Jelenleg a fejlesztési tartalék címén alkalmazható adóalap-csökkentő tétel egyik felső határa az adózás előtti nyereség 25%-a, ezt a javaslat 50%-ra emeli.
Ez jelentős könnyítés, hiszen fejlesztési tartalék gyakorlatilag bármilyen olyan beruházásra képezhető, amit a számviteli törvény beruházásnak ismer el és amelynek eredményeként létrejött eszközre értékcsökkenés számolható el – mondta el a FigyelőNet kérdésére Veszprémi István, a Deloitte Zrt. igazgatója.
Könnyebb a részesedést adómentesen eladni
A törvény 2007. januárjától adómentessé tette a bejelentett részesedés értékesítésén elért árfolyamnyereséget, ha a részesedést az adózó legalább két évig tartja. A javaslat már csak egy éves tartási időt követel meg, és a bejelentést is egyszerűbbé teszi azzal, hogy nem szükséges csatolni a vonatkozó szerződést.
A kisbefektetőknek a rendelkezés nem jelent adókönnyítést, a bejelentés egyik feltétele, hogy a tulajdonrész elérje a harminc százalékot
Adóalapnövelő árengedmény?
A szerződésen alapuló, konkrét értékesítéshez közvetve kapcsolódó, utólag adott, nem számlázott engedményt (bónuszt) és a határidőn belül történt fizetésre adott engedményt (skontót) a törvény jelenleg külön említi kivételként az ingyenes átadások között, mint amely tétellel nem kell módosítani az adóalapot. A javaslat törli ezt a kivételt azzal az indoklással, hogy a bónusz és a skontó tartalmilag nem tartozik az ingyenes átadások közé.
A Deloitte Zrt. álláspontja szerint ez nem változtat a bónusz és a skontó eddigi kezelésén.
Nem valószínű, hogy a jogalkotó az engedmények összegét adóalapnövelővé kívánná változtatni – mondta a Deloitte Zrt. igazgatója. Ugyanakkor szükséges lesz majd a törvény elfogadása után egy adóhatósági állásfoglalalás a helyzet egyértelművé tételéhez.
