Üzleti tippek

Nagyobb balhéra számítottam – interjú Such Györggyel

admin
admin

2008. 04. 07. 15:45

A Danubiust hamarosan meg fogja előzni a Petőfi – jövendöli Such György, a Magyar Rádió elnöke, aki elmondta, hogy pályáznak majd a digitális rádiós multiplex üzemeltetésére is.

Nem kapták meg a Szonda Ipsos és GfK Hungária által készített helyi rádiós kutatás legfrissebb adatait. Gábos Zsuzsa, a Szonda médiakutatási igazgatója azt nyilatkozta, hogy biztosan csak félreértésről van szó, és személyesen tisztázza a helyzetet önnel. Jutottak valamire?

Személyesen nem keresett senki a Szondától és a GfK-tól. Időközben annyit változott a helyzet, hogy az adatokat nagy nehezen megkaptuk. Még azon ment egy kis huzakodás, hogy melyek az adatok nyilvánosságának határai. Összességében továbbra is értetlenül állunk az egész helyzet előtt.

Amikor másfél éve kinevezték elnöknek, akkor azt mondta, hogy a Magyar Rádióból (MR) a legnagyobb presztízsű közintézményt szeretné faragni. Hol tart most a projekt?

Ezt nem az én dolgom megítélni, de szerintem nem állunk rosszul, elég csak az álláshirdetéseinkre beérkező jelentkezéseket megnézni. Amikor másfél éve jó nevű szakembereknek ajánlottam állást, akkor hímeztek-hámoztak, és többség végül nem jött ide dolgozni. Most egy egyszerű hírolvasó-hírszerkesztő vagy riporteri pályázatra több száz ember jelentkezik. Ha jobb fizetést tudnánk ajánlani, akkor ma már szinte bárkit ide csábíthatnánk.

A jelentős elbocsátásokkal párhuzamos álláshirdetésekhez mit szólnak a rádiós szakszervezetek?

Egyrészt a folyamat nem párhuzamos, másrészt minden állást először házon belül hirdetünk meg. S csak akkor tesszük nyilvánossá a pályázatot, amikor nincs vagy nem alkalmas egy jelentkező sem.

Ez gyakran előfordul?

Bizonyos pozícióknál igen. Pont az említett hírolvasó-hírszerkesztő funkció az MR-ben sokáig két munkakör volt. Ez egyébként ma már nonszensz, nem tudok még egy olyan rádiót, ahol valaki csak megírja, a másik pedig csak felolvassa a hírt. Joggal kapunk olyan kritikákat, hogy a mostanában nálunk megszólalók közül sokan nem tudnak szépen beszélni. A hírszerkesztők most próbálnak beszélni, a bemondók pedig hírszerkeszteni, ebben persze vannak sikeresebb és sikertelenebb próbálkozások.

Milyen területen nem tudott előre lépni a kinevezése óta?

Van, ahol még csak az első lépéseket tettük meg, ilyenek például a vidéki stúdiók vagy a zenei együtteseink, de az idén kezdődnek a nagyobb beruházások is: az épületen belüli átalakítások, műszaki felújítások.

A belső kommunikációt nem említette. Azon nincs mit javítani?

Ezt soha nem lehet elég jól csinálni. Viszont még az ellenfeleink is elismerik, hogy az MR-nek nem volt olyan vezetése, amelyik ennyit kommunikált volna a dolgozókkal vagy az érdekvédelmi szervezetekkel, mint mi. Személy szerint legalább fél tucatszor tartottam prezentációt az összes dolgozónak, s erre korábban tudomásom szerint soha nem volt példa.

Mégis, a tavalyi elbocsátások kapcsán azt lehetett érezni, hogy nem eléggé empatikus vezető.

Az elbocsátás az adott személy szempontjából tragédia. Biztos ezt is lehetett volna jobban csinálni. Szívesen meghallgatom azoknak a tapasztalatait, akik már végrehajtottak sok száz fős elbocsátásokat. Volt 10-15 ember, akik hallatták a hangjukat az elküldésük miatt, de nem 10-15 ember ment el innen tavaly, hanem nagyjából 350.

Mennyien maradtak?

Közel ezren.

Lesznek még elbocsátások?

Csoportos létszámleépítés nem szerepel az elfogadott üzleti tervben. Sőt, a digitális sugárzás beindulása után újabb rádióadók indítását tervezzük, és akkor inkább majd fel kell vennünk embereket.

Számított arra, hogy a Petőfi megújulása ekkora visszhangot vált majd ki?

Őszintén szólva én nagyobb balhéra számítottam.

Ennél nagyobbra?

Igen, végül is inkább csak a szeriőz sajtó cikkezett erről sokat, széles nyilvánosságot nem kaptak a megújulás konfliktusai. Nem mondom, hogy a bulvármédiában egyáltalán nem foglalkoztak vele, de náluk nem volt sokáig napirenden.

Az ORTT határozatban mondta ki, hogy a Petőfi nem közszolgálati, és felszólítják az MR-t a jogsértés megszüntetésére. Ennek lesz bármilyen következménye?

Bírósághoz fordultunk.

Mi lesz akkor, ha vesztenek?

