A globális pénzügyi válság mennyire van hatással a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási gyakorlatára?
Nagyon figyelünk arra, hogy többségi állami tulajdonú pénzintézetként kinek adunk kezességet, és miért. Ugyanakkor azt gondolom, hogy éppen ilyen krízishelyzetben kell aktívabbnak lennünk. Meg kell mutatnunk a kereskedelmi bankoknak, hogy továbbra is érdemes vállalkozókat hitelezni, mert mi ott vagyunk mögöttük kezességgel. Az államnak és a gazdaságnak az a jó, ha a vállalkozó hozzájut a forráshoz, adót és járulékot fizet, munkahelyet teremt.
Olyannyira, hogy új termékekkel is megjelentek a piacon.
névjegy
Radnai György (59)
1973-ban végezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet tervmatematika szakon. Utána a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a rendszerváltás után „egy picit a politikába sodort az élet”. A Medgyessy-kormány idején az egészségügyi reform kormánybiztosa lett, majd a Pénzügyminisztérium államtitkára. 2004-től a Hitelgarancia vezérigazgatója. Három gyermeke és egy unokája van. Szeret sakkozni, olvasni, és ha teheti, sokat utazik. Családjával Pomázon lakik egy családi házban.
Abból indultunk ki, hogy Magyarország számára az elkövetkezendő években az egyik legfontosabb feladat az, hogy az uniós forrásokat le tudja hívni. Ugyanakkor sok vállalkozó szembesül azzal, hogy a különböző finanszírozási formák elszaladnak egymás mellett. Van, aki képes arra, hogy uniós forráshoz jusson, de nem képes hitelt találni. Van, aki hitelt tud találni, de nem tud uniós forráshoz jutni. És vannak olyanok is, akik a kockázati tőkében hisznek. De együtt mind a három forrás nem áll rendelkezésre a vállalkozónak, holott ezek képesek felerősíteni egymást. Ha mind megvan, akkor 50 milliós saját tőkével is bele lehet vágni egy 500 milliós költségvetésű projektbe. Ezért Tőke Unió Program néven indítottuk el az egyablakos pénzügyi szolgáltatásunkat, amely a különböző finanszírozási formák – tőke, hitel, uniós források – hatékony lehívását segíti elő.
A kockázati tőke sajátossága, hogy tulajdonosként kíván beszállni a finanszírozott társaságba. Mennyire lehet ez vonzó egy vállalkozónak?
Sajnos a hazai vállalkozók nem ismerik ezt a befektetési formát. Végeztünk egy felmérést, amely szerint a kifejezéssel kapcsolatban negatív asszociációik voltak, például uzsorakamat. Ugyanakkor, amikor elmagyarázták nekik a fogalmat, úgy gondolták, hogy ez rájuk is vonatkozhat. Hangsúlyozom, hogy bár ez a forma általában társulással jár, nem a bekebelezésről szól. A befektetők általában 25 vagy 50 százalék alatti tulajdoni hányadot szereznek. Így továbbra is megmarad a vállalkozó döntő szerepe, ráadásul a kockázatitőke-társaság is segítheti belülről a társaság fejlődését. Azt gondolom, hogy ez mind a két félnek előnyös üzlet lehet.
Magyarországon magasabb a kivásárlások aránya, mint az uniós átlag. Ugyanakkor még mindig jóval kisebb a kockázati tőke aránya, mint a többi nyugat-európai országban.
Minden céget úgy kellene felépíteni már a kezdetek kezdetén, hogy azt egyszer majd el kell adni egy befektetőnek. Nem azért van erre szükség, mert törvényszerű, hogy egy családi vállalkozást bekebelezzen egy külföldi pénzalap vagy multi, de sokkal szigorúbb szervezési, kontrolling és adminisztrációs követelményeknek kell megfelelni egy ilyen befektető becsábításakor, és sok magyar kkv-ra ráférne egy hatékonyabb működési szerkezet.
Mi a feladata az új társaságuknak, a Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-nek?
Alapvetően az, hogy értékelje a vállalkozó ötletét. Mérlegelje a vállalkozás helyzetét, és komplex ajánlatot tegyen arra vonatkozóan, hogy az ötletet és a jövőt hogyan finanszírozza. Ha megegyeznek a vállalkozóval, akkor a vállalkozó nevében és helyette eljárva intézi a különböző intézményeknél a finanszírozást. Természetesen ezt nem ingyen teszi, de azt gondolom, hogy nem magas díjért.
Mennyi lesz a díjazás, lesz-e sikerdíj?
Korai még erről beszélni. Ez a konstrukció arról szól, hogy a vállalkozó találja meg a számítását. Ezért természetes, hogy nem akarunk a piaci pénzügyi tanácsadói díjnál magasabb jutalékot kérni. A Garantiqa Pont, valamint az általa koordinált országos kamarai és VOSZ-irodahálózat bevonásával segítjük a vállalkozókat. Az irodák a Tőke Unió Program ügyfélszolgálati irodáiként is működnek majd, a vállalkozókkal történő közvetlen kapcsolattartás ezen irodákon keresztül valósul meg.
Látnak-e fantáziát az önkormányzati hitelezésben? Köztudott, hogy az önkormányzatok többsége nagyon óvatos a hitelfelvétellel kapcsolatban.
