Üzleti tippek

Vagyonok vizsgálat alatt

admin
admin

2007. 03. 01. 08:00

A vállalkozók tömeges vagyonosodási vizsgálata az elévülésnél korábbi időre is visszanyúlhat. A bizonyítás ilyen esetben is az adózót terheli.

Az adóhatóság már az előző évben is fokozott ellenőrzéseket végzett a vállalkozóknál, s 2007-re 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot tervez. A vagyongyarapodásnak ilyen átfogó és erőltetett vizsgálata riadalmat kelthet, vagy legalábbis kételyeket ébreszthet, mert nem a közhatalom bizalmát mutatja. Az ellenőrzések ugyanis célzott kiválasztás alapján zajlanak, ott, ahol jelentős eltitkolt jövedelmet feltételez az adóhatóság.

A korábbi években lezajlott vizsgálatok eredményét figyelembe véve alighanem magas bevételi többlet fog befolyni az államkasszába. Ezt tükrözi az APEH várakozása is: e szerint az ellenőrzések mintegy háromnegyede zárulhat megállapítással. Az is tény, hogy az így megállapított adókülönbözetek teljes és átlagos összege folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A „siker” tehát biztos nem marad el.

„A vizsgálatokat tulajdonképpen későn kezdte előtérbe helyezni az adóhatóság, mert jogszabályi akadály már a kilencvenes évek elején sem volt – mondja Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. – További ellenőrzést segítő eszköz volt az is, hogy a törvényben a becslés határozottabb szabályként szerepelt az elmúlt évtized közepétől. A fenyegetettség hiánya azonban csak elősegítette az adóeltitkolást és rontotta az adómorált. Mindennek hatása a jövőben lesz igazán érezhető.”

Ürül a házipénztár

A vállalkozásokból szabálytalanul kivett nyereség valószínűleg a házipénztárakban halmozódott fel leginkább. Ezt a gyakorlatot akarja megszüntetni a törvényhozó a szigorodó pénzkezelési szabályokkal, de a már beragadt összegek kivételét is elősegíti a kedvezményes, 10 százalékos kulcsú adó lehetőségével. (A magasabb osztalékadót már korábban megfizető vállalkozók joggal mérgelődhetnek, hiszen ők törvényesen és jóhiszeműen jártak el.)

A 2006. évi eredmény és a mérlegben szereplő eredménytartalék terhére lehetőség nyílt ugyanis február 5-éig osztalékfizetésről határozni és azt ki is fizetni. Ha valaki későn kapott észbe, az sem baj, mert a kifizetés tényét belső bizonylatokon kell rögzíteni, ami lehetőséget ad a visszadátumozásra. Ez már csak azért is hasznos, mert a kedvezményes lehetőség részletei viszonylag későn váltak ismertté.

Becsül a revizor

Min alapulhat, hogy éppen Önt vetik vizsgálat alá?


A korábbi bevallások adataiból nyert kontrollinformációk elemzésén.
A cégnyilvántartás adatain, kapcsolati térképeken.
Ingatlan-adásvételi információkon.
A társas vállalkozásoknak nyújtott, nagy összegű tagi kölcsönökön.
Közérdekű bejelentésen.
Más hatóságok jelzésein, adóellenőrzésein, pénzintézeti jelentésen.

A vagyongyarapodási vizsgálatokat tekintve lényeges változás volt az adózás rendjéről szóló törvény 2003. évi módosítása. A változás után az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg, ha az adózó vagyongyarapodása és az életvitelére fordított kiadások nincsenek arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmek együttes összegével. Az így elvégzett becsléssel, valószínűsítéssel a revizorok megállapítják, hogy milyen összegű jövedelem volt szükséges az életvitel fedezetére.

A büntetés a kivethető adókülönbözetből, a késedelmi pótlékból és a bírságból tevődik össze. Utóbbi a megállapított adóhiány 50 százaléka.

Fontos, hogy a bizonyítás terhe az adózóra hárul, vagyis a legális jövedelemforrást, az esetleges adómentességet neki kell bizonyítania. Az adóhatóság korábbi tapasztalata azt mutatta, hogy az adózók a vagyongyarapodás magyarázataként gyakran az elévülési időt megelőző időszakban szerzett jövedelmet jelöltek meg. Ezért már lehetőség van a tények, adatok valóságtartalmát az elévülési időt megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálni. Ilyen esetben az adózó csak hatósági határozattal, közokirattal, adóbevallással, bankszámlával vagy értékpapírszámlával tud bizonyítani.

Összetett problémák

A vizsgálatok minden bizonnyal ki fognak terjedni a bonyolult, nemzetközileg is kiterjedt körbeszámlázásokra és az értékesítési láncokra is. A revízió az ilyen összetett esetekben hosszú időre elnyúlhat, ezért fontos az adózók közreműködési kötelezettsége.

Nem jelent újdonságot, de az adóellenőrök a számlákon szereplő gazdasági események valóságtartalmát is vizsgálják. Ehhez az adóhatóság az uniós tagországok által szolgáltatott kontrolladatokat is felhasználhatja, vagy akár más tagállammal közös vizsgálatot is lefolytathat.

Társas vállalkozásoknál gyakran alkalmazott finanszírozási forma a tagi kölcsön. A rövid távú finanszírozás érdekében alakult ki. Ha vállalkozásunkban a tagi kölcsönök nem ezt az elvet tükrözik, számíthatunk helyes alkalmazásuk ellenőrzésére. Bizonyos nagy összegű kölcsönök ugyanis feltételezhetően amiatt keletkeztek, mert a tulajdonosok nem a vállalkozás érdekében használták fel a pénzeszközöket. „Ilyenkor a vállalkozó tulajdonképpen a tagi kölcsönnel működteti cégét” – mondja Zara László. Tapasztalatuk szerint leginkább a 40 millió forint fölötti tagi kölcsönöket vizsgálja az APEH.

A nagyobb értékű ingatlanok esetében előfordulhat, hogy helyszíni szemle lefolytatása szükséges. Ehhez általában szakértőt is igénybe vesz az adóhatóság.

Ha a vállalkozó kölcsön vagy hitel felvételére hivatkozott, akkor az azt nyújtó személynél is kapcsolódó vizsgálat válik szükségessé. Adóhatósági tapasztalatok szerint ez gyakran a magánszemélyek hosszú láncolatát jelentheti. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bizonyításhoz becsatolt dokumentumok magát a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják ugyan, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem mutat fedezetet.

Ha külföldről származó jövedelemre vagy kölcsönre hivatkozik a vállalkozó, akkor az adóhatóság megkeresést intéz a származási ország adóhatóságához, amely vizsgálatot fog folytatni a pénzügyi forrásra vonatkozóan.

Ha a tulajdonszerzés házastárssal, élettárssal közös pénzügyi fedezetből valósult meg, akkor természetesen a családtagok ellenőrzését is elrendelheti az adóhatóság.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.