Rendszerváltás előtt az általános iskola felső tagozatától kezdve oroszul tanulni kötelező kiváltságnak számított. Jelenleg a fiatal korosztály alig beszéli a nyelvet, az idősebbek többsége pedig meg sem tanulta. Vélik, aki ma érti és használni tudja, előnybe kerülhet. Mint Szekeres István – az AgroFeed Kft. egyik ügyvezető igazgatója –, aki 1982-ben katonai főiskolán szerzett végzettségét egészítette ki az orosz tannyelvű kijevi katonai felsővezetési akadémia diplomájával. Tiszti pályafutását 1993-ban fejezte be, viszont nyelvtudása – üzleti érzéke mellett – a mai napig segíti.
Beárnyékolt bábolnai karrier
Egy újsághirdetés kapcsán került Bábolnára, ahol a Takarmányipari Kft. külkereskedelmi üzletkötője lett. Kezdetben sem a takarmányokhoz, sem pedig az üzleti élethez nem konyított. Nyelvtudása miatt mégis tárt karokkal várták, mert az állati takarmányok legnagyobb felvevőpiacai akkoriban a FÁK-országokban voltak. Közben elméleti ismeretekre is szert tett: munka mellett felsőfokú külkereskedelmi végzettséget szerzett. „Fejlődésem a kollégák szakmai segítségén nyugodott” – jegyzi meg szerényen. 1996-ban exportosztály-vezető lett, és 2001-ig irányította a vállalat exportját.
szekeres istván
48 éves, Pécsett született. Katonai főiskolai és katonai akadémiai diplomája van. 1993-ig katonatisztként dolgozott, majd a Bábolna Takarmányipari Kft. üzletkötője, később külkereskedelmi osztályvezetője lett. 2001-ben kollégájával, Csitkovics Tiborral megalapította az AgroFee Kft.-t. Közgazdász felesége egy iskola gazdasági vezetője. Három fia van, a legidősebb 27 éves, informatikai mérnök, a középső 13 éves, jövőre kezdi a középiskolát, a legkisebb 6 esztendős, jövőre megy iskolába.
Az üzlet érdekében sokat utazik. Hobbija az utazás, a tenger. Kevés szabad idejét a családjával, gyermekeivel tölti.
Ígéretes karrierjét beárnyékolta a bábolnai privatizációs hercehurca. „Nem tette lehetetlenné a munkánkat, de látszott, hogy az egyik legjobban teljesítő kft.-nek, vagyis cégünknek, a Takarmányipari Kft.-nek nincs sok jövője” – emlékszik. Főkönyvelőként dolgozó kollégájával, Csitkovics Tiborral együtt ezért 2001-ben úgy döntött, hogy nehezen összedobott hárommillió forintjukból megalapítják az AgroFeed Kft.-t. Csitkovics Tibor felel a cég gazdasági ügyeiért, Szekeres István a kereskedelmi tevékenységet irányítja – mindketten ügyvezető igazgatóként.
Korszerű recept
Egy takarmány sok összetevőből áll, de három része a legfontosabb: a fehérje, az energiát adó gabona, továbbá a vitaminokból, ásványi anyagokból álló premix. Utóbbit saját, korszerű receptúrája alapján eleinte bérmunkában gyártatta a kicsiny cég, amely se pénzzel, se gyárral nem büszkélkedhetett, csak azzal a 80 millió forintos banki hitellel, amit az alapanyagok megvásárlására felvett. Három nagy versenytársuk volt: egy hazai és két nagy, külföldi tulajdonú cég, ezen kívül több kicsi vállalkozás. „Nehéz meccsen tettük a kezdőrúgást, de nem volt választásunk, mert ez volt az a dolog, amihez értettünk” – emlékszik az első évekre Szekeres István. Eleinte hat-hét alkalmazottjuk volt, most már 120 embert foglalkoztatnak. Induláskor főként Oroszországba és Ukrajnába exportáltak, ma már további hat országba szállítanak.
csitkovics tibor
34 éves, 1995-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Soproni Egyetemen szerzett közgadász diplomát. 1997-ben került a Bábolna Takarmányipari Kft.-hez pénzügyi vezetőnek. 2002-ben csatlakozott az AgroFeedKft.-hez.
