Miután az alkotmánybírósági határozat megszületett az elvárt adó megsemmisítéséről, a kormányzat szinte azonnal jelezte, hogy nem kíván lemondani a kiesett bevételéről. Május 14-én el is fogadta az Országgyűlés az újonnan kidolgozott törvénymódosítást.
Az új szabály figyelembe veszi ugyan az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerint a törvényalkotó nem tette lehetővé a felállított vélelemmel szembeni ellenbizonyítást, a gazdálkodók azonban joggal érezhetik úgy, hogy alig történt változás. Lehetőség nyílik ugyanis nyilatkozattal alátámasztani a vállalkozások veszteségét, de az abban foglaltak valódiságát a vállalkozónak kell bizonyítania, ellenkező esetben az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot.
Változatlan adókockázat
Lépésről lépésre
1. A veszteséges évet záró vállalkozásoknak lehetőségük van bevallásukat nyilatkozattal kiegészíteni. Ebben megindokolhatják a veszteség kialakulását, ezt aztán meg is kell védeniük.
2. Az így kapott információk alapján az adóhatóság, kockázatelemző szoftver segítségével, ellenőrzésre választ ki adózókat, amelyeknél feltételezhető a bevételek eltitkolása, vagy a költségek jogosulatlan elszámolása. A kiválasztásról az APEH 30 napon belül dönt, s értesíti is az adózót.
3. Az ellenőrzést egy éven belül kell megkezdeni, addig is fennáll az önellenőrzés lehetősége.
4. A revizorok vizsgálhatják a vállalkozás tulajdonosainak, illetve vezetőinek életvitelét is, hogy az arányban van-e megszerzett jövedelmükkel.
A törvényjavaslat megszületésének indoka továbbra is az volt, hogy az eddigieknél is hatékonyabban lehessen kiszűrni az adóelkerülő vállalkozásokat. Az elfogadott törvénymódosítás három adótörvényt is érint: egyrészt a társas vállalkozások irányában támasztott jövedelmi elvárások miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt, másrészt az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a személyijövedelemadó-törvényt, és harmadrészt természetesen az adózás rendjéről szóló törvényt is.
Részletes kérdések
Ez utóbbival a revizorok kibővített lehetőségeket kaptak az elvárt adó ellenőrzésére. Ennek alapja a bevallást kiegészítő nyilatkozattal keletkezik. Arra keresi ugyanis a választ, hogy vajon a vállalkozás kimutatja-e bevételeit, illetve ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerült költségek kerültek-e elszámolásra a könyvelésben. Ezért részletezi:
• a személyi jellegű kifizetéseket,
• az igénybe vett szolgáltatásokat,
• a kapcsolt vállalkozásokkal létrejött ügyleteket,
• az adott, illetve kapott kölcsönöket és azok kamatait,
• a beruházások értékét,
• a vállalkozás ingatlanjait,
• a cégautókat.
Kitér továbbá arra a kérdésre is, hogy a céges iroda mennyire különül el a vállalkozó lakásától, illetve rákérdez az elszámolt bérleti díjra is. Részletesen fel kell sorolni a vállalkozás legnagyobb vevőit, szállítóit és alvállalkozóit, valamint a napi készpénzállomány mértékét. Ha a vállalkozásnak nem sikerül meggyőzően bizonyítani a nyilatkozat helyességét, akkor az adóhatóság becsléssel állapíthatja meg az adóalapot.
A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő valós adóalapot valószínűsíti. Ennek az eljárásnak a helyességét már az adóhatóság bizonyítja, és más adózók adatait is felhasználhatják az eljárás során.
—-Automatikus kiválasztás—-
„Mivel a nyilatkozattétel egyéni döntés függvénye, minden vállalkozásnak el kell tudnia dönteni, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem” – mondja Csizmadia Heléna. A költségek megfelelő alátámasztása azonban egyébként is kötelező, így ha az elvárt adó kapcsán nem is ellenőrzi a céget az APEH, egyéb revízió még kitérhet erre. Annyi a különbség, hogy a nyilatkozattal automatikus a kiválasztás.
Ennek fényében tulajdonképpen az adóellenőrzés előrehozataláról beszélhetünk. Érdemes tehát mindent rendben tartani a cégnél. „A kockázatelemzés módszere még nem teljesen ismert, ezzel kapcsolatban még nem lehet pontos tanácsot adni” – mondja Csizmadia Heléna. Az a kérdés, hogy a probléma milyen könnyen algoritmizálható.
Maradtak a kivételek
A szabály alól továbbra is kivételek az előző törvényben is felsoroltak. Az újonnan alakult vállalkozásoknak, bizonyos nonprofit szervezeteknek és az elemi kárral sújtott cégeknek tehát nem kell figyelembe venniük a jövedelemminimum szabályait.
Nem változott továbbá, hogy a jövedelemminimumot, vagyis az elvárt jövedelmet az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett adóévi összes bevétel 2 százaléka jelenti. A társaságiad-alaphoz hasonlóan az elvárt adó alapja is módosítható a kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz és kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódó tételekkel. Az újonnan elfogadott törvényjavaslat már pontos meghatározást ad az elemi kár fogalmára is.
Júliustól ketyeg
A törvénymódosítás a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lépett életbe, míg a nyilatkozat július 1-jétől hatályos. Azoknak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazniuk kell a vonatkozó rendelkezéseket, akik 2008. január 1-jét követően nyújtanak be bevallást 2007. évi adóévükről.
Általános vélemény, hogy a szakmai szervezetek várhatóan az új törvénymódosítással kapcsolatban is észrevételt fognak benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
