pályázókat senki olyan helyzetbe, hogy olyanok döntenek, akik sem az indulókkal
nem találkoztak, sem azok pályázatát nem ismerik” – indokolta javaslatát
csütörtökön Szabó László, fideszes delegált. Közlése szerint kezdeményezését
napokkal korábban írásban és szóban is közölte Czeglédi László kuratóriumi
elnökkel, de választ mindeddig nem kapott.
„Én nem fogok törvényt szegni senki kérésére” – reagált Czeglédi
László kuratóriumi elnök. Mint mondta, a frissen megválasztott delegáltak már
megismerkedhettek a tisztségért versenybe szállók pályázataival. Az elnök
szerint valamennyi testületi tagot ugyanannyi jog illet meg.
Pénteken – rendhagyó módon – másodszor fut neki a kuratóriumi elnökség, hogy a
folyamatban lévő pályázaton belül jelöltet állítson az elnöki posztra. (A
korábbi gyakorlat az volt, hogy ha sikertelen volt a jelöltállítás vagy az
elnökválasztás, az elnökség új pályázatot írt ki.) Az egy héttel korábbi első
körben ugyanis a szocialista és a szabad demokrata delegáltak távolmaradása
miatt határozatképtelen volt az ülés.
Azóta, hogy a koalíció felbomlása miatt felborult
kormánypárti-ellenzéki arányokat helyreállítsa, a parlament hétfőn négy újabb,
az MSZP által delegált tagot választott, így a kormánypárt hét küldötte mellett
három Fidesz-, két SZDSZ-, valamint egy-egy MDF- és KDNP-delegált van a
testületben.
Az új tagok szavazásának vagy nem szavazásának kérdése azzal nyer különös
jelentőséget, hogy az elnökjelöléshez kétharmados szótöbbségre van szükség,
márpedig ha az összes többi elnökségi tag egy induló mellé áll, a Fidesz és a
KDNP delegáltjai ellenében tehetnek személyi javaslatot a társadalmi
szervezetek képviselőivel kiegészült nagykuratóriumnak.
Ennek szintén kétharmaddal kell áldását adnia a személyi javaslatra, hogy a
pályázó elnyerje a március eleje óta betöltetlen elnöki tisztséget.
