Üzleti tippek

Mérlegen a válság

admin
admin

2008. 11. 04. 00:00

Az utcán, a munkahelyen és otthon mindenki a részvénypiaci indexről és a devizaárfolyamokról beszélget. Az apropó azonban nem a pénzügyi kultúránk fejlődése, hanem egy globális pénzpiaci válság. Jelen írásunkban megpróbáljuk feltérképezni hatásait a vállalati szektor szemszögéből.

Nézzük először a diagnózist! A tavaly még pénzpiaci turbulenciának, ma már pénzügyi, likviditási és bizalmi válságnak is hívott eseménysorozat lényegében a globális gazdasági egyensúly kibillenésére vezethető vissza. Az egyensúlytalanságot az idézte elő, hogy az évtizedek óta jövedelmüknél többet fogyasztó – és a globális növekedés legfontosabb láncszemét alkotó – amerikai háztartások jelentős része 2006-ra fizetésképtelenné vált. Ez egy röpke év leforgása alatt a csőd szélére sodorta a meglehetősen laza hitelezési politikájukat az ingatlanpiaci boomra alapozó bankokat. Az amerikai fogyasztás drasztikus visszaesése pedig szerte a világon nehéz helyzetbe sodorta a hagyományosan a tengerentúli piacra termelő exportőröket. Idővel az addig biztonságosnak hitt társaikat sorra csődbe menni látó kereskedelmi bankok szépen lassan kivonultak a bankközi kölcsönforrások piacáról, s ezzel kizárólag saját forrásaikra és a nemzeti jegybankok alamizsnájára lettek utalva. Nem bíznak egymásban, s ami még rosszabb, egyre kevésbé bíznak ügyfeleik fizetőképességében, és keményen visszafogják hitelezési tevékenységüket is. Az egyetlen öröm az ürömben, hogy ugyan az Egyesült Államok már tavaly szeptember óta recesszióban van, s Európában is visszaesés várható, egyelőre még nem beszélhetünk gazdasági válságról. Csak emlékeztetőül: a XX. századi válságok átlagosan 6 évig tartottak, és átlagosan 23%-os GDP-visszaeséssel jártak. Ezzel szemben a független amerikai elemzők többsége 2009 közepétől már fellendüléssel számol.

Mi lesz itthon?

Magyarországon egyelőre még az a kérdés, hogy jövőre 1 vagy 1,5% lesz a GDP-növekedés, miközben a fogyasztás korrekciója nálunk is borítékolható. A bankok azonban itthon sem aktívabbak, mint külföldön. Jó néhány hazai pénzintézet már nyár óta nem köt új ügyleteket vállalati ügyfelekkel, és amióta a bankközi piac is befagyott, már a meglévő kihelyezés-állomány leépítése is egyre gyakrabban kerül szóba. Elkezdődött a banki leépítések első, még alig érzékelhető hulláma is, amelyet később követhet majd egy komolyabb áldozatokkal járó, újabb hullám – hacsak nem történik gyors kedvező fordulat. Eközben egyes multinacionális cégek hazai leányai termelés-visszafogással, gyárleállításokkal védekeznek, s lélekben minden bizonnyal ők is készülnek az elkerülhetetlen lépések megtételére.

Nemzetközi küzdőtéren

A hazai kis- és középvállalkozásoknak mindez számos nehézséget okozhat. A legtöbb vállalkozást ugyanis két dolog foglalkoztatja: a piaci vásárlóerő, illetve a költségek esetleges változása. A két hatás összevont mérlege inkább kedvezőtlen. Mert miközben a költségek várható csökkenése némileg javíthatja a cégek pozícióját, a csekélyebb vásárlóerő és banki kockázatvállalási hajlandóság ezt várhatóan bőven ellensúlyozza majd.

Mind az exportra, mind a hazai piacra termelő cégek alkalmazkodását megkönnyítheti az inflációs környezet kedvezőbbre fordulása, így a költségek várható csökkenése is.