Felesége szintén közgazdász, egy 6 éves fiú- és egy 4 éves leánygyermekük van. Hobbija a XX. századi magyar és orosz történelem, valamint a kerékpározás.
A belföldi piacon a forgalom nehezen indult be, a bérgyártás ugyanis nem keltett túl nagy bizalmat a vevőkben. Hamarosan megváltozott a helyzet, mert a győri központú cég 2005-ben Szalkszentmártonban megépítette korszerű premix-takarmánygyártó üzemét. A beruházáshoz uniós támogatást sikerült nyerniük, de másfél milliárd forint hitelre is szükségük volt. A bankok szívesen ajánlották fel szolgálataikat, mert Csitkovics Tibor tudásának köszönhetően a cég első pillanattól kezdve nyereségesen gazdálkodott. Árbevétele 2002-ben 640 millió forint volt, ami tavaly 5,5 milliárdra bővült, idén pedig várhatóan 7,5 milliárd lesz. A létesítményben évente 60 ezer tonna premixet és takarmánykoncentrátumot tudnak előállítani bármilyen állatfaj számára.
a siker titkai
Két lábon állás: belföldi termelés és export
Jól képzett emberekből álló csapat
Korszerű üzem
A cég magyarországi piaci részesedése 12–13 százalék, s ezzel a három legnagyobb forgalmazó közé került. Az eladott premix mennyisége alapján viszont az első. „Az export teszi ki a forgalmunk felét, s mivel külföldre a szállítási költségek optimalizálása miatt nagyobb arányban koncentrált termékeket szállítunk, mint a hazai piacra, ezért több takarmányt lehet belőle előállítani” – magyarázza Szekeres István.
Gyárat Oroszországba is
Mostanában nem jó szelek fújnak a cég irányába. Tavaly megduplázódtak a gabonaárak, amit a fehérje árának bővülése követett, és vannak olyan vitaminok, amelyeknek ötször annyiba kerülnek, mint a közelmúltban. Az erős „nyári” forint is súlyosan érintette a főként exportra termelő céget.
a díjhalmozók
Az Agrofeed Kft. 2005-ben az Üzlet &Siker Minősített Vállalkozása, 2006-ban az egymilliárdnál nagyobb árbevételű termelő cégek kategóriájának fődíjasa, tavaly pedig ismét minősített vállalkozás lett. „Az utóbbinak is örültünk, pedig bíztunk benne, hogy esetleg ismét fődíjasok lehetünk” – mondja Szekeres István. Ráadásként elnyerték az elmúlt három évben kiemelkedő növekedést felmutató kkv-k számára négy társaság által alapított Pegasus-díjat is.
Árbevételük tavaly 30 százalékkal bővült, de ebből a belföldi forgalom vitte a prímet, ahol 40 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ennek ellenére a magyar piacon a bővülés nem reális, mert az állattenyésztés volumene csökken. „Elsősorban az exportból élünk” – fűzi hozzá Szekeres István.
A cég Ukrajnában és Moldáviában piacvezető. Stratégiai piacnak tekinti Oroszországot, ahol raktárai, saját disztribúciója és szervizhálózata van. Oroszországban nyolcszázalékos a GDP-növekedés, és tavaly az állattenyésztés is 10 százalékkal bővült mind a három – kérődző, sertés és baromfi – haszonállatfajtában. Ezért azt tervezik, hogy egy-két éven belül saját gyárat építenek. „Oroszországban nagy nyugat-európai cégekkel pofozkodunk, de elég jó a megítélésünk” – büszkélkedik Szekeres István. Ezt követően itthon új feladataik lesznek. Az oroszországi üzem termelésének beindulását követően a jelenleginél is nagyobb jelentősége lesz a hazai piaci részesedés és a környező országokba irányuló export növelésének.
