A játszótérépítés egynapos csapatépítő élménytréningként indult. Menet közben két igény markáns megjelenésére lettünk figyelmesek. Az önkormányzatok és intézményeinek problémájára, amit törvényi kötelezettség ró rájuk a játszóterek kapcsán, és ami a sajtóban is már régóta slágertéma. A játszótereket 2008-ig fel kell újítani, vagy be kell zárni. Forrás meg csak igen szűken vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre.
A másik igény a vállalatok oldaláról jelentkezett, hiszen egyre többen keresnek olyan lehetőségeket, ahol a vállalat a rendes napi tevékenységéből, szerepéből kilépve, valami egészen más oldaláról szeretne megmutatkozni. Ez az igény talán a csapatépítő tréningek során tapasztalt élményekből táplálkozik. A projektmenedzsment-tréningjeinkhez régóta kerestünk egy olyan elemet, ami valós feladatot jelent a részvevőknek, növeli a felelősségérzetüket, és igazi sikerélményt jelent számukra.
Hogyan viszonyul az adott terület polgármestere az ilyen jellegű céges akciókhoz?
Egy önkormányzat polgármestere nyilatkozta az első találkozó alkalmával: „Végre valaki, aki hozni és nem vinni akar”! Mivel a
Biztonsági előírások
A köztéri játszótéri eszközök biztonságának, forgalomba hozatalának és játszóterek üzemeltetésének feltételeit a közelmúltban megjelent GKM 78/2003 (XI. 27) rendelet szabályozta. A rendelet szerint csak az MSZ-EN 1176 és MSZ-EN 1177 szabványsorozatnak megfelelő (vagy azzal legalább azonos biztonságú) közcélú játszóterek létesíthetők és üzemeltethetők, ill. azokon csak (kijelölt tanúsító hely által kiállított) tanúsítvánnyal rendelkező játszótéri eszközöket szabad felállítani. A rendelet szabályozza a tulajdonos/üzemeltető karbantartási és ellenőrzési feladatait és felelősségét is: 2009-ig évente egyszer, ezután kétévente független, kijelölt szervezet által végzett ellenőrzési kötelezettséget ír elő.
A rendelettervezet szerint a “régi” (a rendelet hatályba lépését megelőzően épített) játszótereket, 2005 közepéig felül kell vizsgáltatni, a tapasztalatok alapján a balesetveszélyes helyzeteket meg kell szüntetni, és az eszközöket öt év átmeneti idő alatt (2008-ig) a szabványok követelményei szerint át kell alakíttatni.
Tavaly a családügyi minisztériumhoz került a játszótérfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok ügye, a tárca a regionális fejlesztési tanáccsal közösen 194,7 millió forintot fordított játszóterek fejlesztésének támogatására. A tervek szerint idén augusztusban újabb pályázatot írnak ki 100 millió forint értékben, óvatos becslések szerint azonban 20-25 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok megvalósítsák az átalakításokat. A gazdasági tárca rendelete alapján 2008 végéig kell átalakítani vagy lebontani azokat a játszótereket, amelyeken balesetveszélyesnek minősített eszközöket találtak. A fennmaradó játszóeszközökre karbantartási és ellenőrzési tervet kell készíteni és az ellenőrzést évente legalább egyszer, 2009-től évente kétszer el kell végeztetni. Kérdés, hogy az önkormányzatok többsége miért nem vizsgáltatta felül a játszótereket.
játszóterek felülvizsgálatára és felújítására a legtöbb helyen a források nem vagy csak igen elenyésző részben állnak rendelkezésre, így a hivatalok üdvözölnek minden ilyen kezdeményezést, és a maguk részéről megtesznek mindent, hogy a projekt megvalósuljon.
A cégek hogyan vélekednek a maradandó CSR-ről?
Ezt a kérdést inkább nekik kell feltenni. Várakozásaink szerint a “maradandó értékteremtés” meg fogja mozgatni a fantáziájukat, és mi ezt szeretnénk minél szélesebb körben kiszolgálni. Kezdeti tapasztalataink nagyon jók, szívesen fogadnak bennünket, az első reakciók rendkívül pozitívak. Hangsúlyozzuk, hogy a mi programunk nem csupán a CSR szempontjából kínál lehetőséget; egyben komoly képzési és csapatépítő programot is kapnak.
Mekkora összeget áldoznak a cégek játszótér felújításra? Mennyibe kerül egy konstrukció?
Erre vonatkozóan nincsenek statisztikai adatok. Egy-egy ügy kapcsán olvashatunk cikkeket, amelyekben megjelenik a beruházás összege. Nagyobb cégek akár 20-30 millióval is hozzájárulnak a fejlesztésekhez. Mi ettől kisebb beruházások megvalósítását is tervezzük, ahol a játszótéri elemek költsége 1,5-2,2 millió forintot tesz ki. A vállalatok oktatás-képzésre szánt éves költségvetésében – az élménytréningek árához viszonyítva – egy „játszótérépítés” nem drágább, és véleményünk szerint többet is nyújt.
A konstrukció lényege, hogy a program költségei a szereplők között oszlanak meg: a Játszótér elemeket az adományozó cég veszi, a terep-előkészítés, anyagok (homok, kavics) beszerzése az önkormányzat, gazdaintézmény feladata. Az engedélyek, tervek elkészítéséért az önkormányzatfelel, még a projekt előkészítése, szereplők összehozása a PoziTeam feladata. Játszótér felépítését tréning formájában az adományozó cég tréning részvevői végzik.
