Némi meglepetést keltve mindössze öt üzlet megnyitásával lép a magyar piacra a német Aldi diszkontlánc április17-én, ami jócskán elmarad a korábban megszellőztetett hírekben szereplő 20-30 bolttól.
Gyorsan sok boltot
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az Aldi ne fejlessze gyors tempóban hálózatát, amire a piaci körülmények, a kiélezett verseny kényszeríti rá a céget – adott előrejelzést a FigyelőNetnek Vámos György. Az országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára állítja: az Aldi megjelenése még élesebb versenyt gerjeszt az állóvíznek amúgy sem nevezhető magyarországi piacon. Aki ugyanis ma hálózatépítésbe fog, annak zömében el kell csábítania a vevőket másoktól, amit kétféle módon tehet, alacsonyabb árakkal vagy a többiekhez képest kedvezőbb helyen felépített üzlettel.
Öt üzlettel nyit az Aldi (Fotó: MTI)
A hálózat kiépítésének gyors tempóját kikényszeríti, hogy egyrészt a vásárlóközönség számára minél nagyobb számban “kerüljenek képbe” az adott cég – esetünkben az Aldi – üzletei, másrészt csak úgy képes lenyomni a beszerzési árakat is, ha jelentős, legalább százas nagyságrendű bolttal rendelkezik a társaság – érvelt Vámos György.
Erősödő koncentráció
A főtitkár érvelését egyébként abszolút alátámasztja az Aldinak Németországban is ádáz konkurensének számító Lidl itthoni pályfutása, hiszen a 2004 végén megjelenő, mára már 90 üzlettel rendelkező Lidl forgalom szempontjából a nyolcadik helyre tornázta fel magát tavaly az üzletláncok rangsorában.
A Nilesen piackutató által legutoljára készített felmérésből az is kiderül, hogy a Lidl elmúlt évbeli 22 új üzletnyitásával 39 százalékkal növelte forgalmát. Figyelemre méltó, s egyben a hazai piaci viszonyokat is jól tükrözi, hogy például a negyedik helyen lévő Reál üzlethálózata hiába 23-szorosa a Lidlének, forgalma még a háromszorosát sem éri el a német cégének.
A terjeszkedés, új üzletek nyitása, a koncentráció erősödése az egyik jellemző, ami a másik oldalon viszont a kis magánboltok számának csökkenését vonja maga után – hangsúlyozta Vámos György. Manapság a láncokhoz tartozó hipermarketek és diszkontok együttes súlya meghaladja a 40 százalékot a napi kereskedelmi cikkek forgalmában, s arányuk folyamatosan emelkedik. Másik oldalon az elmúlt 5-6 évben 4-5 ezer kisbolt zárt be – vont mérleget az OKSZ főtitkára.
Magyar lánc, magyar áru – majdnem lényegtelen
Vámos György szerint a kiskereskedelem mai értékesítési gyakorlatában igazából majdnem lényegtelen, hogy egy-egy lánc milyen arányban kínál hazai, vagyis magyar termékeket. Bár a külföldi tulajdonú nagy hipermarketek szeretik kihangsúlyozni, hogy termékeik akár 70-80 százalékban is magyar produktumok, ma már ennek nem akkora a jelentősége. Az áruk gyártása ugyanis szintén “globalizálódott”, s nem tudhatjuk például, hogy egy Magyarországon készített termék valójában milyen alapanyagból készült. Másfelől igen sok magyar márkát gyártanak már külföldön, elég ha édesipari termékekre gondolunk, például a Boci csokira vagy a Pilóta termékekre – érvelt a főtitkár.
Az ugyanakkor meglepő, hogy Magyarországon igen jól tartják magukat a hazai tulajdonú üzletláncok, hiszen az első ötből három ilyen – a Nielsen elemzése szerint, ami párját ritkítja térségünkben. Ehhez azonban valószínűleg az is szükséges, hogy a trendnek megfelelően ők is szakadatlanul terjeszkedjenek, nem véletlenül találkozhatunk határainkon kívül is a hazai láncok logójával.
