Üzleti tippek

Vállalkozások iskolapadban

admin
admin

2007. 12. 07. 16:57

A jövő záloga éppúgy lehet egy hallgatói cég, mint valami más, soha el nem feledhető diákkori élmény.

Mi a közös a kertépítésben, a közösségi szoftverfejlesztésben, az alsóruházat forgalmazásban, a fordítóirodában és a pólónyomásban? Nos, ezeket a tevékenységeket mind a Hallgatói Spin off Modell (HSM) keretében bejegyzett kisvállalkozások végzik. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja által szervezett októberi workshopon az immár harmadik éve sikeresen működő (korábbi nevén Vállalkozásbarát Egyetem – Vállalkozóképes Hallgatók) projekt támogatói, mentorai és egyetemista vállalkozói osztották meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel.

Egyéves kifutás

A HSM lényege, hogy a program keretén belül anyagi és mentori támogatást kapnak olyan hallgatói csapatok, amelyek vállalják, hogy a kiírt pályázatra benyújtott üzleti tervüket meg is valósítják, bejegyzett vállalkozást hoznak létre, és így „élesben” tanulják, mit is jelent vállalkozni – mondta el az Üzlet & Sikernek Szirmai Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának (BCE-KFK) igazgatója.

A nyertes pályázók projektenként maximálisan 500 ezer forintos pályázati díjat kapnak, amelyet vállalkozásuk megvalósítása során használhatnak fel, a létrejött céggel megkötött szerződésben szabályozott módon. Így például az elszámolható költségek közé tartoznak a cégalapítás indokolt költségei, s a Kisvállalkozás-fejlesztési Központtól vagy más szolgáltatótól igényelt szolgáltatások, különösképpen a számítástechnikai és a kommunikációs természetűek, továbbá az üzlet beindításának, illetve vitelének indokolt költségei, mint az auditálás, a marketingköltségek vagy mondjuk a könyvvezetés.

Ugyanakkor – a szerződésben rögzített finanszírozás mellett – a BCE-KFK folyamatosan kontrollálja is a hallgatói vállalkozásokat. Az egyetemi szervezet így lényegében egyfajta vállalkozási inkubátorként működik, de az adminisztrációt és az üzemszerű működést természetesen nem vállalja át a hallgatóktól.

A szerződéses projektidőszak egy év. A végén a hallgatói társaság az alapító szerződésben vállaltan végelszámolással megszűnik, vagy pedig a tagok határozata alapján átalakul, s a továbbiakban az egyetemtől független cégként működik tovább.

Naivan a piacon

Nincsenek könnyű helyzetben a mai kiélezett piaci viszonyok közepette a hallgatói vállalkozások. A program egyik mentora, Petheő Attila egyetemi tanársegéd úgy látja: a hallgatói cégek alapvető gondja a tapasztalatlanság és a naivitás. Többségüknek ugyanis nincs munkatapasztalata, arról nem is beszélve, hogy a diákok még túlságosan bíznak az ígéretekben.

Ez abban is megnyilvánul, hogy komolyan veszik az üzleti partnerek szóbeli közléseit, s az elején nem elég erőszakosak ahhoz, hogy rögtön írásos szerződést kössenek. Ezért nemfizetés esetén vagy egyéb vitás ügyekben általában tehetetlenek. Ehhez jön még, hogy csekély tőkéjük okán tárgyalóerejük és érdekérvényesítő képességük elhanyagolható.

A legtöbb, amit tehetnek, hogy megkeresik a piacon a legjobb ajánlatokat és a legmegbízhatóbb partnereket. De ez nem könnyű. Általában már az első üzlet megszerzése is gondot okoz. Miután szinte mindenütt referenciát kérnek, majdhogynem lehetetlen e nélkül megbízáshoz jutni. Erre ma az egyetlen áthidaló megoldás az, hogy az első egy-két munkát ingyen vállalják el. Esetleg sikerdíjért, mert úgy nem kockáztat a megbízó.

Előnyök és hátrányok



A hallgatói tulajdonú cégek előnyeit és hátrányait is csokorba szedte előadásában Kerékgyártó Gábor PhD-hallgató, a program egyik mentora:

Előnyök
– A cég tulajdonosai egyetemi hallgatók, tehát fiatalok, sok energiával, akik jól bírják a „gyűrődést”.
– Az egyetemisták jellemzően nyitottak, innovatívak, mivel egyrészt az egyetemen széles körű ismereteket kapnak, másrészt maga az egyetemi diákközösség is sokszínű. Ráadásul a diákoknak külföldi tapasztalatuk is valószínűleg több van, mint az átlagos magyar vállalkozóknak.
– Hallgatóként egy közösség részesei, ahonnan könnyen (közgazdasági nyelven: alacsony tranzakciós költséggel) tudnak információt és segítő kezet kapni.
– Hallgatóként motiváltak, hogy az egyetemen tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban is kipróbálják.

Hátrányok
– Forma szerint a hallgatóknak elsődleges céljuk a tanulás, így a vállalkozás csak „mellékállás” lehet.
– A hallgatók egyetemi terhelése szezonális, így például vizsgaidőszakban nagyon kevés idő jut az ügyvitelre.
– A tulajdonosok diákok, tehát nincs munkatapasztalatuk vagy csak kevés.

