Üzleti tippek

Jól járnak majd a korrupció spiclijei

admin

2008. 11. 04. 06:30

Az igazságügyi tárca tervei szerint jutalmat és védelmet kapnának, akik jelentik a korrupciót. A pénznél nagyobb hajtóerő a becsület, ezért a hatóságoknak elsősorban azt kellene megakadályozniuk, hogy a korrupciós ügyek lefülelői elveszítsék állásukat – nyilatkozták szakértők az FN-nek. A közbeszerzési szabályok módosításával is sokat lehetne tenni a csúszópénzek ellen.

Önálló korrupcióellenes törvényt készít elő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM), amelyben az amerikai minta alapján a bejelentőt az okozott kár és a lehetséges veszteség mértékének egy bizonyos százaléka illeti majd meg. „A hamarosan kormány elé kerülő csomagban egy 2014-ig szóló stratégia és egy rövid távú cselekvési terv szerepel” – nyilatkozott több újságnak Kondorosi Ferenc kormánybiztos.

Az IRM-től mindössze azt a választ kaptuk, hogy nemzetközi példákat és az egyik legnagyobb korrupcióellenes ngo (nem kormányzati civilszervezet), a Transparency International (TI) anyagait vizsgálják. Az Egyesült Államokban egyébként a korrupciós cselekményekben részt vevő cégeket büntetik, a csúszópénz 15-30 százalékát kapja a bejelentő.

„A pénznél sokkal hatásosabb lehetne egy komplex védelmi ernyő, amellyel a közalkalmazottaknak nem kellene attól tartaniuk, hogy kirúgják őket” – mondta el az FN-nek Alexa Noémi, a TI szóvivője. Az amerikai adatok azt mutatják, hogy a jelentéstevők 90 százaléka becsületi ügyként kezelte a kérdést.

Kirúgták a biztonsági szakértőt

A nemzetközi szervezet munkatársa Posta Imre esetére hivatkozott. A Köztársasági Őrezred egykori szakpszichológusa (és vegyivédelmi mérnök) még 2006-ban írt leveleket főnökének, amelyben a szolgálatnál általa nagy problémának vélt korrupciót fejtegette. Érdemi válasz hiányában Gurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordult Posta, végül a Katonai Ügyészség fegyelmi eljárást folytatott, és a tisztet elbocsátották.

A pontos indoklás ez volt: „A vezetők, munkatársak következmények nélkül bűncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Őrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott a pszichológus szerint, ezek az állítások nem nyertek hitelt érdemlő bizonyítást”.

Az egykori kormányzati ember egyébként azóta rendszeres vendége a Jobbik Magyarország és más hasonló szervezetek rendezvényeinek, valamint a kormányzatot bíráló könyvet írt Rendőr közigazgatás címmel. „Egy hatékony és védelmet biztosító jelentési rendszerrel el lehetett volna kerülni az egész hercehurcát” – vélekedett Alexa Noémi.

A nemzetközi szervezet legutóbbi országjelentésében kifogásolta, hogy a hatályos titoktörvény nem tartalmaz a bejelentőkre vonatkozó védelmi rendelkezéseket.

Felmérést készítenek a konkrét esetekről

Egyelőre nem lehet tudni, hogy ezekből a javaslatokból pontosan mit vesz majd át az IRM. A törvényi és intézményi koordinációval foglalkozó Közbeszerzések Tanácsa (KT) egyébként egy országos szintű felmérést végez a cégek, a közintézmények és a tanácsadók körében arról, hogy pontosan milyen megvesztegetési gyakorlatok léteznek.

A minőségi és mennyiségi felmérés egyelőre még csak az adatgyűjtés végénél tart, de az már most látszik, hogy nem lesz egyszerű munka a kiértékelés, mert a megkérdezettek nem nagyon törik össze magukat a válaszadással.

Magyarországon egyébként bűncselekmény gyanúja esetén az APEH titkosszolgálati eszközökkel is nyomozhat. „Nem biztos, hogy a korrupciógyanús eseteknél célravezetőek lennének ezek a módszerek, mert szinte mindig a személyi kapcsolatok mozgatják a szálakat, és nehéz lenne beépülni a rendszerbe” – vélekedett az FN-nek Fribiczer Gabriella, a KT munkatársa arra a kérdésre, hogy miért nem lépnek fel keményebben.

Üdvözlik a KT vizsgálatát a közbeszerzési tanácsadók. „Kevés érdemi felmérés készül Magyarországon, nem feltétlenül a törvényeket kellene szigorítani, hanem első körben fel kellene tárni a gyakorlatot” – vélekedett Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és hozzátette, hogy a magyar közbeszerzési rendszer így is túlszabályozott, és ez csökkenti a hatékonyságot.

A magánszférában bíznak az alkalmazottak lelkiismeretében

A magánszférában többnyire az önkéntes bejelentési rendszerben bíznak. A Siemensnél például az egy éve bevezetett úgynevezett compliance szisztéma lényege, hogy a dolgozók anonim küldhetik el leveleiket egy központi rendszerre.

„Nem hallgatjuk le a telefonokat és nem olvassuk az e-maileket, de minden panaszt kivizsgálunk” – mondta el az FN-nek Kühn János, a cég compliance vezetője. Eddig egyébként 400 dolgozót képeztek ki a Siemensnél egy olyan gyakorlatra, amely megszabja az adható ajándékok értékét. Konkrét összeget nem mondott el a vezető, de azt megtudtuk, hogy nem az ajándékot kapó tisztviselő pozíciójától, hanem az ajándékozó cégen belüli szintjétől függ, és mindössze kétszeres a szorzó egy sima saleses és a vezérigazgató helyettese között.

A német multicégnél olyan triviálisnak tűnő eseteket is vizsgálnak, mint hogy szabad-e üzletelni egy olyan közalkalmazottal, aki korábban a cégnél dolgozott, vagy valamilyen kapcsolatban volt a csoporttal. Világviszonylatban egyébként összesen 190 vezető és 500 beosztott ügyködik a korrupciót ellenőrző részlegen (a teljes alkalmazotti létszám 400 ezer körüli).

Alig derülnek ki az esetek

A TI adatai alapján az elmúlt 15 évben Magyarországon a felderített korrupciós bűncselekmények száma 400 és 1000 között volt, kiemelkednek a sorból 1991, 1992, valamint a 2005 és a 2006-os évek, de a nemzetközi szervezet hangsúlyozza, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert az ügyek többsége soha nem derül ki.

Felmérésük szerint a közbeszerzési törvény gyakori módosításai növelik a bizonytalanságot. Egyebek között azt is javasolják, hogy csak etikai kódexszel rendelkező cégek nyújthassanak be közbeszerzési pályázatot.

Sok korrupciós esetet lehetne megelőzni a TI szerint, ha megszűntetnék azt a gyakorlatot, amelyben a közbeszerzési eljárást sikertelennek lehet nyilvánítani, amennyiben az ajánlatkérő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. Jelentéseikből kiderül: gyakori, hogy így élnek vissza a hatalommal a magyar közigazgatásban az előre kiszemelt cégnek kedvezve.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.