Vonjunk be minél több állampolgárt a cégtulajdonosi szerepbe, illetve egy tőzsdei cég befektetői közé – ez volt a számos bírálója szerint politikai indíttatású, s a miniszterelnök hirtelen ötletének tűnő Új Tulajdonosi Program alapgondolata. A kritikák súlyát növeli, hogy bár a program beindítása egyre közeledik, az elképzelés sorsát, fogadtatását alapvetően befolyásoló részletek máig tisztázatlanok. Így az is, hogy a magánszemélyek pontosan mely körének, milyen feltételekkel és kedvezményekkel kínálnák fel a leendő cégek, alapok papírjait. További kérdés, miként állják útját annak, hogy a kedvezmények végső soron egy szűk spekuláns kört gazdagítsanak, ahogyan az történt a kárpótlási jegyes magánosítás nagy részében.
Az ÁAK-részvények mind eladhatók
A Figyelő információi szerint mindenesetre először az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. részvényei kerülhetnek kedvezménnyel az állampolgárok szélesebb körének tulajdonába. E héten – lapzártánk után – bocsátja majd társadalmi egyeztetésre az Új Tulajdonosi Program Tanács a kormánynak április végéig benyújtandó javaslatát, amely gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pár napja elkészült (egyelőre nem nyilvános) munkaanyagát használta fel ehhez. Az ÁAK-ra azért esett a választás, mert a vagyontörvény szerint egyetlen részvényét sem kell állami tulajdonban tartani. Mivel pedig a cég 100 százalékban értékesíthető, így a kormány országgyűlési jóváhagyás nélkül is dönthet az Új Tulajdonosi Programban való részvételéről – elvben akár már az SZDSZ egyetértése nélkül is.
Az ÁAK közel ezer kilométernyi, a magyar állam tulajdonában lévő autópályát, autóutat és pihenőhelyet kezel, és ezek karbantartását végzi, hosszú távú, több évtizedre szóló szerződések alapján. Így nyeresége (osztaléka) jól kiszámítható. Tavalyelőtt 192,4 milliárdos bevétel mellett 7,04 milliárd forint nyereséget ért el, s 34 milliárd forintos jegyzett tőkéje mellé 42,5 milliárd forintos saját tőke társult.
Kormányzati források szerint a társaságot az elmúlt években kiválóan felkészítették a tőzsdei megjelenésre – ezek alapján is ideális jelölt a részvényértékesítésre. Ráadásul a sokat támadott autópálya-építkezésekhez nincs köze, így nagyon könnyen kiszámítható az üzletmenete. Amennyiben pedig a hosszabb távon bevezetendő elektronikus útdíj rendszer (Behavazott projektek – Figyelő, 2008/2. szám) üzemeltetése is az ÁAK-hoz kerülne, úgy pár év elteltével szakmai nagybefektető számára is attraktív lehetne a cég. Ez pedig utat nyitna a részvényei áremelkedése előtt is, nyilván a magyar tőzsde és a papírokból vásárló kisbefektetők legnagyobb megelégedésére.
Az EP-választások elé időzítik
A kormánydöntés ugyan heteken belül várható, a részvényjegyzési akció idei lebonyolítása mégsem tűnik reálisnak. Az ÁAK állammal kötött szerződéseit minden bizonnyal át kell tekinteni, s az átalakulás, valamint a tőzsdei megjelenés konkrét előkészületei hosszú hónapokat vesznek még igénybe. Az értékesítési tanácsadó kiválasztására is közbeszerzési eljárást kell kiírni, ahogyan a tőzsdei bevezetéssel is egy hozzáértő brókercéget kell megbízni. A legkorábbi kibocsátási időpont értesüléseink szerint 2009 eleje lehet. Nem kell összeesküvés-elméletet gyártani ahhoz, hogy észrevegyük: a politika az Európai Parlament képviselőinek megválasztása elé időzítené az állami vagyon kedvezményes „osztogatását”.
A kormányzatnak biztosan sietős, ennek ellenére nem tudni, hogy az állami ingatlanokból képzett befektetési alap jegyeinek vagy a Magyar Villamos Művek részvényeinek értékesítésére ebben a ciklusban sor kerülhet-e egyáltalán. Ez egyfelől a jelenlegi miniszterelnök sorsától, másfelől pedig a tervezett program részleteiben rejlő számos buktató, csapda kivédésétől függ.
