Szeptember 1-jétől a cégeknek lehetőségük lesz arra, hogy a Cégközlöny helyett saját honlapjukon tudósítsanak azokról a változásokról, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint eddig a Cégközlönyben kellett megjelentetniük. Ilyen eset lehet például a kft. üzletrésze értékesítésének meghirdetése, részvénytársaság alaptőke-emelése és -csökkentése, könyvvizsgálói jelentés közzététele.
Ha a cég él az új lehetőséggel, a honlapot folyamatosan működtetnie kell. A közleményét olyan módon kell a honlapján szerepeltetnie, hogy az igazolja a közlemény megtörténtének időpontját – fogalmaz a törvény. Hogy ez egyszerű dátumozást jelent majd, vagy esetleg valami mást, még nem tudni biztosan, mivel a részleteket is szabályozó rendelet még nem készült el.
Rugalmas szabályozás kell
Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) elnöke szerint fontos, hogy a rendelet meghatározza majd, hogy a céges honlapnak olyan szerveren kell lennie, amelynek szolgáltatója felelősséget vállal a tárhelyen elhelyezett tartalmak elérhetőségéért, illetve vállalja az adatok rendszeres mentését.
(Ma az ingyenes tárhelyszolgáltatók általában nem vállalnak felelősséget a tartalmakért – a piaci verseny hatásárára persze ez a későbbiekben változhat). Azt is meg kell oldani, hogy a vállalkozás ne manipulálhassa a honlapján megjelenített információkat, például úgy, hogy a késve bejelentett változást visszadátumozza. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a valódi világhoz hasonlóan az elektronikus világot sem lehet tökéletesen szabályozni, visszaélések, vis maiorok mindig lehetnek.
A tökéletességre való túlzott törekvés pedig éppenséggel akadálya lehet a modern megoldások elterjedésének, mint ahogy az elnök szerint az elektronikus aláírás esetében is történt. Ezért a szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy a cégeknek valóban megérje a közlönyben való közzététel helyett a honlapon való megjelenítést választani. A MATISZ elnöke szerint azt sem kellene feltétlenül előírni, hogy a céges honlap saját doménnel rendelkezzen.
Élénkülhet a piac hosszabb távon
Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője szerint az adminisztratív könnyítés rövid távon biztosan nem okoz változást a céges honlapok iránti keresletben. Ráirányíthatja viszont a cégvezetők figyelmét a céges honlapon keresztüli kommunikáció lehetőségeire, így közép-, hosszú távon lehet a rendelkezésnek élénkítő hatása.
Az élénkülés pedig ráférne a piacra, hiszen saját honlappal a világhálón a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalatoknak csak a 27 százaléka, összesen mintegy 64 ezer cég jelenik meg – tudhatjuk meg a BellResearch piackutató cég Magyar Infokommunikációs Jelentéséből. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatok 55 százalékának, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalatok 74 százalékának van saját honlapja. A honlapok minősége sem felel meg a kor színvonalának, tartalommenedzselő rendszere (CMS) az oldalak egytizedének sincs, tehát csak nehezen, körülményesen frissíthetők.
Novák szerint a céges honlapok nem túl magas aránya részben abból adódik, hogy a helyi hatókörű kisvállalkozások nem érzik szükségét az internetes jelenlétnek. Tapasztalható ugyanakkor, hogy a Google arra törekszik, hogy régiókra szűkítetten is lehessen keresni (és reklámozni), s az internetes felhasználók további növekedésével várható az is, hogy az internet végül kiszorítja a papíralapú „sárga oldalakat”. Hosszú távon tehát a helyi kisvállalkozások is rákapcsolódnak majd a világhálóra.
—-Kockázatos honlapba fektetni—-
Az átláthatatlan piaci kínálat, az átlagosnál jóval nagyobb információs aszimmetra a megrendelő és szolgáltató között – amellyel néhány cég igyekszik visszaélni – ugyancsak visszatartó erővel hat, kockázatossá teszi a saját honlapba történő befektetést.
Némelyik hivatásos honlapkészítő elismeri, ha csak névtelen fórumhozzászólóként is, hogy „annyira nem rendes, mint amennyire a pénzt és a megrendelést szereti”. Így elkészít olyan megoldásokat is, amelyekről tudja, ártanak ügyfele érdekeinek (ilyen például a teljesen fölösleges animált belépőoldal, az „intro”).
Ennél egy fokkal rosszabb, amikor a webdesigncég saját munkájaként ad el ingyenes, vagy pár dollárért letölthető sablonokból készített honlapot. A keresőmarketing-cégek sem játszanak mindig nyílt kártyákkal. Némelyikük például minden lelkiismeret-furdalás nélkül optimalizál olyan kettő-, sőt akár háromszavas kifejezésekre, amelyeket könnyű „behozni” a Google találati listájának elejére, de alig keres rá valaki.
A Kirowski ügyvezetője szerint ugyan vannak „kókler” szolgáltatók, de már elindult a piac tisztulása. A szakember szerint a piac az önszabályozás eszközeivel, például ajánlások megfogalmazásával is gyorsíthatja ezt a folyamatot.
Malovics István, az Internet Marketing Klub munkatársa szerint is jó lenne egy önszabályozó testület a honlapkészítő cégek körében. Ilyen testület fölállításához azonban forrásra lenne szükség, amely jelenleg nem áll senkinek rendelkezésre.
Pénz vs. korrektség
Egy Tamás nicknevű honlapkészítő rousseau-i őszinteségű fórumhozzászólásából:
„Szerettem volna tetten érni legalább egy őrültet, amint éppen intrót (animált belépőoldalt) készít egy weboldal elé, és megkérdezni tőle, hogy is gondolja ezt, mit is remél tőle stb… Erre nem kellett sokáig várnom.
Ma – ahogy mondani szokás – tetten értem önmagam, amint éppen egy introkészítési megbízásra adtam rendkívül gyors igenlő választ, és azt hiszem, ezzel egy időre kiírtam magam a rendes emberek sorából.
Mentségemre legyen mondva, hogy ezt az ügyfelemet egyszer már sikerült gyorsan lebeszélnem az intróról (én egy nagyon rendes ember vagyok), de ma valószínűleg nem emlékezvén múltkori intelmeimre, ismét megkeresett az ötlettel.
Mivel nem szeretem magamat kétszer ismételni (és annyira nem vagyok rendes, mint amennyire a pénzt és a megrendelést szeretem) azonnal igent mondtam (kis hal is hal).”
