Közvetve egy almaszállítmánynak köszönheti a létét az idén 28.
születésnapját ünneplő HVG. A 70-es évek végén Moszkvában tárgyaló Marjai Józsefnek, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt, a kinti tárgyalópartnerek nekiszegezték a kérdést: kaphatna-e a Szovjetunió még több almát? “Sajnos elfogyott az alma, nem tudunk többet szállítani” – válaszolta Marjai. Erre a naprakész szovjet elvtársak elérakták az aznapi Világgazdaságot (VG), címlapján a “magyar kamionok indulnak friss almával Svédországba” kezdetű cikkel (a svédek ugyanis a szovjetekkel ellentétben valutával fizettek). A tajtékozva hazatérő Marjai követelte, hogy szüntessék meg a VG-t, s ebből annyi meg is valósult, hogy attól kezdve kizárólag a Magyar Kereskedelmi Kamara tagjai fizethették elő. A keletkezett űr betöltésére pedig mégiscsak kellett egy újság, ez lett a Heti Világgazdaság.
Vásárolnak
Másolási praktikák
Az Index internetes portálon mind a megújult HVG-t, mind a HVG Online-t a plágium vádjával illették, mondván az Economistról, illetve az International Herald Tribune weboldaláról „copy-paste”-tel másolták át az új dizájnt. Réti Pál, a HVG főszerkesztője szerint 1979 óta hasonlítanak az Economistra, meglepő, hogy valakiben ez csak most tudatosult. Úgy látja, nem akkora a hasonlóság, hogy össze lehessen téveszteni a két lapot. „Vannak trendek, mi ezeket igyekszünk követni, mások is így tesznek, ezért értelemszerűen vannak hasonlóságok” – teszi hozzá Szauer Péter, majd megemlíti, hogy a HVG öt évvel ezelőtti megújítása után két héttel az Economist az övékhez hasonló layoutra tért át.
WAZ-PLT-Ost-HVG
A HVG Kiadó Zrt. 75 százaléka az osztrák Ost Holding GmbH-n keresztül a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) tulajdonában van. A német lapkiadó a 90-es évek elején jelent meg a magyar sajtópiacon, amikor megvásárolt öt dunántúli napilapot, később ezek a Pannon Lapok Társasága
(PLT) gyűjtőnevet kapták. A saját terjesztői hálózatot és napilapnyomdát is üzemeltető PLT 2005-ben több mint kilencmilliárd forintos nettó árbevételt ért el, ez a HVG bevételének több mint a duplája.
A HVG értékesített
példányszáma (első félév)
2001 112 478
2002 114 583
2003 106 550
2004 97 117
2005 92 179
2006 92 116
Forrás: Matesz-gyorsjelentés
A HVG Kiadó Zrt.
nettó árbevétele
(millió forint)
2000 4361
2001 4344
2002 4266
2003 4589
2004 4519
2005 4444
Forrás: Figyelő Top 200
Tudja-e?
A HVG-nél 14 fős dokumentációs osztály segíti az újságírók munkáját.
Laptársunknál, a Figyelőnél összesen 20 belsős újságíró dolgozik.
“az olvasói összetétel gazdasági vagy szakmai legyen, a hirdetői kör különbözhet a HVG hetilapétól, de azért valamilyen szinten kapcsolódjon hozzá. Tehát ahhoz hasonlóan a magasan iskolázott, jól kereső prémium szegmenshez tartozzon.”
A megkérdezett médiaügynökségi szakemberek amolyan „tán csodállak, ámde nem szeretlek” hozzáállással viseltetnek a HVG iránt. Egyrészt kiszámítható partnernek tartják, és elismerik, hogy valóban erős márkáról van szó, az viszont már nem tetszik nekik, hogy ezt a kiadó a hirdetési tarifáiban is érvényesíti.
