Üzleti tippek

Netscape: búcsú egy legendától

admin
admin

2008. 01. 24. 10:33

Végleg eltűnik a Netscape böngésző, amely a 90-es évek közepén forradalmasította az internethasználatot. Utódja, a Firefox talán nagyobb sikerrel veszi majd fel a küzdelmet a nagy vetélytárssal, a Microsoft Internet Explorerével.

Februárban végleg lezárul egy korszak az internet történetében, az egykor a webböngésző fogalmával egybeforró cég és alkalmazás, a Netscape eltűnik a színpadról. A tárgyalóteremben a társaság megnyerte ugyan a Microsoft ellen vívott háborúját, de a felhasználók kegyeiért vívott küzdelemben alulmaradt a világ legnagyobb szoftvergyártójával szemben. A Netscape jelenleg az America Online (AOL) tulajdonában van, és az internetszolgáltató bejelentette, hogy 2008. február elsejével megszünteti a böngésző technológiai támogatását.

Pedig az indulás mást ígért, a történet úgy kezdődött, ahogy az amerikai sikersztorik a technológia világában. (Elég csak az Apple, a Microsoft vagy a Google esetére gondolni.) Két egyetemista álmából valósult meg az az alkalmazás, amely lehetővé tette, hogy az internet olyanná váljon, amilyennek ma ismerjük. Amikor a Netscape 1994-ben megjelent, megnyitotta az világhálót a tartalom, a kereskedelem és a közös munka számára. Tőzsdei bevezetése indította el a dotkom érát, amely korábban elképzelhetetlen magasságokba repített cégeket, majd jelentős vagyonok füstbe menésével ért csúfos véget.

Létezése első néhány évében a Netscape lett a meghatározó webböngésző, nem utolsósorban azért, mert ingyenes volt. Ez ugyanakkor megteremtett egy elvárást is a felhasználókban: ma már igencsak furcsán néznénk arra a vállalkozásra, amely pénzért próbálná árulni az internetezéshez használt alkalmazást.

Hősi kezdetek

Hiába volt azonban a technológiában nagy hatású újító a vállalat, soha nem sikerült megtalálnia azt a modellt, amely az üzletben is sikeressé tehette volna. Tizenöt éve még csak néhány, a technológia iránt rajongó „őrült” ismerte az internetet, és még azt követően is, hogy 1991-ben bemutatták az üzleti felhasználásra szánt CIX-et (Commercial Internet Exchange), csak az olyan emberek éltek ezzel a lehetőséggel, akiket ma tipikus Linux-felhasználónak tartunk. A nagy változás akkor következett be, amikor 1993 elején az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) két végzős egyetemistája, Marc Andreesen és Eric Bina megalkotta az első könnyen használható webböngészőt, a Mosaicot. Bár ezt az alkalmazást még viszonylag körülményes volt telepíteni, az már látszott, hogy jó irányba indultak el, és tovább folytatták a munkát.

A Mosaic utódjának megalkotása akkor vált igazán realitássá, amikor egy befektető, Jim Clark is beszállt a projektbe, és létrehozták az akkor még Mosaic Communicationsnek hívott céget. Hamarosan azonban változott a név, úgy hívták, ahogy az új böngészőt is: Netscape.

A társaság 1994 októberében adta ki a Mosaic Netscape 0.9 jelölésű alkalmazást, és attól fogva az internet többé már nem az volt, ami korábban. Elődjével ellentétben ezt a böngészőt már bárki könnyen telepíthette szinte az összes operációs rendszerre. Mindössze néhány hónapra volt szükség, és kezdett kialakulni az az internet, amit ma ismerünk és használunk. A Netscape képességeinek köszönhetően a statikus weboldalak dinamikusak lettek, látványos tartalmat kínáltak.

A Netscape-őrület csak fokozódott, amikor a társaság 1995-ben megjelent a tőzsdén. A cég részvényeiért indult óriási roham egy csapásra elsöpörte azokat a véleményeket, amelyek szerint az internet csak a legújabb technológiai játék. A webkapcsolat iránti végtelen étvágynak köszönhetően a Netscape egy kis, induló vállalkozásból milliárdos céggé vált olyan tempóban, amely elképzelhetetlen volt az internet korszaka előtti részvénypiacon.

