Sok vállalkozó abban a hiszemben szerződik a szállítócéggel az áru továbbítására, hogy annak meglévő fuvarozói felelősségbiztosítása alapján megtérülhet az ő kára is. Csakhogy e felelősségbiztosításra kizárólag akkor fizeti ki a biztosító a veszteséget, ha a fuvarozó hibájából történt a baj – hívja fel a figyelmet Egri Zsuzsanna, az Allianz Hungária Biztosító vezető kockázatvállalója. Még ilyenkor is csak kilónként 8,33 SDR-ig (a Nemzetközi Valutaalap számlapénz-egysége) térítenek, vagyis a kis súlyú, ám nagy értékű áru gazdája jelentős kárt szenved.
E kockázat kivédésére találták ki a szállítmánybiztosítást. Nemcsak a kereskedő vagy exportőr cégeknek ajánlott, hanem azoknak a vállalatoknak is, amelyeknek gyakorta kell értékes gépeiket vagy egyéb munkaeszközüket az ország különböző pontjaira fuvaroztatniuk. Az Aegon Biztosító becslése szerint azonban csak az érintett cégek mintegy ötöde védekezik szállítmánybiztosítással a rizikó ellen.
„A többiek a fuvarozói felelősségbiztosításban bíznak, de a különböző nemzetközi programok keretében nyújtott szállítmánybiztosítások is csökkentik a hazai biztosítók lehetőségeit” – ecseteli a helyzetet Szathmári Zsuzsanna, az Aegon cargo kockázatvállalója.
Háztól házig
A szállítmánybiztosítás annak a javára köthető meg, aki a kár bekövetkeztekor az áru tulajdonosa. A vevő és az eladó megállapodásán múlik, hogy melyikük a tényleges gazda a szállítás megkezdésekor. Érthető módon kizárják viszont a kártérítés lehetőségéből a terméket szállító fuvarozó vagy őrző vállalkozásokat.
A kockázatvállalás a szállítás megkezdésekor indul, s a célhelyre érkezésig tart. A „háztól házig védelembe” persze általában a ki- és berakodás is beleértendő – hangsúlyozza ügyfél-tájékoztatójában az egyik legnagyobb hazai szállítmánybiztosítási alkuszcég, a Greco International Kft.
Más vagyonbiztosításokhoz hasonlóan az ügyfélcégek e konstrukciónál is az alapkockázatok (tűz, elemi károk, a szállítóeszközt ért baleset) kivédésére szerződhetnek, s pluszdíj fejében a biztosítók általában vállalják a lopáskárok fedezetét is. Általában az alapesemények közé sorolandók az olyan „egzotikus” esetek is, ha az árut úgy éri baj, hogy a szállítóhajó megfeneklik, a rakományt valamiért a tengerbe kell vetni, netán lezuhan a berakodó daruról.
Mit igen, mit nem?
Választható azonban az áru szinte minden sérüléses rizikóját lefedő, de borsosabb árú, úgynevezett All Risks („minden kockázatra” szóló) típusú biztosítás is. Ennél a biztosítási kötvény nem azt sorolja fel, hogy milyen kárra fizet a biztosító, hanem csak azt a kevés esetet, amikor nem. Az All Risks típus díja az Uniqa Biztosítónál például átlagosan 10–30, az Allianznál 20–25, az Aegon Biztosítónál pedig akár 50–100 százalékkal is magasabb lehet az alapbiztosításhoz képest.
Rizikósabbnak számító szállítmányok (az Uniqánál például a használt, csomagolás nélküli, netán ömlesztett áruk) esetében azonban általában csak az alap-, vagy más néven nevesített kockázatokra lehet szerződni.
Mivel az áru típusa és a szállítás módja sokféle lehet, a biztosítók nemcsak a kifizethető kockázatokat, hanem a kártérítés alóli mentességet is vaskos listában sorolják fel. Általában akkor nem fizetnek, ha az áru saját jellemzői okozták a kárt, s nem valamilyen váratlan külső esemény: menet közben elkezdett rozsdásodni például, a szállító tudta nélkül kevesebbet csomagoltak be belőle, gyártási hibája volt, élelmiszer esetén megpenészedett, esetleg valamilyen környezeti szennyezést okozott.
