A belső problémák mögött az államháztartás kizárólagos bevételcentrikus szemlélete, az érdemi reformok elmaradása, a társadalmi felszültség, a nagyerejű politikai szembenállás és a fogyasztás évek óta tartó stagnálása áll. Parragh László szerint Magyarországnak nincs elég ereje arra, hogy a gazdaság ebből a helyzetből kitörjön. A politika eddigi válaszai a gazdaságpolitikai problémákra rendre rosszak voltak – indokolta, hozzátéve: nehéz elhinni, hogy mostantól jó megoldásokat találnának.
Rosszul működik a kutatás-fejlesztés
Megismételte, hogy reformokra van szükség. Egy részükhöz, amelyek feles törvényekkel szabályozhatók a kormány meg tudná szerezni a parlamenti támogatást – vélte, de elismerte ugyanakkor, hogy a kétharmados önkormányzati reformhoz a parlamentben nem lenne könnyű többséget szerezni. Reformok nélkül újratermelődnek a társadalmi, gazdasági problémák. Felhívta a figyelmet a politikai szereplők felelősségére is a gazdasági válság hatásának tompításában, hiszen ennek mélysége kihat a később jelentkező társadalmi válságra is.
A kamara elnöke szerint a kutatás-fejlesztés, mai állapotában nem jelenthet érdemi kitörési pontot a gazdaság számára, „nagyon távol vannak ugyanis egymástól”. Míg Európában átlagosan, egymillió lakosra vetítve a beadott szabadalmak száma 109, Magyarországon ez a mutató nagyon alacsony, a közép-magyarországi régióban 20, az észak-magyarországi régióban 0,8 – indokolta. Hangsúlyozta: gazdaságélénkítésre Magyarországon egyedül az európai uniós források állnak rendelkezésre.
Átcsoportosításra van szükség
A kamara elnöke úgy látja, hogy az uniós forrásoknál lehetőség van a meglévő fejezeteken belüli átcsoportosításra a gazdaságfejlesztésre, és a bürokrácia csökkentésével fel lehet gyorsítani a források vállalkozókhoz juttatását. A gazdaságfejlesztési támogatások arányát 50 százalékra kellene emelni a jelenlegi, átlagos 15-20 százalékról.
Ezen túl az operatív programok közötti átcsoportosításból is többet kellene juttatni gazdaságfejlesztésre. Az uniós forrásokat az eddiginél nagyobb arányban kellene munkahelyek megőrzésére, munkahelyek teremtésére fordítani. Felmérésük szerint a multinacionális vállalatok egyik legnagyobb problémája a beszállítói lánc hiánya, ezért a kis- és középvállalkozók beszállítóvá válását is támogatni kell.
