Üzleti tippek

Vezető a Balkánról

admin
admin

2007. 10. 30. 12:00

Informatikusból lett Szerbiát és Ukrajnát megjárt kiadói szakember a magyar Ringier új vezérigazgatója. Mihók Attila dinamikusan növekvő, az internetes portfóliót is fejlesztő céget szeretne irányítani.

Érdekes megbízatást kapott tavaly Mihók Attila a szerbiai Ringier kiadó vezetőjeként: ideiglenesen át kellett vennie az ukrán leánycég vezetését. A balkáni piacon edződött szakembert azonban Kijevben meglepő helyzet fogadta. „Szembesülnöm kellett azzal, hogy Európa Záhonynál véget ér” – mondja a katasztrofális ukrán piacról. Jól jellemzi a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy 50 millióan élnek az országban, a vezető napilapból mindössze 120 ezer példányt értékesítenek. A leginkább megdöbbentő „helyi szokás” azonban, hogy a sajtótermékeknek nincs kiskereskedelmi ára, a kiadók erre legfeljebb javaslatot tehetnek.

A lapokat átvevő nagykereskedők tulajdonképpen annyiért értékesítik az újságokat, amennyiért akarják. „Hosszú távú befektetés a Ringier-nek Ukrajna, most nagyon jó pozíciókat lehet ott szerezni” – utal az ukrán Ringier-t még az év végéig felügyelő Mihók Attila arra, hogy előbb-utóbb remélhetőleg az ottani piac is konszolidálódik.

Sportos rajt

Pályakép


1995–1996:
Digitel 2002 Rt., informatikai munkatárs
1997–1999:
Nemzeti Sport, online vezető
1999–2001:
Ringier Kiadó, IT- és online igazgató
2001–2003:
Ringier, sport lapcsoport, lapigazgató
2004-től a szerbiai Ringier ügyvezetője
2006–2007:
az ukrán Ringier ügyvezetője
2007-től
a magyar Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója
Tudta-e…?
A teljes szerbiai reklámpiac nagyságrendileg százmillió euró volt 2006-ban, ez az idei évben a várakozások szerint 50–100 százalékkal növekszik.

Tudta-e…?

A svájci Ringier AG üzletfejlesztési vezetői pozíciót hozott létre, amit november 1-jétől Papp Béla, a kiadó magyarországi cégének eddigi ügyvezető igazgatója tölt be.

„Tanár úr, én soha nem fogom az oroszt használni, csak a felvételihez kellenek a nyelvvizsgáért járó pluszpontok” – tett egy könnyelműnek bizonyult ígéretet Mihók Attila még debreceni gimnazistaként. Minden¬esetre annyi pluszpontot sikerült bezsebelnie a nyelvvizsgái révén, hogy mentesült a felvételi alól, és terveinek megfelelően a Budapesti Műszaki Egyetem informatika szakán kezdhette meg felsőfokú tanulmányait. Második évtől párhuzamosan a közgazdaság-tudományi egyetemre is felvételt nyert, utóbbinál azonban már tandíjat kellett fizetnie, ezért muszáj volt munka után néznie.

Az egyetem szerverén talált is egy álláshirdetést, amelyben az akkoriban Gödöllő és Vác térségében koncessziós telefonszolgáltatást végző Digitel 2002 Rt. keresett olyan fiatalokat, akik értettek a frissen piacra dobott Windows 95-höz. Négy évfolyamtársával jelentkezett is a feladatra, ami abból állt, hogy kétszáz gépre telepítették az operációs rendszert, majd betanították a kollégákat. A dolgozók oktatása olyan jól sikerült, hogy a telekommunikációs cégnek egy idő után már nem volt szüksége az egyetemistákra, ezért elküldték őket.

A következő munkalehetőséghez egy Nemzeti Sportnál dolgozó ismerőse révén jutott, aki megkérte, hogy fordítsa le magyarra egy képarchiváló szoftver használati utasítását. A munka során kiderült, hogy konyít valamit az internethez is – ez 1997-ben még nem volt magától értetődő a kiadónál –, ezért marasztalták az internetes kiadás indítását tervező sportlapnál. Kezdetben félállásban dolgozhatott a Nemzeti Sport online vezetőjeként, majd IT-menedzsereként. Időközben – 1998-ban – a Ringier megvásárolta a Nemzeti Sportot, Mihókot pedig rá egy évre IT- és online igazgatóvá nevezték ki.

2001-ben aztán változások kezdődtek a kiadónál, amikor megvásárolták a Marquard két napilapját, a Mai Napot és a Magyar Hírlapot. Ezzel egyidejűleg távozott Pető Endre ügyvezető, utódja, Cristoph Tonini minden újság élére lapigazgatót keresett. A Nemzeti Sportnál olyan emberre volt szükség, aki ismeri a terméket és a munkatársakat, hiszen ekkor még javában folyt a sportlap integrációja a Ringier-be. Mihók Attila német nyelvtudása révén jó kapcsolatot ápolt a Ringier európai igazgatójával, ráadásul ismerte a sportlap piacát, ezért – IT-s múltja ellenére – őt kérték fel lapigazgatónak.

Belgrádi bővülés

Lapigazgatóként 2003-ban elindította a Képes Sport hetilapot, ám sokáig nem menedzselhette az új kiadványt, ugyanis a Ringier megvásárolta a Gruner + Jahr szerbiai érdekeltségét, és házon belülről kerestek vezetőt az új szerzeményhez. „Szerettem volna külföldön dolgozni, bár őszintén szólva Svájcra vagy Németországra gondoltam, nem Szerbiára, ahol 2000-ben még bombáztak, 2003 elején pedig lelőtték a miniszterelnököt” – vacillált Mihók, ám nem tudhatta, mikor kap még egyszer ilyen lehetőséget, ezért belevágott a balkáni kiküldetésbe.