Külön megállapodás szerint a költségviselés arányai változhatnak. A megrendelő vállalat dönti el, hogy a projektet milyen mértékben kívánja menedzselni. Elvileg elképzelhető, hogy tanácsadói segítséggel, akár az ötleteléstől kezdve a cég projektteamje dolgozik a programon. Gyakoribb, hogy csak a jól előkészített építési fázisban kapcsolódnak be.
Milyen cégeket érdekel leginkább? A kis- és közepes cégek is részt vállalnak az ilyen CSR-ben?
A cégek átfogó CSR-tevékenysége tudatos vállalati stratégiaalakítás eredménye, amolyan „multi – huncutság”, amely tevékenységben a hazai kis- és közepes vállalatok még nem elég aktívak, pedig lehetnének, hiszen a járulékos költségek messze megtérülnek. A kis és közepes vállalatok CSR-megnyilvánulásai vélhetően nem kapnak akkora publicitást, mint a multik hasonló tevékenysége. A kis-és középvállalkozások összefogásával hasonló méretű projekteket lehetne megvalósítani. Itt számítunk az önkormányzatok, kamarák kezdeményezőkészségére. Volt olyan kisvállalkozó, aki helyi mozgósításra magára vállalta a szállítási költséget, más az ütésálló felület kialakításához „ingyen” leszállította a több köbméter kavicsot.
Hol valósult már meg játszótér-felújítás?
A programunk képzési program is egyben. Ebben a formában 2006 év őszén hirdettük meg. Partnercégeink már most komoly érdeklődést mutattak. Egyes vállalatoknál szándéknyilatkozatok, kézzel fogható megbízások és további projektelőkészítések stádiumába értünk. A konkrét építéshez azonban meg kell várnunk a tél elmúltát.
Játszóterek elsősorban azokban a térségben épülnek, ahol a vállalat ezzel a projekttel meg kíván jelenni. Vannak azonban olyan felkérések is, ahol az adományozónak mi, mint szervezők ajánlunk fel olyan helyeket, amelyek a játszótér megvalósításhoz a rendelkeznek a megfelelő feltételekkel.
Mi az EU-s irányelv a játszóterek szabványosítására? Magyarországon hány játszótér felel meg az EU-normáknak?
A leglényegesebb elem a gyermekek biztonsága, a balesetek elkerülése. Magyarországon a játszóterek számát 15-20 ezerre becsülik, ám ezeknek a létesítményeknek a kilencven százaléka felújításra szorul (vagy le kell bontani). A KSH adatai szerint viszont köztéri, önkormányzati gyermekpark nincs több hétezernél.
Mennyibe kerül egy játszótér átépítése? Ebből mennyit vállalnak magukra a cégek?
Egy játszótér komplett átalakításának költsége elsősorban a játékok számától függ. Egy eszköz ára több százezer forintnál kezdődik, ezenkívül fizetni kell a bontást, a játszótér bekerítését, illetve az ütéscsillapító réteg lerakását is. Egy általunk közepes méretűnek tartott játszótér – 10-12 elemből álló – teljes bekerülési költsége mintegy 6-8 millió forintnál nem kerül többe. (4-5 elem lehet a minimum 2-3 millió forint). A költségeket az önkormányzat vagy intézménye és az adományozó vállalkozás között fele-fele arányban célszerű megosztani. Véleményünk szerint a helyi közösség is motiválttá válik a projekt megvalósításában, mozgósítja a helyi társadalmi és közösségi szervezeteket, és végső soron a felhasználó közösség is jobban a magáénak érzi a játszóterét.
Az adományozó cég végzi az elemek készre szerelését, hiszen ez a feladatok közül a leglátványosabb, a leginkább kézzelfogható eredménnyel járó munkafázis. Természetesen az adományozó cég akár a teljes projekt kivitelezését is felvállalhatja – hiszen a programunk vállalkozásnak szóló képzési része a teljes projekt menedzselése.
Miért éri meg ez a cégeknek?
A cégek több oldalról érintettek. Egyrészt mind fokozottabb társadalmi elvárásoknak kell megfelelni, mivel egyre jobban nő a közösségi szervezetek anyagi rászorultsága, amit az össztársadalmi adóbevételek nem képesek finanszírozni. Másrészt a cégek társadalmi szerepvállalásának valós megtérülése mind a dolgozói elégedettségben, mint a „fogyasztók” pozitív megítélésében tettenérhető, így a szerepvállalás jól felfogott üzleti érdek, előre kialakított vállalati stratégia eredménye. Magas szintű képzési programot kapnak, ami nagy hatással lehet a projektkultúrájukra. Újszerű csapatépítő élményben részesülnek a részvevők.
Miért választják inkább ezt, mint egyéb társadalmi felelősségvállalást: takarítást, ételosztást?
A játszótér, mint maradandó érték jelenik meg, amit meg lehet mutatni, ahová később is vissza lehet térni. És vissza is szoktak menni az építők családjukkal, gyerekeikkel, hiszen joggal büszkék kétkezi munkájuk eredményére.
Mennyire nehéz meggyőzni a cégeket, hogy maradandó CSR-t alakítsanak ki?
Reményeink szerint nem kell hozzá sok meggyőző erő, hiszen könnyű belátni, hogy a program, amit kínálunk széles körű társadalmi igényt elégít ki, ahol a kedvezményezett a jövő generációja, annak biztonsága és egészségvédelme. A vállalatoknak viszont látványos, intézményeket, társadalmi közösségeket megmozgató szerepvállalást tudunk biztosítani.
