Egy 2002-es közbeszerzési eljáráson több száz millió forintos állami megrendelést sikerült elnyernie az Econet.hu-nak. „Az volt az egyik legjobb lecke, amelyet a cég kapott” – emlékszik vissza a történtekre Balázs Csaba, az Econet.hu Nyrt. elnöke, az ominózus üzletbe ugyanis kis híján belerokkant a társaság. A szerződés szerint önkormányzati portálokat kellett készíteniük, ám a választások után – ellenőrzésre hivatkozva – hónapokon át nem fizették ki a munkájukat. A kieső bevételek miatt viszont a cégnél halomban álltak a kifizetetlen számlák. Csak úgy tudtak megmenekülni a csődtől, hogy az akkoriban meghatározó tulajdonosnak számító Móricz Gábor a Kaptár Rt.-n keresztül hitelt adott a társaságnak. Az Econet.hu elnöke szerint mindennek a későbbiekre nézve az volt a tanulsága, hogy kerülniük kell az olyan üzleteket, ahol a cég egyetlen nagy megrendelőnek van kiszolgáltatva.
Szalámitaktika
Tudta-e…?
Az Econet.hu Nyrt.-nek jelenleg két meghatározó tulajdonosa van, a magyar Budai Házak Kft. és a holland Balco Holding BV, amelyeké a cég 40 százaléka.
Balázs Csaba kortárs magyar alkotók műveit gyűjti. Egy időben még kortárs képzőművészeti portál létrehozását is tervezte, de a dotkomlufi kipukkanása keresztülhúzta a számításait.
Balázs Csaba
1990–1991: ügyvédjelölt
1991–1998: Állami Vagyonügynökség, majd jogutódja: ÁV Rt., ÁPV Rt., kezdetben tranzakciós tanácsos, majd gyógyszer- és vegyiparért felelős ügyvezető
1998–2000: PB Workout Kft., ügyvezető
2000–2002: Sportfolió Kht., ügyvezető
2002–2003: Stadioninvest Rt., vezérigazgató
2003-tól Econet.hu Nyrt., elnök
Első körben helyhiány miatt nem vették fel, ezért főállású vízilabdázónak állt a Vasasnál olyan csapattársakkal, mint Faragó Tamás vagy Csapó Gábor. Másodszori próbálkozásra azonban – a teológusi és bányászszakma legnagyobb bánatára – bekerült az ELTE jogi karára. „Ott voltam a Fidesz megalakulásakor a Bibó szakkollégiumban” – idézi fel egyik egyetemi emlékét Balázs Csaba. Éppen tanárával beszélgetett az egyik teremben, amikor bejött valaki, és közölte, hogy a szomszédban megalakult a Fidesz. „Mondtuk neki, hogy ne zavarjon, mert éppen szakmai kérdésekkel vagyunk elfoglalva” – jelzi Balázs Csaba, hogy min múlhat egy politikai karrier.
A jogi diplomát megszerezve először ügyvédjelöltnek állt, ám hamar kiderült, hogy túlságosan felületes ahhoz képest, amilyen precizitást ez a pálya megkövetelne. Ekkortájt futott össze az egyik egyetemi ismerősével, aki elmesélte, hogy az Állami Vagyonügynökségnél (ÁVÜ) dolgozik, ahol naphosszat cégeket értékesítenek. Ez jobban tetszett neki a jogászkodásnál, ezért jelentkezett az ÁVÜ-höz, ahová fel is vették tranzakciós tanácsosnak. Egyből a Pick Szeged Rt. tőzsdei bevezetését kapta feladatul, amely az első olyan állami kibocsátás volt, amikor jelentősebb számú részvény került ki a piacra.
„Ha valamit az állam akar megoldani, az olyan, mintha egy kamaszgyerek kezébe slusszkulcsot és egy üveg vodkát adnánk” – utal Balázs Csaba arra, hogy miért lett a privatizáció elkötelezett híve. Az ÁV Rt. alatt gyakorlatilag leállt a privatizáció, az ÁPV Rt. név felvételével viszont 1995-től újra felpörögtek az események, Balázs Csabát a gyógyszer- és a vegyiparért felelős ügyvezetőnek nevezték ki, ő intézte a Richter, a Mol, a TVK vagy éppen a BorsodChem magánkézbe adását. A legtöbb bevételt az ő „portfóliója” hozta az ÁPV Rt.-nek, ám ezt a 1998-as kormányváltás után felálló új menedzsment nem díjazta, és megváltak tőle.