A háborús és terrorkockázatot „menetrendszerűen” szintén kizárják a biztosítók, csakúgy, mint például a vevő nemfizetésének esetét (erre a hitelbiztosítás jelenthet megoldást).
Extrém kockázat
Külön díj fejében azonban az extrém kockázatok is fedezhetők kiegészítő biztosítással. A K&H Biztosítónál és számos riválisánál van lehetőség például háború, sztrájk, terrortámadás ellen is szerződni. Akkor is fizetnek, ha a szállításhoz kapcsolódó, akár 120 napnyi elő-, közbenső vagy utólagos tárolás alatt történt baj. Van kiegészítő üzemszünet-biztosítás arra az esetre is, ha például amiatt romlik meg az áru, hogy a fuvarozó jármű hűtőberendezése több mint egy napon át meghibásodott.
A biztosító a szerződéskor az áru feladáskori, kereskedelmi számlával igazolt értékének kifizetését vállalja magára. Nemzetközi szállítmány esetén erre még valamennyi, például 10 százaléknyi kártérítési többletet is felszámítanak, mondjuk a fuvardíj, vám vagy az egyéb költségek fedezésére.
Egyedi vagy keret
Szállítmánybiztosítást akár egyetlen fuvarra is lehet kötni, de ha a cégnek hasonló ügylete van, érdemes kötött vagy akár határozatlan időre szóló keretszerződést igényelni a biztosítótól (utóbbi feltételeit évente, a szerződéses évfordulón tekinti át közösen az ügyfél és a biztosító). „Ha havonta legalább egy szállítás történik, már az utóbbi típusra érdemes szerződni” – kalkulál Döge Ferenc, a CLB biztosítási brókercég vállalati üzletágának vezetője. A biztosítók véleménye szerint az adott forgalomtól függően akár 30–40 százalékot is megspórolhat egy keretmegállapodással a szállító vállalkozó.
Egyedi szállításra történő szerződéskötéskor az áru neve és a szállítás várható időpontja mellett tudatni kell a biztosítóval a termék súlyát, a csomagolás módját. A kockázat elbírálásához kérik a szállítóeszközök megnevezését is a fuvarozás sorrendjében, érdekli őket az áru várható átrakásainak száma, de tengeri fuvar esetén még a szállító hajó neve és az is, hogy mely állam lobogóját viseli.
Kellemesebb lehet a helyzet a keretszerződésnél. Ennél a szállítmányokat nem feltétlenül kell alkalmanként bejelenteni: e kötelezettség függ az áru jellemzőitől, a biztosított érték nagyságától, de akár az ügyfél partnerétől is. Megeshet az is, hogy az ügyfél a biztosítási szerződés megkötésénél bábáskodó – s azt továbbra is figyelemmel kísérő – alkuszcégnek jelzi az egyes szállítmányok útnak indítását, s utóbbi például havonta, negyedévente továbbítja az elszámolást a biztosító felé.
A biztosítási szerződés gyakorta elszámolásos jellegű, azaz a szállító cég évfordulókor előzetesen megadja tervezett éves forgalmát, s ez alapján fizet díjat. Mivel nem biztos, hogy a forgalom le is bonyolódik egy év alatt, e pénzt letéti díjnak nevezik, s utólagosan, az éves periódus lejártával korrigálhatják.
Díj és önrész
A fizetendő biztosítási díj legfeljebb a szállítandó áru értékének néhány ezrelékére rúg. Az ügyféltől megkérdezett, a szállításhoz kötődő számtalan adat alapján kalkulálják a biztosítók. A biztosítandó értéknek nincs alsó vagy felső határa (utóbbinak csak a biztosító vagy viszontbiztosító partnereinek tőkeereje szabhat korlátot). Több biztosító azonban szállítmányonként néhány tízezer forint (az Allianz például 50 euró) értékű, mindenképp kifizetendő minimális díjat számít fel.
Némelyik biztosító alkalmaz önrészt e konstrukciónál. Az Aegonnál általában van ilyen, az Allianz csak az ügyfél díjcsökkentési kérésére nyújt 1–10 százaléknyi mértékűt. Mint Gálné Tóth Andrea, az Uniqa termékmenedzsere elmondta, náluk az All Risks önrészmentes, nevesített kockázatok esetén viszont a kár 10 százalékát, minimum 50 ezer forintot kell magára vállalnia az ügyfélnek.
A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást
Nyírkarász vezetője a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt.