Belgrádba érve nem fogadta túlzottan szívderítő helyzet, hiszen a Ringier-nek mindössze egyetlen, nem túl erős piaci pozíciójú napilapja volt. Az elmúlt közel négy évben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Az említett – félig bulvár – Blic című újság mostanra a napilappiac eladásainak negyedét, hirdetési bevételeinek pedig több mint harmadát mondhatja magáénak. A magazinpiac is tartogatott lehetőségeket, sokáig ugyanis – a nagy nemzetközi kiadók közül – csak a Burda volt jelen egy viszonylag magasabb árú női lappal. Ezért elindították a Blic Zena című, kedvezőbb áron kínált hetilapot, amely hat hónap után már nyereséget termelt. Ez nem is csoda, hisz 82 oldalból átlagosan 32-n hirdetések vannak. A magazinportfólió még egy Puls című – a magyar Besthez hasonló – sztármagazinnal is bővült.
Egy némileg rendhagyó kiadványnyal azonban kudarcot vallottak. Mivel meglehetősen sok szerb telepedett le vagy dolgozik vendégmunkásként német nyelvterületen, ezért rájuk apellálva Németországban, Svájban és Ausztriában piacra dobták a Blic nekik szánt változatát. „A külföldön élő szerbeket azonban nem érdekelte, hogy mi történik otthon” – indokolja a szerbiai Ringier vezetője, hogy végül miért hagytak fel a kiadvánnyal.
Időközben a Metro hírújság megjelent a szomszédos Horvátországban, és arról lehetett hallani, hogy a svéd kiadó Belgrádban is szeretné megvetni a lábát. Ezt megelőzendő, tavaly ősszel – mindössze két hónapos előkészítő munka után – a Ringier a szerb fővárosban ingyenes napilappal jelent meg, amely nyolc hónap után már nyereséget termelt. Legújabb kiadványukat, az ALO! címet viselő bulvárnapilapot pedig október közepén indították el.

Online tervek

Egzotikus terjeszkedés



A svájci Ringier 1993-ban jelent meg hazánkban, érdekeltségeinek összesített forgalma a tavalyi évben meghaladta a 20 milliárd forintot. Mindez úgy oszlott meg, hogy a Ringier Kiadó Kft.-nek 13 milliárd, a magazinokat megjelentető Euromédia Bt.-nek kétmilliárd forint volt az éves árbevétele, a Népszabadság Zrt. pedig 6,8 milliárdos forgalmat produkált. A Ringier a lapokon kívül egy napilapnyomdát is működtet Magyarországon, valamint résztulajdonos a MédiaLog terjesztőcégben.
Svájc, Közép-Európa, a Balkán és Ukrajna mellett az elmúlt években a kiadó megjelent Kínában is, ahol elsősorban szaklapokat adnak ki, illetve Indonéziában, ahol gazdasági hetilapjuk van. Vietnamban Magyarországgal egyidejűleg kezdett terjeszkedni a Ringier egy gazdasági lappal, de azóta divatmagazint, fogyasztói lapot és egy turistáknak szóló újságot is kiadtak.
A cég fő csapásiránya a lapkiadás, de szabályt erősítő kivételként Svájban érdekeltek egy rádióban és a Sat 1 helyi mutációját működtető cégben.
Romániában a török Dogan csoporttal közös vállalkozásuké a Kanal D televízió.

Szeptemberben derült ki, hogy a távozó Papp Béla helyét neki szánják a svájci kiadó vezetői, így november
1-jétől ő látja el a magyar Ringier vezetését is. „Életem legjobb döntése volt a szerbiai megbízás, amelytől ezután sem válok meg” – mondja Mihók Attila, aki szerint a párhuzamos munka nem okoz majd gondot számára, mert a napi ügyeket mindkét országban a helyi menedzsment intézi.

Az új ügyvezető a magyarországi Ringier-t két-három év távlatában a jelenleginél nagyobb cégnek képzeli el, amely jövőre, de legkésőbb két év múlva új székházba költözik. „Ezt a kiadót akkor hagytam itt, amikor egy hihetetlenül dinamikusan növekvő és fejlődő cég volt” – emlékszik vissza Mihók Attila, aki szerint mostanra vesztettek ebből a dinamizmusból. Vannak például olyan termékeik, amelyek négy évvel ezelőtt jobban álltak, mint most, s legalább azt a szintet illene újra elérniük. „Elsősorban nem a Népszabadságra gondolok, de persze minden terméknél lehet növelni az eladásokat, azonban egy politikai napilapnál nem lehet több százezres példányszámról álmodozni.” Az új ügyvezető szerint legalább három hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy átlássa az itthoni teendőket. Mindenesetre úgy véli, sok mindent kamatoztathat majd a Szerbiában tanultakból annak ellenére, hogy gyökeresen eltérő piacokról van szó.

Mihók Attila elismeri, a Ringier sokáig nem tudta, hogy mekkora szerepet szánjon az internetnek, ezért fontos lenne hangsúlyosabbá tenni az online jelenlétüket. A fiatal olvasókat ugyanis éppen ezen tartalmaikkal lehetne meggyőzni arról, hogy vásárolják meg nyomtatott termékeiket is. Az ügyvezető szerint nem késtek le semmiről, mert az internetes piacon még nincsenek véglegesen kialakult és megmerevedett erőviszonyok. A magazinpiacon viszont már nem várható olyan óriási növekedés, mint az elmúlt tíz évben, ehelyett a rétegigényeket kielégítő lapok indításában lát fantáziát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.