Az exportra termelő vagy az exportáló nagyvállalatoknak beszállító cégek hamarabb érezhetik meg a kereslet visszaesését. Az amerikai fogyasztás zuhanórepülése mellé ugyanis a jelek szerint társul majd az európai és – az olajárak csökkenése miatt gyengélkedő – orosz piac zsugorodása is. A nekik szállító cégek helyzete annyiban kedvezőbb, hogy a hazai gazdaság „fáziskésése” miatt előbb is lehetnek túl a nehézségeken. Annyiban viszont nehezebb, hogy jóval kevesebb ráhatásuk van a saját felvevőpiacukra, ami az ügyfeleik megtartását nehezítheti. Ez különösen igaz a multinacionális vállalatoknak beszállító kisebb cégekre, amelyek egy-egy nagyobb cég termelésének szüneteltetésével érzékeny veszteségeket szenvedhetnek.

Hazai pályán

A belső piacon mozgó vállalkozásokat alapvetően a hazai jövedelem- és árviszonyok aggaszthatják. A magyar háztartások reáljövedelme a takarékosnak ígérkező vállalati és állami bérpolitika miatt érdemben várhatóan nem emelkedik majd a következő egy évben, ezért nagy hangsúlyt kell továbbra is fektetni a jelenlegi vásárlók megtartására. Ez várhatóan magasabb értékesítési és marketingköltségeket jelent majd.

Hűtőolaj

Mindazonáltal mind az exportra, mind a hazai piacra termelő cégek alkalmazkodását megkönnyítheti az inflációs környezet kedvezőbbre fordulása, és így költségek várható csökkenése. Egyelőre még vitatkoznak rajta az elemzők, hogy melyik hatás az erősebb: a csökkenő kamatkörnyezeté és a növekvő államadósságoké, amelyek az infláció irányába mutatnak, vagy a kereslet esése nyomán csökkenő nyersanyagáraké, amely a deflációt erősíti. Az utóbbi idők folyamatai véleményem szerint az infláció várható lassulásának esélyeit növelik, méghozzá költségoldalról. Az olajár éven belüli megfeleződése is jól mutatja, hogy az utóbbi években szárnyaló nyersanyagárak korrekciója elkerülhetetlen, s ez a termelés közvetlen költségeire és a fedezeti szintre jótékony hatással lehet.

Büntetőtételek

Mindemellett van egy olyan költségtétel, amely emelkedni fog, ez pedig a banki jellegű költség. Mivel a bankok kockázatkerülőbbé váltak, ezért nagyobb megtérülést, kamatprémiumot várnak a vállalati kihelyezéseiktől, ami a kamatköltség növekedését jelenti. Ezenkívül azonban annak is megvan az esélye, hogy a banki tevékenység de facto befagyása miatt egyes potenciálisan jó ügyfelek sem juthatnak majd banki forráshoz. S az is előfordulhat, hogy egy bank úgy dönt, hogy egy romló pénzügyi mutatókkal rendelkező, azaz kevésbé hitelképesnek ítélt ügyfele hitelkeretét felmondja vagy nem hosszabbítja meg. A probléma tehát komplexebb, mint egyszerűen a kamatköltség emelkedése. A vállalkozásoknak ezután több energiát kell majd fektetniük banki kapcsolataik ápolására és arra, hogy likviditási, eredményességi, hatékonysági mutatóik értékeit lehetőleg szinten tartsák, és nem utolsósorban arra, hogy kifizessék a magasabb kamatköltségeket. Ha erre nem figyelnek, könnyen belekerülhetnek egy ördögi körbe. Ha nem jutnak banki forráshoz, és nincs saját tartalékuk, akkor a szállítói finanszírozás igénybevétele, azaz a fizetési határidő kitolása az egyetlen megoldás. Ez azonban éppen az egyik hatékonysági mutató, a szállítók forgási idejének értékét emeli, ami így tovább rontja a cég banki megítélését.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.