Az internetes vállalkozások vevői adatbázisát a felhasználók e-mail címének gyűjtésével lehet a legkönnyebben kiépíteni. A címek egyszerű regisztrálásán túl értékes egyedi információkkal is bővíthetjük ismereteinket a célpiacról. Ezzel lehetővé válik, hogy személyre szabott ajánlatokat juttassunk el jelenlegi és reménybeli vevőinkhez. A gyorsan, költséghatékonyan és célzottan kiküldött e-mailek más módszereknél jobban ellenőrizhető módon növelik a bevételt.
A módszer növekvő népszerűségét jól mutatja a Direkt Marketing Szövetség ágazati kutatása is. E szerint 2006-ban a magyar cégek egymilliárd forintnyi összeget költöttek e-mail-marketingre. Az e-mailt egyaránt használhatjuk értékesítésre, látogatottságnövelésre, népszerűsítésre, hűségépítésre és bizalomerősítésre. Fontos azonban, hogy a negatív hatásokat elkerülendő, részletesen kidolgozott stratégiával indítsuk el leveleinket.
Saját gyűjtés
Minőségi szempontból értékes és megbízható adatbázist használunk az e-mailek kiküldéséhez, ha a címeket saját magunk gyűjtjük, hiszen így a hamis címek kiszűrhetők. A célzott elérés érdekében olyan bővebb információkat is kérhetünk a látogatóktól, amelyekre igazán szükségünk van. Természetesen nehezíti a feladatot az, hogy ténylegesen értékes tartalmat, hozzáadott értéket kell kínálnunk a regisztrációért cserébe, akárcsak a honlapok esetében. Ez lehet rendszeres hírlevél, egy tanulmány vagy akár szakmai tippek sorozata is.
A saját címlista gyűjtése hosszabb időt is igénybe vehet, de megéri a várakozást. Lényeges ezért, hogy a vállalkozás honlapján jól látható helyre helyezzük el a regisztrációs vagy feliratkozási lehetőséget, és az legyen felhasználóbarát. Természetesen igénybe vehetünk külső adatbázist is, de ilyenkor is figyelnünk kell a címlista minőségére, a vonatkozó jogszabályi előírásokra.
Csak engedéllyel
Mire van szükség?
– Saját vagy külsős címlista
– Az adatok biztonságos kezelése
– Levélformátum kiválasztása (html vagy txt)
– Értékes tartalomkiküldő- és elemzőszoftver
– Eredményesség elemzése
– Le- és feliratkozások rögzítése
– Továbblépés lehetősége
Tévesek és szabálytalanok az olyan engedélykérő levelek, amelyekben a kiküldők arra hivatkozva, hogy nyilvános helyen találták e-mail címünket, engedélyt kérnek, hogy közvetlen ajánlatukat elküldhessék postafiókunkba. Az ilyen levelek egyszerűen spamnek, azaz kéretlen reklámlevélnek minősülnek, és rontják a vállalkozás hírnevét. Legrosszabb esetben letilthatják a kiküldő szervert, és akkor már semmilyen üzleti levelet nem küldhetünk, nem beszélve a járulékos pénzbüntetésről, amelynek kiszabható felső határa 500 ezer forint.
Még pontosabb lesz az adatbázisunk, ha a regisztráció után megerősítést kérő üzenetet küldünk a megadott e-mail címre. Minden levélben legyen azért egyértelmű utalás arra vonatkozóan, hogy a címzett miért kapta az e-mailt, és az elérhetőségét honnan szerezte a küldő.
Ha opt-in-listánkat megfelelően állítjuk össze, akkor mind a hírlevelek, mind pedig az egyedi ajánlatok esetében a legértékesebb látogatókat tudjuk elérni, hiszen saját maguk kérték az információt vállalkozásunktól. A célzott küldés révén költségeinket is csökkenthetjük a módszerrel. Magasabb lesz továbbá a válaszadási arány, az interaktivitás is: többen fogják elolvasni a levél tartalmát, és többen fognak kattintani a levélben szereplő hivatkozásokra. Az opt-in-lista segítségével ténylegesen bevételnövelő e-maileket küldhetünk az ügyfeleknek.
Megtérülés
Az e-mail bizalmi viszonyt és szakmai tekintélyt képes kialakítani. Mindkettő szükséges a bevétel növeléséhez, ezen a téren azonban kevésbé mérhető persze az eredményesség. Több információt nyerhetünk viszont a kvantitatív adatokból.
Habár könnyebben mérhető eredményeket tudunk elérni az e-mailek segítségével, van mégis néhány kritikus pont, ami félrevezetheti az elemzőt. A leggyakrabban idézett mutatószám a megnyitott e-mailek száma (ez lehet egyedi vagy összes), pedig ez igazából nem árul el sokat az eredményünkről, és nem is lehetséges a pontos arány mérése; mindig a valóságosnál alacsonyabb számot kapunk.
A levelek egyedi megnyitási aránya azt a felhasználói számot mutatja, ahányan megnyitották a levelet. Az összes megnyitás pedig tartalmazza a többször megnyitott e-maileket is. Előfordulhat azonban, hogy egy levelezőszoftver megnyitottnak tekinti az e-mailt, holott csak „előnézetben” jelenítette meg egy kis ablakban. Bizonyos tűzfalaknál az is előfordulhat, hogy a levelek megnyitásakor nem engedélyezett a külső képek letöltése, és zavaró lehet az is, ha a levelet offline nézi meg a látogató, mert ekkor nem érkezik be adat az olvasásról.
A megnyitott e-mailek arányánál fontosabb adat a konvertált látogatók, azaz a tényleges vásárlók, ügyfelek száma. A legegyszerűbben úgy tudhatjuk meg, ha a vásárlásnál rákérdezünk, hogy honnan hallott a termékről a látogató. Használhatunk ugyanakkor rendelési kódokat is, de a webanalitikai szoftverek mérése is segíthet: képesek ugyanis a cookie-k mérésére.
Az is fontos, hogy megfelelő levélformátumot válasszunk: az üzleti partnereknek küldött e-mailnek (B2B) a txt formátum javasolt, a fogyasztóknak küldöttnek (B2C) pedig a html. Az előbbi nem tartalmaz grafikai elemeket, könnyebben átlátható és lényegbevágó. Az utóbbi a vállalkozás arculatához igazítható, képeket, animációkat is tartalmazhat, és nem utolsósorban több webanalitikai eszközt illeszthetünk bele.
