Az olasz gazdaság nagymértékben a kkv-jaira támaszkodik, a nagyvállalatok hiánya érezhető. Az elterjedt vállalkozási kultúra magát a vállalkozói kedvet testesíti meg, mely egyfajta szabadságjog, a nyitott gazdaság egyik alappillére. A vállalkozói kultúra és mentalitás elterjedése azonban nem mindig jár együtt a civil szabadsággal. Olaszországban a civil társadalom is megerősödött a kkv-knak köszönhetően – fűzte hozzá a nagykövet.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora méltatta a könyvet, majd hozzátette: az olasz gazdaság jelentős húzóerejét jelenti a kkv-szektor. A könyv egyébiránt alapvető szakkönyv lesz az egyetem hallgatói számára.
A kkv-k próbálnak a saját eszközeikkel védekezni a globalizáció ellen – közölte Alessio Ponz de Leon Pisani, a budapesti ICE igazgatója. Egy cég mérete számos alkalommal jelent hendikepet, ezért állandó korrekciók szükségesek a stabil működéshez. Nagyon fontos például a szociális kapcsolatok kiépítése a cégen belül és körül – fűzte hozzá.
Az elmúlt 15 év nagy kihívás volt a magyar kis- és középvállalatok számára, hiszen nyugati piacnyitással és keleti piacvesztéssel kellett számolniuk, a globalizáció a magyar kkv-kat is érzékenyen érintette. A január elején elfogadott új GOP-programokkal és koncepcióval a versenyképes cégeket támogatják. A kérdés az, hogy az állam gazdaságban betöltött szerepe javítja-e a versenyképességet? – tette fel a költői kérdést Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője.
A koncepció újdonsága lesz, hogy a piaci versenyt helyezi előtérbe, illetve a bürokrácia visszaszorításával próbálkozik, hogy a kkv-k egymással versenyezzenek, ne az állammal. Az állam feladata az optimális üzleti környezet és az alacsony adók megalkotása. Kállay elmondása szerint az állam „deista” szerepet kapna a gazdaságban, csak akkor avatkozna közbe, ha baj van.
A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége, 80 százaléka nem hitelképes. A piaci gondok, és menedzsmenteszközök hiánya tovább rontja helyzetüket. Ezért a GKM a pályázatok odaítélésénél piaci elégtelenségi vizsgálatot fog végezni, mely a piaci kudarcok feltérképezésére irányul. Javítani fogják a mikrofinanszírozási lehetőségeket, valamint kialakítják a PPP (magántőke bevonásával történő befektetés) konstrukciókat – közölte Kállay.
A kkv-k pénzügyeire leginkább az átmeneti cash-flow hiánypótló hitelek a legjellemzőbbek – közölte Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatóhelyettese. Az alacsony kockázatviselő képesség könnyen adósságcsapdává válhat a cégek számára. Ugyanakkor a bankok részéről a szektor magas vissza nem fizetési kockázata jelent gátat a könnyű pénzhez juttatáshoz. A magyar kkv-k jelentős része adóoptimalizálásra használja cégét, ezzel pénzügyi mutatói a pénzintézetek irányában erősen romlanak, a legtöbb esetben hitelképtelenné téve a vállalkozást – summázta Sebők.
