zárolásra kerül sor akkor is, ha olyan követelést jelent be valamely külső fél a banknak az adott céggel szemben, amelynek jogalapját, jogcímét kétséget kizáróan igazolja. Közismert forgatókönyv, ha inkasszót nyújtanak be az adós cég ellen, amely esetében a hitelintézet köteles a követelést kifizetni az adós cég számlájáról. Az inkasszót a hitelező adja be a bankhoz, mivel azt bíróság rendelte el, vagy annak alapján történik, hogy az adós előzetesen közjegyző előtt ismerte el és rögzítette a tartozás tényét (például az okmányos ügyleteknél). Ezt az azonnali beszedési megbízást jelentő műveletet tehát mindig valamilyen hivatalos dokumentum alapján kezdeményezik.
Olykor ugyanakkor bíróság rendeli el végzéssel a zárolást biztosítási intézkedésként, vagy, mondjuk, önállóan az adóhivatal (APEH), netán egy helyi önkormányzat kezdeményez ilyen lépést. Előfordulhat, hogy mindez végrehajtói végzés alapján, netán folyamatban lévő ügyészségi vagy rendőrségi vizsgálat miatt történik.
Zárolási számlák
Alapesetben a számlatulajdonost vagy annak képviselőjét – bankfiókjában – tájékoztatni kell a számlazárolás okairól, de egyes, jogszabály előírta esetekben a bank megtagadhatja e felvilágosítást. Bizonyos mozgástere azért még a számlazárolás után is marad az adott ügyfélnek. Fedezeti célú zárolás esetén például a korlátozás kizárólag a fedezetelhelyező cég számlájára terjed ki, tehát például a cégcsoport vagy a tulajdonos magánszemélyek egyéb, a banknál lévő számláira nem.
Több banknál is lehetőség van arra, hogy – ha erre van szükség – csak részösszegeket zároljanak a számlapénzből. Így a maradék megtakarítással továbbra is szabadon lehet rendelkezni. A bankok többsége például devizanemenként egy zárolt bankszámlát nyit azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egyszerre több pénznemben is a hitelintézetnél tartják a pénzüket. Az egyes devizaszámlákon akár egyszerre több, egymástól különálló zárolás is szerepelhet, beleértve a részösszegűeket is.
A hitelintézeteknél általában a zárolt számlán pénzforgalom nem bonyolítható. A K&H Banknál viszont egy adott számlán belül is lehetőség van részösszeg zárolására. A zárolt részen felüli hányad vonatkozásában a számlaforgalmat itt nem korlátozzák. Az OTP Banknál és a Raiffeisen Banknál pedig arról számoltak be: ha a fedezet céljából történt zárolást követően nem kell lehívni a számlán lévő óvadékot, akkor az ott lévő összeg – akár ismétlődő betétlekötésként – tovább is kamatozhat.
