Kifogtuk a tőkehalat!
Mintegy 150 ember zsúfolódott össze október 15-én a Westend Hiltonban. Az érdeklődés érthető volt: az Üzlet & Siker a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesülettel karöltve rendezett konferenciát a kockázati tőkéről.
„Magyarországon még mindig jóval kisebb a kockázati tőke aránya, mint a nyugat-európai országokban, viszont ezen belül valamivel magasabb a kivásárlások aránya, mint az uniós átlag” – mutatta be a statisztikai hátteret Karsai Judit, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) statisztikai bizottságának elnöke.
„A magyar piacon hihetetlen mennyiségű tanácsadó tud megélni, mert egyszerűen siralmas a kisebb cégek működése, gyakran nincsenek hosszú távú stratégiáik, tapasztalataink szerint mindössze a cégek 15 százaléka van rendben pénzügyi és szervezési szempontból” – figyelmeztetett a konferencia másik előadója, Tóth András független pénzügyi tanácsadó. Jó eséllyel számíthatnak befektetői partnerre azok a cégek, ahol minden rendben van az adózás körül, és hosszú távú terveket tudnak felmutatni – jó ötletekkel.
A kockázati tőkések kedvelt terepe a kommunikációs cégek és médiaügynökségek, az élettudományok területén tevékenykedő vállalkozások (például biotechnológia) vagy a szállítmányozás. Ezek a területek adták az elmúlt években az összes tranzakció majdnem felét. A kockázati tőkések általában olyan kis- és közepes méretű vállalkozásokba fektetnek, amelyekben nagy fantáziát látnak, de valamiért a pénzintézetektől nem kapnak elegendő forrást. Megkérik viszont a magasabb kockázat árát: általában több százalékponttal drágábbak ezek a hitelek, mint a hagyományos banki termékek, és többségük részesedést is követel a vállalkozásból. Ez nem azt jelenti, hogy a kockázati tőkés minden esetben bekebelezi a céget, tavaly például 14 magyar cégből szállt ki a külföldi résztulajdonos. A közhiedelemmel ellentétben a kockázatitőke-alapok nem pénzügyi spekulánsoktól származnak, hanem a cégek felfuttatásában érdekeltek. A konferencián elhangzó esettanulmányok segítségével a vállalkozók megismerhették a tőkebevonás kiválasztási, előkészületi és együttműködési fázisait mind a forrást adók, mind pedig a befogadók szemszögéből.
