Nem számíthat bankhitelre az a cég, amelyik élő, aktív hitelmulasztással szerepel a vállalati ügyfelek Központi Hitelinformációs Rendszerében (KHR), közkeletűbb nevén a BAR-listán – hárítják el az ilyen érdeklődőket egybehangzóan a hazai pénzintézetek.
Pedig a problémás vállalkozások mára sokan lettek. Az adóslistát kezelő BISZ Zrt. legutóbbi, 2007. III. negyedévi nyilvános adatai szerint az összes vállalati hitel 2,3 százalékát „felejtették el” a céges ügyfelek határidőre visszafizetni bankjuknak: 363 milliárd forintot. Aggasztó, hogy az állományon belül nő a hosszú, 90 napon túli tartozások aránya, az összes vállalati hitelmulasztó között pedig egyre több a 250 millió forint árbevételűnél kisebb kkv.
Jó hír viszont, hogy több banknál is kaphat kölcsönt az, aki már visszafizette késedelmes tartozását. Annak ellenére, hogy passzív negatív bejegyzése még ott díszeleg a hiteladósi KHR-ben. (A szabályok szerint a kölcsön teljes rendezése után még 5 évig tart ez a kellemetlen állapot, utána törlik.) Igaz, a fedezet jobbára csak ingatlan vagy – extrém esetben – a kölcsönt 100 százalékban lefedező készpénz lehet. Ráadásul a hitelintézetek általában az átlagosnál magasabb biztosítékot kérnek, szigorúbb a bírálati eljárás, és borsosabb a hiteldíj is.
Szigorú bankok
Passzív bejegyzés esetén a CIB Banknál a kölcsön jóváhagyása a korábbi késedelmes tartozás mértékétől függ, illetve attól, hogy mennyi idő telt el annak bejegyzésétől, s miképp rendezték az adósságot – árnyalja a képet Árva András, a CIB termékmenedzsment-vezetője. Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha az ügyfél nem céges, hanem magántulajdonú épületet ajánl föl fedezetül.
Az OTP Bank nemcsak a hiteladósi – teljes körű, azaz a negatív mellett a jó hírekről, azaz rendben futó vagy lezárt hitelügyletekről számot adó – KHR-listát veszi figyelembe, hanem a két másik, csak negatív információkat tartalmazó vállalati listát is. Az aktív hitelmulasztók mellett így a legnagyobb hazai pénzintézetnél az a cég sem juthat kölcsönhöz, amely neve mellett kártya-elfogadóhelyi visszaélés szerepel, illetve korábban bármikor legalább 30 napon át egymillió forint értékű teljesítetlen követelések álltak sorba bankszámláján – mondja Kálmán László igazgató.
Még szigorúbb a Budapest Bank (BB). Boldis Zoltán termékfejlesztési vezető szerint alapesetben náluk egyáltalán nincs lehetőség se aktív, se lezárult ügyű, rossz bejegyzésű KHR-es cég hitelezésére. Ilyet legfeljebb alapos vizsgálat után, egyedileg nyújthatnak, például, ha kiderül, hogy a vállalkozás tévedésből kapott „fekete pontot” a regiszterben. Még ebben az esetben is az átlagosnál magasabb fedezetet kérnek, s kénytelenek a hiteldíjba is kockázati felárat beszámítani.
A BB-nél e gyakorlaton még kitűnő minőségű – akár céges, akár a tulajdonos által felajánlott privát – ingatlanfedezet sem változtathat. A bankok célja, hogy az ügyfél fizesse vissza a hitelt, s nem az, hogy ha e hitellel is gond lesz, költségekkel járó ingatlanügyeket intézzenek – magyarázza Boldis Zoltán.
Jobb félni…
Új hitelkérelem esetén még a passzív, negatív bejegyzésű KHR-listás cégnek is be kell bizonyítania bankjának, hogy korábbi hitelénél nem akarta üzletileg rosszindulatúan megkárosítani az előző pénzintézetet – nyomatékosítja Tresó István banki szakértő, korábbi kkv-értékesítési vezető. Fizetési gond esetén ugyanis az adott cégnek annak idején átütemezést lehetett volna kérnie a finanszírozótól terhe könnyítésére. Most számot kell adnia arról, hogy ezt miért nem tette.
Tresó István szerint egy-két éve még gyakoribb volt a problémás, passzív KHR-es cégek banki hitelezése, de mára ezt egyre kevesebb piaci szereplő meri vállalni. Tatár Attila, a Bankweb.hu közvetítőcég ügyvezetője ezzel egybecsengően azt mondja: még lezárult problémás hitelügy esetén is csak elvétve kaphatnak bankhitelt céges ügyfelek.
Szakértők szerint a bankokat az is óvatosságra intheti, hogy a rossz hiteltartozású vállalkozások esetében még „egyéb csontvázak is kieshetnek a szekrényből”. Lehet, hogy a cég már a felszámoláshoz közelít, márpedig egy ilyen eljárás során a bank a maga követelésével csak egy lenne a kielégítést kérő adósok sorában.
