Az új uniós, Basel II. -ként is emlegetett szabályozás célja az, hogy a tőkekövetelményben jobban képződjön le a kockázati karaktere az egyes intézményeknek, intézmény csoportoknak, és az intézmények is jobban mérjék fel saját, illetve hitelfelvevőik kockázatát, beépítve azt a döntéshozatali mechanizmusukba.
A CRD – Capital Requirement Directive (Tőkekövetelmény Direktíva) előírásait az intézményeknek 2007. január 1-jétől lehetett volna önkéntesen alkalmazni, 2008. január 1-jétől viszont kötelező jellegű a bevezetés.
A magyarországi jogharmonizáció hitelintézetekre vonatkozó része nagyrészt lezárult, de még nem fejeződött be a kereskedési könyvi szabályozás módosítása, az értékpapírosítás, partnerkockázat tőkekövetelményének, és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelésének szabályozásának előkészítése – adta hírül a mai Basel II. konferenciát szervező Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.
Magyaroszágon az új szabályozás nem jelent óriási változást rövid távon a vállalkozásokra nézve, mivel eddig is kifinomult és bonyolult volt a bankok hitelbírálata – tudta meg az FN Ulrich Anikótól, az alapítvány ügyvezető igazgatójától. Hosszabb távon azonban lehet pozitív hatása: az alacsonyabb kockázatú cégek olcsóbban kaphatják meg a hitelüket, legalábbis ez a szabályozók szándéka.
„Klasszikus maffiaeljárásnak tűnik, de ijedtségre utal, hogy elásták” – miről árulkodnak a Seszták-ügyben előkerült milliárdok?
A KDNP politikusának üresen talált széfjei után péntek este kiderült, 6,5 milliárd forintnyi bankót találtak részben erdőkben elásva a Seszták-ügyben. De mire utal a földből eltúrt hatalmas mennyiségű készpénz? Hogyan találhattak rá a forint-, euró- és dollárkötegekre?