Óriások harca

Bármennyire meglepő, az internet sikerében és jövőjében kételkedők között volt az a cég is, illetve alapítója és irányítója, amelynek böngészőjét napjainkban a netezők többsége használja. Ha valaki pedig kételkedne, elég csak fellapoznia Bill Gates The Road Ahead című könyvének első kiadását. Az írás több mint háromszáz oldalon foglalkozik a számítástechnika jövőjével, s mindössze kilenc oldal érinti az internet kérdését.
Persze az idők szavát és főleg a tőzsdei felzúdulást, amit a Netscape megjelenése okozott meghallották a Microsoftnál, és nem is késlekedtek túl sokat a válasszal. Piacra dobták az Internet Explorer 1.0-t. A történet érdekessége, hogy a megoldást egy Spyglass nevű társaság fejlesztette, az egykori Mosaic alapjaira építve.

Ötletes megoldást talált a szoftvercég arra is, hogyan kezdhetné ki az akkor a böngészőpiac 80 százalékát kezében tartó Netscape egyeduralmát. Az egyértelmű volt, hogy ingyenes lesz a szoftver, de az igazi áttörést az jelentette, hogy úgy döntöttek, beépítik új operációs rendszerükbe, a Windows 95-be. Emellett azt is elérték, hogy a számítógép-értékesítők az új készülékeket már az előre telepített operációs rendszerrel (és vele a böngészővel) adják el.

A Microsoft ezzel két legyet ütött egy csapásra, hiszen tönkretette nagy riválisát, és elkerülhette azt is, hogy fizetnie kelljen a Spyglassnak. A fejlesztő cég ugyanis olyan szerződést kötött, amelynek értelmében részesedést kap az Internet Explorerből származó bevételből. A Microsoft azzal védekezhetett, hogy mivel az alkalmazás ingyenes volt, és a Windows része, a Spyglassnak semmi sem jár. Dávid beperelte Góliátot, és végül 1997-ben a bíróság igazat is adott neki, de a megítélt nyolcmillió dollár már nem segített rajta.

Súlyosabb következményekkel járt a Netscape-pel vívott jogi harc. Nem mentette ugyan meg az internet hőskorát fémjelző céget, de a Microsoftra irányította az amerikai hatóságok figyelmét. Az eljárás közvetlen eredménye az volt, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes vizsgálatot indított a Microsoft ellen, mivel állítólag erőfölényével visszaélve vette rá a számítógép-forgalmazókat operációs rendszere telepítésére. A vizsgálatot azóta több követte az Egyesült Államokban, később pedig az Európai Unióban is.

Szellemjárás

A Netscape végül elbukta a háborút. 1998-ban az AOL karjaiban végezte: 4,2 milliárd dollárért vásárolta fel az internetszolgáltató, de a benne rejlő lehetőségek kiaknázása helyett inkább hagyta elsorvadni.

A haldokló egyik utolsó „húzása” azonban még sok borsot törhet a Microsoft orra alá: kapcsolatot keresett a nyílt forráskódú világgal, és ebből a kezdeményezésből jött létre a Mozilla Foundation. A Mozilla által kifejlesztett internetböngésző, a Firefox alapja a Netscape egy régebbi verziója. Korai lenne azt mondani, hogy ezzel visszavágtak a Microsoftnak, de a megoldás növekvő népszerűsége egyre nagyobb fejtörést okozhat a szoftvercég redmondi központjában.

A Mozilla Foundation állítása szerint napjainkra több mint 125 millió Firefox-felhasználó van. A Net Applications piackutató cég adatai szerint a Firefox közel 17 százalékos részesedést ért el tavaly decemberben a böngészőhasználatban, míg 2007 elején ez még csak 14 százalékos volt. Internet Explorert az internetezők 76 százaléka használt a múlt év utolsó hónapjában, ez pedig kétszázalékos csökkenést jelent 2007 januárjához képest.

Tudta-e?

A Netscape utódjának is tekinthető Firefox már 3,5 éves múltra tekint vissza, és már harmadik verziója jelenik meg az idén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.