Sokáig nem maradt munka nélkül, mert Auth Henrik, a Postabank akkori vezérigazgatója a PB Workout Kft. ügyvezetőjének invitálta, ahol a hitelintézet meglehetősen szövevényes „hagyatékát” kellett értékesíteniük. Egy év alatt ezt szinte teljes mértékben be is fejezték. 2000-ben pedig már az állami sportlétesítményeket kezelő Sportfolió Kht.-t ügyvezetőjévé nevezték ki. Utólag mindkét munkahelye a támadások kereszttüzébe került, a PB Workoutnál az értékesítés hatékonyságáról, a Sportfoliónál pedig a stadionbeléptető rendszerről cikkezett sokat a sajtó. Balázs Csaba szerint azonban ezek nem szakmai munkáját minősítették, inkább politikai támadások voltak. A Sportfolió után a Stadioninvest Rt. vezérigazgatója lett, azonban ott már sok dolga nem akadt, mert a stadionrekonstrukciós programot időközben leállították.
Bevásároltak
Balázs Csaba az Econet.hu működését az 1996-os indulástól kezdve figyelemmel kísérte, ugyanis jól ismerte az egyik alapítót, Szenes Gábort. A cég tőzsdére vitelében még baráti szinten segédkezett is, az Econet.hu élére azonban csak 2003 végén került. A vállalat akkoriban nem remekelt: elhanyagolható árbevétele volt, az általuk kifejlesztett portálépítő rendszer iránt pedig nem volt kereslet.
Ettől kezdve a nagyobb projektek helyett inkább a sok kicsi sokra megy elvet követték, és fő iránynak a médiát és a telekommunikációt jelölték ki. Maradtak az internet területén, bár akkoriban – a dotkomlufi kipukkanása után – nem tűnt különösebben vonzónak ez a szektor. „Amit az állam nem tud rendszabályozni, az a leginkább fejlődőképes területe a gazdaságnak” – világítja meg az internet legfőbb előnyét az Econet.hu első embere. A médiabefeketetések terültén az első látványosabb próbálkozásuk az volt, amikor az Indexet próbálták megszerezni, miután az akkori meghatározó tulajdonosuk, Nobilis Kristóf tulajdonrészt szerzett a netes portálban. Az ingatlanpiaci befektetéseiből meggazdagodott vállalkozó azonban nem akarta összevonni internetes érdekeltségeit, így nem jött össze az üzlet.
Viszont némi meglepetésre a cég március elején többségi tulajdont szerzett az Est Média tulajdonosában, az EMG Médiacsoport Kft.-ben. A Sziget.hu révén Balázs Csaba már régebb óta üzleti kapcsolatban állt Gerendai Károllyal, aki ez év februárjában kereste meg ajánlatával a tőzsdei céget. Az EMG 70 százalékáért végül 990 millió forintnyi Econet.hu-részvénnyel és 210 millió forint készpénzzel fizettek. „Nagyon súlyos menedzsmentproblémák kellettek ahhoz, hogy 2006-ban veszteséges legyen az Est Média” – mondja Balázs Csaba, aki szerint nem a versenytársak megjelenése, hanem ez jelentette a fő gondot. Az Est megvásárlása után két nappal a cégcsoport érdekeltségébe került a Boomerang indoor médiacég is. Az „estes” O-Zone és Boomerang már egy ideje élet-halál harcot vívott egymással az indoor piacon. Egyre többször ajánlottak egymás árai alá, akár önköltségi ár alatt is vállaltak megrendeléseket a piacszerzés érdekében. Az Estnél már régóta rendezni akarták ezt a helyzetet vagy az O-Zone eladásával, vagy a Boomerang megvételével. Gerendaiék ezt a lépést ezért már korábban előkészítették, s erre a cégbe frissen beszálló tulajdonos is rábólintott.
„Mi fogadtuk már el a Freeblogra is Blogter-hirdetést” – mondja Balázs Csaba azzal a pletykával kapcsolatban, hogy csak a lapunkat is megjelentető Sanoma Budapest Zrt.-nek akartak keresztbe tenni a Boomerang megvásárlásával. (A Boomerang tulajdonában álló Exit Point terjeszti a Pesti Est egyik konkurensét, a Sanoma kiadásában megjelenő Exitet.) Az Econet.hu elnöke azt vallja, hogy a megrendelők kiszolgálása minden egyéb érdeket felülír. Sőt, ha egy versenytárssal kötnek szerződést, akkor még jobban oda kell figyelniük, hogy a szerződés maximálisan betartsák, hiszen ez saját érdekük is. A médiában tovább folytatják a terjeszkedést, a cégvezető szerint akár más médiatípusok is szóba kerülhetnek, nem csak az internet vagy a sajtópiac.
