Az európai uniós forrásokat alapvetően két irányban használhatjuk fel; közösségi beruházásokra, vagy gazdaságerősítésre, mindkettő helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek van hosszabb távú gazdasági hatása – mondta a kamara elnöke a Széchenyi terv Gazdaságélénkítő Társaság kecskeméti rendezvényének keretében tartott sajtótájékoztatón.
Parragh László szerint, ha az uniós forrásokból a nagyobb részt közösségi célú beruházásokra fordítjuk, akkor az logikailag helyes cél, de további költségeket generál az önkormányzatoknak és az állami költségvetésnek.
A görögök és a portugálok infrastruktúra-fejlesztésekre koncentrálták elsődlegesen az Európai Unióból érkező pénzt, amely szimplán hozzáadódott a bruttó nemzeti össztermékükhöz. A spanyolok, írek és a finnek a beérkező pénzeken szintén a gazdaságot erősítették, és ezzel nemcsak szimplán megemelték a GDP-t, hanem további növekedést generáltak.
A hazai gazdaságpolitika már eldöntötte, hogy a közösségi beruházások felé tereli a bejövő forrásokat, aminek Parragh László szerint nem lesz GDP-növelő hatása hosszabb távon. Van egy hamis illúzió, amit a vállalkozók felé kommunikál a kormány, mégpedig az, hogy emeli az adókat, de az uniós pénzekből majd kárpótlást kapnak.
A valóságban ez nem így történik, az idén 630 milliárd forinttal nőnek vállalkozások adóterhei, miközben a meghirdetett pályázatok révén ebben az évben 30 milliárd forinthoz juthatnak. A kisvállalkozásoknak akár a harmada is tönkremehet ebben az évben a növekvő terhek miatt.