Ráadásul az áraikból – a sajtópiaci cégek zömével szemben – komolyabb engedményeket sem hajlandók adni. Az egyik – azóta már más területen dolgozó – médiaügynökségi szakember mai napig tartó traumaként emlékszik vissza egy néhány évvel ezelőtti hvg-s tárgyalásra. Miután kollégájával az áralkuban megakadtak egy szinten, a médiavásárló száján kiszaladt: “ha nem kapunk nagyobb kedvezményt, akkor nem hozunk semmilyen hirdetést a lapba”. A szakember visszaemlékezése szerint Szauer Péter ezután megköszönte az addigi együttműködést, majd felállt, és távozott a tárgyalásról. A HVG részéről ott maradt beosztottal ezután három perc alatt megállapodtak a meglepett médiás szakemberek. Szauer Péter ugyan a konkrét esetre nem emlékszik, de szerinte természetes, hogy az ügynökségek ilyen esetben igyekeznek a saját és az ügyfeleik érdekeit képviselni. “Amennyiben nem működnének a HVG-ben lévő hirdetések, akkor nem tudnánk ennyiért eladni”
– teszi hozzá a vezérigazgató.
Ugyanakkor a 90-es évekhez ké-pest hirdetői szempontból némileg kopott a HVG fénye. Voltak olyan évek, amikor kis túlzással egyes szektorokra vonatkozóan nem is kellett a Mediagnozis adatait megnézni, elég volt átlapozni a HVG-t.
Vélhetően nem tett jót a lapnak, hogy jelentős sajtóhirdetők az évek során célcsoportot váltottak. Ilyenek például a mobilszolgáltatók vagy a bankok, amelyek korábban elsősorban magasabb státusú közönséget szerettek volna elérni, ma viszont már jóval szélesebb kört céloznak meg.
Szűk esztendők
Mindezt a kiadó üzleti eredményei is tükrözik. A cég nettó árbevétele (lásd táblázatunkat) négymilliárd feletti szintet elérve gyakorlatilag megállt a növekedésben. A teljes piac nem túl rózsás összteljesítményét mutatja, hogy ezzel a médiavállalatok top 20-as listáján 2005-ben egy helyet még javítani is tudott a pozícióján. Szauer Péter a 2006-os eredményekről még csak annyit árulhatott el, hogy “nagyjából stagnált” az árbevétel.
A TNS Media Intelligence listaáras reklámbevételi adatai szerint is egy stagnáló, enyhén növekvő tendencia rajzolódik ki az elmúlt hat évet nézve.
Amennyiben az értékesített hirdetési oldalak számát figyeljük, akkor még picit rosszabb is a kép. Az auditált példányszámadatok felemás képet mutatnak. 1994-től hét éven keresztül fél évről fél évre nőtt a HVG összes értékesített példányszáma, a 2001 második fél évében mért 116 ezres csúcs után 2005 elejéig viszont 24 ezerrel csökkent. Azóta úgy tűnik, sikerült megállítani ezt a negatív tendenciát, sőt a 2006 harmadik negyedéves adatok újra növekedést mutatnak.
Szauer Péter szerint a négy évig tartó példányszámcsökkenés több okra vezethető vissza. Egyrészt az elmúlt években politikailag erőteljesen polarizálódott a társadalom, s ez “egy független, középen álló” lapnak nem tett jót, hiszen mindkét politikai oldal érdekeit sérthették. Másrészt ezt a polarizációt több kiadvány is meglovagolta az elmúlt években. Ezek példányszáma ugyan egyenként nem túl magas, ám öszszességében mégis olvasókat vonhattak el a laptól. Mindezt csak tetézte az internet elterjedése, illetve az, hogy az emberek egyre inkább elfordultak a politikai témáktól a könnyű műfajok irányába.
A kiadónál a 2007-es évtől sem várnak kiugró növekedést. A megszorítások hatása a lap eladásaira vélhetően nem nyomja majd rá a bélyegét, hiszen az újság olvasói az átlagosnál magasabb jövedelműek, és vélhetően ilyen időszakban ők is fogékonyabbak a gazdasági témák iránt. A hirdetési árbevételre már inkább hatással lehet a hirdetők pesszimista hangulata, ami azért sem túl jó hír, mert csökkenő bevételek esetén a vállalatok előszeretettel spórolnak a marketingkiadásokon.