Nem tudom, mert a beadványunk egyik fontos pontja, hogy az ORTT határozata semmilyen végrehajtható tennivalót nem tartalmaz. Azért fordultunk bírósághoz, mert nem akarjuk, hogy rajtunk maradjon az „MR2-Petőfi nem közszolgálati” billog.

Nemcsak az ORTT, hanem a jó néhány kereskedelmi rádió is neheztelt a megújulás miatt. A fő problémájuk, hogy ők közszolgálati kötelezettségeket vállaltak, emiatt pedig most versenyhátrányba kerültek.

Ebben nem velünk, hanem az ORTT-vel vitatkoznak. Senki nem kényszerítette fegyverrel a tulajdonosaikat, hogy pályázzanak a frekvenciákért. Volt olyan szerencséjük, hogy a médiahatóság őket hozta ki győztesnek. Ja, hogy eközben más piaci szereplő is csinált valamit? Az élet már csak ilyen. Nem emlékszem, hogy az ORTT bárkinek is garantálta volna, hogy a Petőfi az idők végezetéig vízállásjelentést vagy magyar nótákat fog adni.

Céljuk az, hogy a Petőfi megszorongassa hallgatottságban a Slágert vagy a Danubiust?

Közszolgálati adóként a legfontosabb feladatunk, hogy alternatívát tudjunk kínálni az említett rádiókkal szemben. Ez pedig nem vonz olyan sok hallgatót, mint a mainstream zene. A Sláger beérését ma még nem tartom reális célnak, de a szerintem a Danubiust hamarosan megelőzzük.

A Petőfi árnyékában kevesebb szó esett mostanában a Kossuthról és a Bartókról. Ezeknél is lesznek markánsabb változások?

A Kossuth Rádióban a strukturális változások zöme már lezajlott. Most akarunk elvégezni egy stratégiai kutatást arról, hogy milyen típusú információkat milyen tálalásban igényelnének a hallgatók. A Bartók Rádióban május környékén lesz újabb struktúramódosítás. Kevesebb szöveg és több zene lesz, de itt is tervezünk egy percepciókutatást, mert úgy tűnik, hogy a klasszikus zene kedvelőinek és a Bartók hallgatóinak a halmaza csak részben fedi egymást. Egyébként a BBC Radio3 ugyanezzel a problémával küzd.

A Radio3 mennyiben különbözik a Bartóktól?

Nagyjából ugyanaz, mint a Bartók, csak az arányok mások. Van kétmillió hallgatójuk, miközben nyolcmillió ember szereti a klasszikus zenét. A Bartóknál azt szeretnénk, ha a statisztikai értelemben nullánál szignifikánsan nagyobb hallgatottsága lenne, mondjuk legalább 4-5 százalék.

Mekkora volt tavaly az MR reklámbevétele?

Valamivel több mint 1,1 milliárd forint. A tavalyi évre 5–10 százalékos csökkenést terveztünk, ehhez képest minimális növekedés volt. Ez ahhoz képest jelentős eredmény, hogy közben a rádiós reklámpiacról „eltűnt” egymilliárd forint.

Ez hogyan oszlik meg a három rádió között?

Az MR2 bevétele korábban 10–20 millió forint volt, most kétszázmillió körül teljesített. A maradék elsöprő többségét továbbra is az MR1 hozta.

Az idei évre mi a terv?

Minimális növekedést tervezünk, bár a hirdetői érdeklődés jelentős a Petőfi iránt. Ennek ellenére az idén önként óránként négyperces limitet vállaltunk.

PR-akció a hirdetők felé?

Nem csak PR-akció, ha az lett volna, akkor többet kommunikálnánk. „User friendly” akció. A reklám egy elkapcsolási faktor, és mi azt szeretnénk, ha nem kapcsolnának el.

Mikor lesz a háztartások többségében olyan digitális rádiókészülék, mint amilyen az asztalán van?

Pontosan nem tudom megmondani, de mire ez az interjú megjelenik, az Nemzeti Hírközlési Hatóság valószínűleg kiírja a pályázatot a rádiós multiplex üzemeltetésére, és akkor egy lépéssel előrébb leszünk. Mi indulunk a multiplex üzemeltetéséért, s ebben az egyik előnyünk, hogy önköltségi áron kínáljuk majd a helyet a többi műsorszolgáltatónak, hiszen mi nem vagyunk egy igazi profitorientált vállalkozás.

Két év múlva újra indul az elnöki posztért?

Az még nagyon messze van. Annyit tudok mondani, hogy én a jelenlegi szabályozás szerint működő MR elnöki posztjára pályáztam másfél éve. Az azonban szinte bizonyos, hogy a mandátumom lejáratára megváltozik a médiaszabályozás. A további szándékomat az új szabályozás mibenléte alapvetően befolyásolja.

Tudta-e?

Az előfizetési díj átvállalásából és sugárzásidíj-támogatásból tavaly 13,5 milliárd forinthoz jutott az MR, ehhez még hozzáadódik egymilliárd forint reklámbevétel.

Előzetes adatok szerint az MR tavalyi vesztesége egymilliárd forint volt, ami az elbocsátások következménye. A rádió alaptevékenysége ötszázmilliós nyereséget hozott. Marketingre nagyjából hatvanmillió forintot költöttek, a többi megjelenésük bartermegállapodás volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.