A World Economic Forum nemrég készített felmérésében Magyarország a 47. helyre csúszott a tavalyi 38.-ról a vállalati versenyképesség terén. A legrosszabb helyezést az adóadminisztrációból és az adók szerkezetéből kaptuk. Hasonlóan látják a helyzetet a hazai szereplők is. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói több száz vállalkozást kerestek meg, a válaszadók szerint az adminisztrációs terhek a legbosszantóbbak.
„Az utóbbi időben nem sikerült érdemi változást elérni azért, mert politikai utasítás volt, hogy minimálisan se nőjenek az állami kiadások” – magyarázta a lassúságot Csirke István a Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium üzleti környezet főosztályának munkatársa az Egerben tartott Közgazdász Vándorgyűlésen.
Az elmúlt hónapokban egyébként jó néhány pozitív változás is történt. Elektronikusan lehet például beadni a nullás adóigazolás iránti kérelmeket, az 59 féle bevallási forma a felére csökkent, lehet már bankkártyával is fizetni az APEH-irodákban és július elsejétől már csak elektronikusan lehet céget bejegyezni és módosítani.
Káosz
A jogászok tapasztalatai alapján gondok vannak az elektronikus bejegyzéssel, elsősorban a vidéki cégbíróságoknál döcög az ügyintézés, mert nincsenek felkészülve az új rendszerre. A gazdasági tárca kommunikációja szerint egy óra alatt lehet céget alapítani, valójában azonban minimum 2-3 nap az átfutási idő, de ez is jóval kevesebb, mint a korábbi 2-3 hetes ügymenet és az illetékek is jelentősen csökkentek (egy kft. alapítása például a korábbi 100 ezer helyett, csak 15 ezerbe kerül).
Nem működik a vállalkozói igazolványok önkormányzati rendszere sem. Elvileg az elektronikus ügyfélkapun és a polgármesteri hivatalok oldaláról le lehet tölteni és vissza is küldeni a nyomtatványokat. A gyakorlatban azonban a letöltőprogramok csak egy böngészőtípust támogatnak és muszáj személyes időpontot kérni az ügyintézőtől. Zuglóban például átlagosan két nap, mire egy két-három héttel későbbi időpontot találnak a hivatalnokok.
Külön gyöngyszem a tulajdoni lapok „egyszerű” kikérése (a telephelyengedélyhez kell), amely a sorban állással együtt egy félnapos tortúra. Az illetékes földhivatalnál külön kell sorszámot húzni a pénztárhoz és kétszer kell visszamenni ugyanahhoz az ügyintézőhöz. Mindez elkerülhető, ha leszurkolunk az önkormányzatnak plusz 3000 ezer forintot.
Úrrá lehet lenni a káoszon
„Janus-arcú a fejlődés, egyrészt sok minden elindult, de a hivatalok elektronikus rendszerei nem kommunikálnak egymással” – mondta el az FN-nek Paál Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság informatikai szakosztályának vezetője és az IBM Magyarország első embere.
A szakértő hozzátette, hogy az elektronikus aláírások bevezetése is akadozik a hatóságoknál, a Vám és Pénzügyőrségnél különösen nagy a lemaradás és egységesen engedélyezni kellene az elektronikus fizetést az összes közszolgáltatásnál. Az igazán nagy gondnak az IBM-nél is az önkormányzatokat tartják. „Informatikailag megoldható a dolog, csak rendet kellene tenni, elsősorban összekapcsolni a rendszereket és elérhetővé tenni az adatbázisokat mindenki számára” – vélekedett Paál.
A tárcáknál folyik az egyszerűsítési munka, az Igazságügyi Minisztériumban például a szakhatósági eljárásokat vizsgálják éppen. Igazi eredményt eddig csak a földművelésügyi és az önkormányzati tárcáknál tudtak elérni. Harminc területen csökkentették a gazdák adminisztrációs terheit, az utóbbi minisztérium pedig jelentősen megkönnyítette az építési engedélyek kiadásának rendszerét, az építőipari cégek örömére.
Veszélyes a tétlenség
„A bürokratikus terhek csökkentése sajnos már kényszer, nem lehetőség” – figyelmeztetett Viszt Erzsébet, a GKI kutatója. Az Euro Barometer felmérése alapján Magyarországon az uniós átlagnál 20 százalékkal magasabbak az adminisztrációs terhek, becslések alapján összesen a GDP 6,8 százalékát viszik el ezek a költségek itthon (Finnországban ez mindössze 0,6 százalék). Még nagyobb gond, hogy a vállalkozások úgy gondolják, az utóbbi két évben inkább nőtt az adminisztrációs teher, a GKI felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka szerint rossz a helyzet.
A jó példa
„Nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, Hollandia és Dánia már megcsinálta, egyszerűen követni kellene a példát” – mutatta meg a követendő mintát Viszt Erzsébet és hozzátette, hogy a kabinet „Lépésre hangolva” című programjának az a legnagyobb hibája, hogy nem készítettek hatásvizsgálatokat az indulás előtt.
Hollandiában a politikai konszenzussal támogatott átalakítások után 250 ezer kis- és középvállalkozót szabadítottak fel bizonyos terhek alól. Megkönnyítették az engedélyek kiadását, évente csak egyszer kellett adóbevallást készíteni és jutalmat kaptak azok, akik egy évig mindent rendben csináltak (nekik még kevesebbet kellet adminisztrálniuk). Az eredmény: több mint 25 százalékkal csökkentek a terhek, elsősorban a pénzügyi, az egészségügyi és az építőipari szektorokban.
