A hazai biztosítók szerződési feltételeikben általában kizárják a szakmában „terrorkockázatokként” emlegetett károkra történő kifizetést. E gyűjtőfogalomhoz sorolják a háborús események, belső zavargások, sztrájkok, tüntetések, nyilvános köztéri megmozdulások kapcsán elkövetett rongálásokat. Hangsúlyozottan a kizárások körébe tartoznak a politikai, ideológiai vagy épp etnikai okok miatt kirobbant erőszakos cselekmények kárai, de még a – például elbocsátott dolgozók által kirobbantott – munkahelyi rendzavarások miatt bekövetkezett anyagi veszteségek is.
Noha a világban korábban akadtak a terrorkockázatot elvállaló biztosítók, 2001. szep-tembere után általában mindenütt kizárták a biztosítási kötvényekben ezt a fajta kártérítést, mivel a terrorkockázat nagyságát lehetetlen előre kiszámítani. Igaz, azóta több európai uniós tagállamban, például Németországban és Franciaországban speciális együttbiztosítási alapokat (poolokat) hoztak létre – a biztosítók és esetleg az állam részvételével – e rizikó kárainak megtérítésére.
A hazai biztosítók szűk keretek között mégis vállalják a vandalizmus okozta vagyoni károk megtérítését: akkor, ha betöréses lopás, rablás vagy akár ezek kísérlete kapcsán történt rongálás. A Generali–Providencia Biztosító vállalati biztosítási feltételeiben hangsúlyozza: a rongálás okozta károkat nemcsak az épületek szerkezeti elemei esetében téríti meg, hanem akkor is, ha vagyontárgyak lezárt tárolóit (azaz például szekrényeket, trezorokat) törik fel az elkövetők. Jármű-márkakereskedőknek szóló külön ajánlata szerint a szabadban tartott, újonnan forgalmazott gépkocsik esetében káronként és járművenként 300 ezer forintot fizet vandalizmus és rongálás okozta károkra.
Az Allianz vállalkozóknak kínált biztosítása is megtéríti a vagyontárgyak betöréses lopással kapcsolatos rongáláskárait. Sőt, a kiegészítőként köthető épületrongálás-biztosítás az épület kárai mellett kiterjed többek között a kültéri elektromos jelzőrendszerek (kamera, kaputelefon) sérüléseire is.
Akkor is fizetnek, ha az ingatlan külső homlokzatát vandál elkövetők esetleg lefestik, lefirkálják. Az ilyen jellegű károk megtérítéséhez a biztosító elvárja, hogy az ügyfél nyújtsa be a bűncselekmény miatt tett rendőrségi feljelentésről szóló dokumentumot vagy egyéb hatósági iratot. Az Allianz ilyen jellegű rongálás esetén nem von le önrészt, a teljes kárt kifizeti.
Az Uniqa három kisvállalkozói vagyonbiztosítási konstrukciója közül a két felsőbb kategóriás esetében vállalkozik a betöréses lopás körébe sorolt rongáláskár megtérítésére. Más piaci szereplőkhöz hasonlóan itt is a vállalati ügyfél által alkalmazott saját védelmi rendszerek szintje szabja meg a kártérítés limitjének felső határát.
Noha a terrorkizárások a lakossági vagyonbiztosításokra is vonatkoznak, a szeptemberi budapesti zavargások kárai után méltányosságból mégis fizetett az Aegon, a Generali–Providencia és az Allianz is (utóbbi ugyanígy tett annak idején, az Aranykéz utcai merényletnél és a ferihegyi buszrobbantásnál is). Nem biztos azonban, hogy e méltányosságra nagyobb összegű ipari terrorkár esetén vagy akkor is lehetne számítani, ha az ilyen károk gyakorivá válnak.
„Olyanok szólalnak most meg, akiknek az elmúlt rendszer megengedte, hogy szar emberek legyenek, és éltek is ezzel a lehetőséggel” – interjú Kovács Krisztiánnal
A fény magányossága című könyv írójával az ügynökmúltról, a politikai és a tudomány összefonódásáról, valamint az autoriter rendszerek működéséről beszélgettünk.