Érdekes módon a nagy önkormányzatok kötvénykibocsátással teremtik meg a forrásokat. Az óvatosság a kisebbekre jellemző. Az óvatosságnak alapvetően szabályozási kritériuma van, hiszen a törvény egyértelműen rögzíti, hogy meddig adósodhat el egy önkormányzat. Mi abban tudunk segíteni, hogy az eladósodottságnál bizonyos kockázati elemeket kiszűrünk. Ha egy önkormányzat bevételei az adott évben valamilyen oknál fogva elmaradnak, akkor mi mögé lépünk, és helyette kifizetjük a kamatot a kötvénynél. Az önkormányzatok részére vállalt kezességeinkre egyébként az Európai Beruházási Bank vállal viszontgaranciát. Úgy néz ki, hogy erre a fajta kötvénykibocsátásra, forrásbevonásra szükség van. Annál is inkább, mert az önkormányzatok is lehetnek kedvezményezettjei ezeknek az uniós forrásoknak.
Jelenleg melyik a legsikeresebb termékük?
Nagyon sikeres a Széchenyi Kártya konstrukció. A teljes állományunk jelenleg 400 milliárd forint. Ennek durván az egyharmada a Széchenyi Kártya. A Széchenyi Kártya azért nagyon sikeres termék, mert gyorsan, egyszerűen, informatikailag rendezetten – nem egyedileg vizsgálva, hanem csoportosan – lehet pályázni. Ha a vállalkozó megfelel három-négy követelménynek, megkapja a forrást. Attól függően, hogy milyen idős a vállalkozó 5, 10, 15, 25 milliós hitelt kaphat. Ezt nagyon sikeresnek ítéljük, mivel két-három év alatt dinamikusan felfutó termék volt.
Olyannyira, hogy egy új beruházásihitel-termékkel lépnek piacra, amely a Széchenyi Kártyán alapul…
Ezt a terméket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a VOSZ által tulajdonolt KA-VOSZ Zrt.-vel közösen hoztuk létre, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogat. A lényege, hogy a megbízhatónak minősülő Széchenyi Kártya-tulajdonos vállalkozók által akár ingatlanfedezet nélkül is felvehetnek alacsony kamatozású hitelt. Ennek futamideje 10 év lesz. A programot Jeremie-forrású és MFB Hitel kombinációjával vehetik igénybe. Az új hiteltípust a Széchenyi Kártyához hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint a VOSZ irodahálózatában lehet majd igényelni várhatóan 2009 tavaszától.
Tervezik-e, hogy a vállalati és önkormányzati hitelezés mellett a lakosság felé is nyitnak?
Egyértelműen. A kollegáim olyan új termékeken dolgoznak, amelyek a lakossági hitelezési piacot célozzák meg. Nyilván először az ingatlanok területén, aztán majd meglátjuk. Ha már a jövőbeni tervekről beszélünk: szeretném kiemelni, hogy a negyedik fejlesztési irányunk a külföldi terjeszkedés. Úgy gondoljuk, hogy azokat a szakmai tapasztalatokat, sikereket, amelyeket itt elértünk, külföldön is tudnánk hasznosítani. Ezért vettük tervbe, hogy Románia, Bulgária és Ukrajna felé terjeszkedünk: első körben a magyar vállalkozók, magyar bankok mögé, később pedig szélesebb körben is odaállunk kezességgel.
Módosították-e a profitvárakozásaikat a pénzügyi válság hatására?
Mi mindig nyereségesek voltunk, és remélem, hogy a jövőben is nyereségesek leszünk. Nem véletlen, hogy az induláskori 4,8 milliárd forintról 29–30 milliárdra nőtt fel a tőkénk. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években az évi 1–1,5 milliárdos profit minimálisra csökken, vagy akár egy pici veszteségbe is fordul. De azt gondolom, hogy nekünk a fő funkciónk és szerepünk nem a profittermelés.
Ön Pomázon lakik. Érez-e forgalomcsökkenést az M0-s új szakaszának átadása óta?
Én a Szentendrei úton jövök be, és meg kell mondanom, hogy most az utóbbi néhány napban csökkent a forgalom. Szerintem ez a körgyűrű segített. Az autósok érezhetően letérnek a Megyeri híd fele, illetve vissza.
Mi arról a véleménye, hogy a vasúti baleset után a miniszter és a MÁV elnöke azonnal benyújtották lemondásukat? Helyesnek tartja?
Azt gondolom, hogy ez egy borzalmas tragédia, és nem tudom, milyen módon lehetett volna elkerülni. Minden vezetőnek, amikor egy adott helyre kerül, mérlegelnie kell azt, hogy az ő felelőssége, az ő kompetenciája mire terjed ki, és mire predesztinálja, de szerintem helyesen döntöttek. Ezzel a jövőre nézve is kijelölték a vezetői felelősség kereteit és korlátait.
Ön szerint milyen egy jó vezető?
Hogy általában milyen, azt nem tudom. Hogy én milyen szeretnék lenni, vagy mikor lennék elégedett magammal, az a következő. Legyen olyan célja, amit a társaság számára meg tud fogalmazni, és a társaság menedzsmentje, valamint a tulajdonosok ezt elfogadják. Kettő: legyen képes a munkatársait aktivizálni és motiválni. Hogy a vezető lássa a csillogást a kollegák szemében, hogy érdemes bejönni a munkahelyre.