Magáningatlan-fedezet
Ha a hitelintézetek nem, esetleg pénzügyi vállalkozások szemet hunynak a vállalakozás korábbi botlása fölött – reménykedhetnének a kkv-k, de a legtöbb esetben csalódniuk kell. Még a kifejezetten a KHR-listásokra specializálódott finanszírozók is inkább csak magáningatlan-fedezettel és feltételekkel vállalják ezt a kockázatot.
A spanyol bankcsoporti hátterű Santander Consumer Finance Zrt.-nél például „foltos” múltú egyéni vállalkozó vagy a KHR-listán magánszemélyként szereplő cégtulajdonos is kaphat hitelt – de csak lakossági finanszírozási megoldással. Feltétel, hogy magánszemélyként is csak egyszer, legfeljebb 3 hónapig lehetett aktív késedelmes hiteltartozása a cégvezetőnek, s a visszafizetés óta legalább egy év eltelt.
A vállalkozói KHR-ben nyilvántartott hiteladatok
– a szerződés azonosítója, fő- és altípusa, kötésének, lejáratának és megszűnésének dátuma, utóbbi módja
– a szerződés összege és devizaneme (maradékösszege)
– a szerződés státusa (fennálló, lezárt), állapota (normál, lezárt, kényszerlejárt, felmondott)
– a teljesítés állapota (van-e 30 napot meghaladó fizetési késedelem vagy nincs)
– késedelembe esés dátuma, késedelmes összeg, a késedelem megszűnésének dátuma, annak módja
– adatátruházásra, hiteladatperre vonatkozó megjegyzés, egyéb megjegyzés
Forrás: BISZ Zrt.
A Santandernél csak magántulajdonú ingatlant fogadnak el biztosítékként. Ha cégtulajdonos jelentkezik a hitelért, a bírálat során a magánszemély kondíciói mellett átnézik a vállalkozás előző lezárt évi mérlegét, eredménykimutatását, s emellett kérik az előző 3 hónap céges bankszámlakivonatait is.
„Cserébe” a hitelképes cégvezető 12–20 év közti futamidejű, 1–50 millió forint összegű, szabad felhasználású jelzáloghitelt kaphat, jellemzően kéthetes hitelbírálati idővel. A hitelösszeg a biztosítékul felajánlott ingatlan forgalmi értékének jellemzően 65–80 százaléka lehet. A kölcsön teljeshiteldíj-mutatója (THM) 6,9 százalék – s az összeg természetesen akár a vállalkozás fejlesztésére is fordítható. A kondíciók ráadásul egyformák az adóslistán szereplő, illetve „tiszta múltú” ügyfelek esetén.
Osztrák hitelek
Hitelközvetítői körökben e megoldásokon túl „osztrák hiteleket” is ajánlanak. Azzal biztatják ügyfelüket, hogy e bankoknál még akár aktív KHR-listás cégek is kaphatnak kölcsönt.
Az efféle, kalandosabb megoldásokat keresőknek tudniuk kell, hogy Magyarországon csak a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélyével működő bankok, pénzügyi vállalkozások kínálhatnak hitelt. Mellettük azok a határon átnyúló, szolgáltatást kínáló vagy itthon fióktelep formájában működő piaci szereplők működnek legálisan, amelyeket az Európai Unió valamely más pénzügyi felügyelete engedélyezett, s hazai működésüket a PSZÁF regisztrálta (listájuk nyilvános, megtalálható a magyar hatóság honlapján).
Az itthon négy hazai pénzügyi vállalkozás és a Raiffeisen Bank közvetítő ügynökeként bejegyzett, budaörsi Best Hungary Kft. több osztrák bank konstrukcióját is ajánlja. De ezek nevét az ügyfelek csak a szerződéskötés folyamán tudhatják meg – mondta el a társaság egyik üzletkötője.
Fél év hitelbírálat
Az osztrák pénzintézetek nem tekintik meg a hitelbírálat részeként a céges KHR-listát (valószínűleg amúgy sincs hozzáférési jogosultságuk), sőt adóhatósági igazolást sem kérnek. Ennek ára viszont az, hogy fedezetként magánszemélyek kitűnő minőségű – azaz kedvező földrajzi helyen lévő, könnyen és jó áron értékesíthető – ingatlanát fogadják be, amelyet cégépület is kiegészíthet.
Így is csak az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 50 százalékáig van mód a finanszírozásra. A magánszemély megbízhatósága mellé további biztosítékként a folyamodó cég garanciavállalását is elvárják.
A kölcsönigényléshez a vállalkozásnak mellékelnie kell a fedezetül felajánlott ingatlan jellemzőiről szóló információkat, a cég elmúlt 2 évének működési és pénzügyi adatait, pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót (veszteséges működés sem kizáró feltétel). Elgondolkodtató feltétel, hogy a hitelbírálati idő 1–6 hónap, s 10 millió forint feletti kölcsönnél az ügyfélnek Ausztriába kell utaznia a szerződés aláírására. Az így megkapható „osztrák hitel” euróalapú, 5–15 éves futamidejű, THM-je bírálattól függően 6,9–9,3 százalék. A törlesztőrészletek forintról euróra váltásáról pedig az ügyfélnek magának kell gondoskodnia.