Megtérül az ingyenmunka

Azt hiszem, nem olyan nehéz ma Magyarországon céget alapítani – vélekedik Dancsuly Krisztina, a kertépítéssel foglalkozó Mohány és Páfra Bt. alapítója, a BCE tájépítészeti karának hallgatója. „Nem, mintha nem akadtak volna bosszúságaink: APEH, bank, ügyvéd –sorolja –, de úgy gondolom, hogy ez a cégalapítás menete.”
Dancsuly Krisztina 400 ezer forintot kapott üzleti terve megvalósítására. Ráadásul a mentortól bármikor kérhető segítség. A cég esélyeit illetően bizakodó, mert úgy véli, sok lehetőségük van, illetve lesz, mert a magyarországi zöldfelületi rendszereken még van mit fejleszteni. Esélyeiket növeli, hogy tizenketten vannak a cégben, mind diákok, így könnyebb a munkamegosztás. Több szem többet lát, több fül többet hall, több száj többet beszél, több kéz gyorsabban dolgozik.

Rugalmasak, és igyekeznek a szakmájuk minden területén kapcsolatokat kiépíteni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármilyen munkát elvállalnak, csak azokat, amelyek inspirálják és megihletik őket, mert alapelvük, hogy csak minőségi munkát adnak ki a kezük közül. Nem gondolják, hogy a cég jelenlegi helyzetében elsődleges cél lenne a profitszerzés, ennél sokkal fontosabb a jó kapcsolatok kiépítése, szakmai referenciák felmutatása és a tapasztalatgyűjtés.

Biztosak abban, hogy idővel meg fog térülni az „ingyenmunka”. Szilárdan hiszik, hogy sikerük túlnyomórészt rajtuk múlik, s ha elég szorgalmasak és türelmesek, továbbá tisztelettel fordulnak a szakma felé, akkor a piac el fogja ismerni érdemeiket.


Fenyegetik az újakat

A kezdők számára saját tapasztalatlanságuk mellett a piaci szereplők „vállalkozói kulturálatlansága” is gondot jelent Magyarországon – állítja Petheő Attila. Amíg külföldön általában segítik egymást a vállalkozók, addig itthon még az ilyen kis induló vállalkozásokat is versenytársnak tekintik.
Ritka madár nálunk az összefogási stratégia, ehelyett gyakran perrel fenyegetik vagy más módon lehetetlenítik az új paci szereplőket. A hallgatók nincsenek tisztában a jogaikkal, ezért hajlamosak megijedni, de az ilyen – sajnos gyakori – esetekre ügyvédi segítséget nyújt a HSM-projekt.

Ellentétben a közhiedelemmel, önmagában a tőkehiány ugyanakkor nem jelent gondot. Általában megoldható az úgynevezett „using others people money” felfogásban, vagyis mások forrásainak használatával: a különféle bartermegállapodások nagyon jól működnek a piacon.

Kiskapuk kizárva

Szerencsére piaci előnyei is vannak a hallgatói vállalkozásoknak. Elsőként mindjárt az, hogy nem megélhetési vállalkozókról, hanem lehetőségvállalkozókról van szó. Szinte semmilyen kockázatot nem kell vállalniuk, csak a szabad idejüket áldozzák fel. Ha igaz Vecsenyi János elméleti képlete, hogy a „vállalkozói teljesítmény = képesség x motiváció”, akkor elmondható, hogy a pályázaton nyertes hallgatók csúcsteljesítményt nyújtanak, hiszen mind a képességeiket, mind az elszántságukat illetően magas szintet képviselnek.

Másik előnyük, hogy ebben a korban még nincs család vagy munkahely, amely mellett igen nehéz volna vállalkozni. Így maguk osztják be idejüket, és fokozatosan hozzászoknak a terheléshez.

Természetesen a hallgatói vállalkozásokat is sújtják a magas közterhek. Ráadásul a BCE-KFK-kontroll miatt a kiskapuk kihasználása vagy az adóelkerülés szinte lehetetlen. De ez csak növeli a hallgatók teljesítményét, miután gyakran az adóelkerülő és piacidegen előnyökért mutyizó versenytársakat kell túlszárnyalniuk.

Az életben nincs uv.

Mit jelent ez a modell a hallgatóknak? Érdekes esettanulmányt? Különös hobbit vagy sportot? Esetleg megélhetést? Erről Csapó Krisztián PhD-hallgató, a program egyik mentora úgy vélekedik, hogy a HSM-ben való részvétel a munka közbeni tanulás élményét nyújtja.

A résztvevők egyrészt megismerhetik magukat, másrészt társaikat, továbbá azt, hogy mennyire tudnak együttműködni, hogyan lehet egy-egy projektet közösen megvalósítani.

Milyen az, amikor egy-egy el nem végzett feladatnak szankciója is van. Például a bevétel elmaradása. Milyen az, ha a vevők diktálnak? Mondjuk, hogy milyen szolgáltatásokra, termékekre van szükségük. Megtanulják, hogy nem is olyan könnyű az áhított fizetést megkeresni. Ahogy mondani szokták az „életben nincs uv.”.

Persze, vannak olyan hallgatók is, akik számára ez nem több, mint hobbi. De jó néhányak számára egyszer majd megélhetés lesz. Az Afford Kft. néven működő fordítóiroda például HSM-cégként indult. Vezetője, az egykori diák alapító, valószínűleg már semmi pénzért nem cserélné el másra ezt a maga által teremtett állást.

Olyan hallgatók is akadnak persze szép számmal, akiknek a Spin off csak egy különleges tanulási élmény marad, s közben rájönnek arra, hogy a vállalkozás nem nekik való. Vagy esetleg arra, hogy legközelebb máshogy kellene nekifogni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Újra a Kossuth téren tüntetnek

Rengeteg rendőr kontra rengeteg ember

Élő videó: Újra a Kossuth téren tüntetnek