Üzleti tippek

Éles látás, éles váltás

admin
admin

2008. 05. 13. 12:00

Ha azt mondom: Zeiss, az mondod: szemüveglencse. Hosszú és nem mindig irigylésre méltó útján a márka csillagászati teleszkópokhoz és tankok műszereihez is adta a nevét.

A Zeiss Optikai Művek bölcsője a németországi Jénában ringott, ahol 1846 őszén az akkor harmincesztendős szerelő, Carl Zeiss megnyitotta műhelyét és kis raktárát. A fiatalembernek nemcsak szilárd elméleti alapja és gyakorlati tapasztalata volt, de jól ismerte a helyi egyetem tudósait és matematikusait is, így röpke néhány hónap elteltével meg is találta vevőkörét.

A 19. század közepén a mikroszkópokat még tapasztalati alapon, állítgatással készítették. Zeiss úgy gondolta, csak akkor szállhat be a versenybe, ha pontos számítások alapján állítja elő eszközeit. Ezért felkérte Ernst Karl Abbét, aki néhány év múlva az egyetem matematika- és fizikaprofesszora, később pedig az obszervatórium igazgatója lett, hogy oldja meg a problémát. Abbe sokéves munkáját végül siker koronázta, így sikerült megmenteni Zeiss vállalkozását a csődtől, nem sokkal később pedig a műhely piacvezető lett. Zeiss azzal ismerte el a tudós munkásságát, hogy bevette az üzletébe.

Háború és béke

Abbe termékfejlesztési munkájának köszönhetően az élelmiszer-, a gyógyszer-, majd a fémfeldolgozó iparban is feltűnt a márkanév. Az 1890-ben alapított fotóoptikai részleg a világon elsőként dobott piacra fotó-optikai lencséket. A „tele” részlegben többek között távcsöveket gyártottak, a századfordulót követően pedig nagy érdeklődésre tettek szert az „asztro” részleg termékei, a csillagászati teleszkópok. Egy svéd orvos inspirálására a Zeiss Művekben szemüveglencséket és szemészeti mérőműszereket kezdtek kidolgozni, majd az első világháború miatt a termelést szinte kizárólag optikai és más katonai műszerek előállítására állították át. Németország katonai veresége és a versailles-i szerződés fegyverkezési korlátai arra kényszerítették a Zeiss Műveket, hogy precíziós mérőműszerekkel foglalkozzon. Később, a náci uralom éveiben Zeiss-műszerekkel szereltek fel repülőgépeket, tengeralattjárókat, tankokat és ágyukat.

Elszakított szálak

Tudta-e?

A Carl Zeiss csoport 30 országban tart fenn irodát és több mint száz országban működtet képviseletet.

1900-ban a Zeiss Optikai Művek volt az első németországi cég, ahol bevezették a nyolcórás munkaidőt.

Komoly átalakulás várt a vállalkozásra a második világháború után is: a német hadsereg kapitulációját követően a szövetségesek a Zeisst bűnösnek tartották a háborúban való részvétele miatt. Igazi nemzetközi hadjárat színterévé vált a jénai gyár: az amerikaiak megszállták, lefoglalták a szabadalmakat, a különleges termelőeszközöket, majd a szovjetekkel hadakozott a cég, amit 1948-ban államosítottak. A vezetés egy része közvetlenül a háború után a szövetségesek fennhatósága alá tartozó Oberkochenbe menekült. 1951-ben az ottani igazgatótanács úgy döntött, hogy a központ Heidenheimben lesz, míg a gyár Oberkochenben marad. Ugyanakkor a szovjet megszállás alatt álló Jénában is megindult a termelés 1947 nyarától VEB Carl Zeiss Jena néven.

Mivel egyre több hasonló árucikket kínáltak, versenytársakká váltak, s a márkanév körül is heves vita alakult ki. Egyezségre sokkal később, 1971-ben jutottak Londonban, e szerint mindketten jogosultak a Carl Zeiss nevet használni, de feltüntetve a gyártás helyszínét.

Új kihívások

A hatvanas évektől új lehetőségek nyíltak az optikai műszerek tervezésére, azonban a körülmények igencsak eltérők voltak. Oberkochennek erős elektronikai és IT-háttere volt, és korlátozás nélkül kihasználta a nemzetközi kutatási eredményeket. Jenában viszont egyre gyakrabban kényszerültek arra, hogy kiküszöböljék a keletnémet vagy más kelet-európai országok szállítási korlátait vagy gyenge minőségét, ezért költséges innovációkba kezdtek. Később mindkét Zeiss-üzem új kihívások elé nézett az űrkutatás és a mikroelektronikai ipar területén bekövetkezett fejlődés miatt.

A berlini fal leomlása után felbomlott a jénai vállalatkombinát. Az egyéves privatizációs folyamat során az oberkocheni bázisú vállalat bekebelezte a jénai testvért. Akkoriban a precíziós gyártás és az optikai ipar Nyugaton recesszióban volt, s ez kihatott a Zeissre is: sok munkahely megszűnt. 1995-ben nagyarányú szerkezetátalakítást hajtottak végre a cégnél. Jelenleg több mint 12 ezer alkalmazottat foglalkoztat a high-tech vállalatcsoport, amely az idén elnyerte a „Legjobb német foglalkoztató” címet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.