Jövő év elejétől a vállalkozások már kedvezményes mikrohitelt is igényelhetnek, amelyet a megbízható Széchenyi Kártyás ügyfelek ingatlanfedezet nélkül is megkapnak (de teljes körű személyi felelősséget kell vállalniuk). Az 5 és 50 millió forint közötti összegeket 10 éves futamidőre, és alacsony kamatozással (egyelőre nem hozták nyilvánosságra a kamat pontos mértékét) biztosítja majd a az unió JEREMIE programja, az MFB, illetve a gazdasági tárca. Az SZK-hoz hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint a VOSZ irodahálózatában lehet majd igényelni.
“Hosszabb távon azt kell célul kitűznünk, hogy a vállalkozások kedvezményes hitelkamatai a jegybanki alapkamathoz közelítsenek” – jelentette ki a százezredik SZK ünnepélyes átadásán Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára.
még többet ígérnek
A kormány tovább bővíti a hazai kis- és középvállalkozások támogatására kidolgozott 800 milliárd forintos csomagot – jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután a forint és a BUX zuhanása után nyilvánvalóvá vált, hogy a válság itthon is erőteljesen érezteti hatásait.
A kormány jogszabály-módosításokkal javítja majd a bankok forráshoz juttatásának feltételeit annak érdekében, hogy változatlanul hitelezhessenek a vállalkozásoknak.
Az SZK 2 konstrukciója egyébként már most is kedvező, a kamat havi 1 százalék alatt van, a futamidőt 2 évre emelték a korábbi 12 hónap után, illetve eltörölték a korábbi negyedéves törlesztési kötelezettséget. Az adminisztrációt csökkenti, hogy hamarosan már az interneten is lehet majd igényelni a kártyát, a pontos dátumot azonban egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kamara.
A kártya egy sikersztori
„A Széchenyi Kártya egy gazdaságtörténeti siker, a kevés olyan közös projekt egyike, amelyet színektől függetlenül minden kormány és érdekképviselet támogat, és rendkívül hatékonyan lehet igénybe venni a kamarák rendszerén keresztül” – mondta el a rendezvényen Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető-elnöke, a Trigránit birodalom első embere. A 100 leggazdagabb magyar között számon tartott vállalkozó hozzátette, hogy ha a kormányzati adminisztráció intézné az SZK-kat, akkor több ezer ügyintézőre lenne szükség a néhány száz ember helyett, s az a támogatási összeg felét elvinné.
Demján tanácsot is adott a kis- és közepes vállalkozóknak. A guru szerint a nemzetközi pénzügyi válság hatására a dráguló hitelek és a külpiaci konjunktúra csökkenése mellett belső fogyasztáscsökkenésre, a termelés szerkezetének átalakulására kell majd számítaniuk a magyar szereplőknek. „Figyelni kell a többi részpiacot is, egyik kisvállalkozó sem engedheti meg magának, hogy csak a saját szűk tevékenységére figyeljen, az árupiaci és a termelési gondok tovagyűrűző hatásúak lehetnek” – figyelmeztetett a Trigránit vezetője és hangsúlyozta, hogy minden cégnek óvatosan kell majd befektetni a saját tőkéjét.
A VOSZ álláspontja szerint Magyarországon elsődleges szempont a fizetésképesség megőrzése, és csak ezek után lehet gondolkodni a versenyképesség megőrzéséről. A jelenlegi helyzetben az érdekképviselet szerint nem szabad növelni a reálbéreket (ezt az álláspontot fogják képviselni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is) és radikális adócsökkentésről sem lehet tárgyalni.
A kamara szerint nagyobb adócsökkentés kellene
„Európai szinten az egyik legalacsonyabb a magyar kkv-k versenyképessége, nem a termelékenység alacsony szintje, hanem főként a hatalmas adóterhek miatt” – vélekedett Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és hozzátette, hogy amíg 100 forint adóból Magyarországon a kisvállalkozóknak 97 forintot be kell fizetniük, addig a különböző kedvezmények miatt ez a multiknál mindössze 42 forint. Az SZK a kamara első embere szerint azért is fontos forrása a hazai vállalkozások támogatásának, mert így az uniós törvényekkel összhangban lehet protekcionista módon segíteni nemzeti szereplőinket.
A kedvezőtlen nemzetközi körülmények egyébként már most látszanak. A legfrisebb KSH adatok alapján augusztusban mind a kivitel, mind a behozatal jelentősen csökkent a bázisidőszakhoz képest. Barta György, a CIB Bank makroelemzője szerint az exportpiacok gyengélkedése miatt nem valószínű, hogy az év végén pozitív mérleggel zár a külkereskedelem, és jövőre sem jók a kilátások, már csak azért sem, mert az ipari termelési adatok kedvezőtlenek.
Az exportpiacokon a kedélyeket az borzolta leginkább, hogy az utóbbi napokban több autógyártó is bejelentette a termelés leállítását, ami kihat a magyarországi beszállítók, és a nemzetközi cégek itteni motorgyárainak működésére is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban nemcsak a kivitel lassul majd, hanem az olajárak csökkenése miatt a behozatal is, ami így együtt szintén nem tesz jót a gazdaságnak. Ugyanis az import visszaesésének hátterében a szakértő szerint az is meghúzódik, hogy a lakossági fogyasztás nem élénkül kellő mértékben, és a beruházási piac sem növekszik.
Európában az adócsökkentéshez is hozzányúlnak
Vannak egyébként olyan európai országok is, ahol a piac nyugtatgatása és a kedvező hitelkörnyezet megteremtése mellett érdemi adócsökkentéssel is segítik a kkv-kat a viharos nemzetközi pénzpiaci környezetben.
Portugáliában jövőre 12 és fél százalékra csökkentik a társasági adót azoknál a cégeknél, amelyek árbevétele nem haladja meg a 12 500 eurót (az ennél magasabb bevételekre továbbra is 25 százalékos kulcs lesz érvényben). Lisszabon a kedvezményes hitelkeretet is megnövelte egymilliárd euróra, igaz, az ibériai ország nem küzd akkora államadóssággal és költségvetési hiánnyal, mint Magyarország.
