Üzleti tippek

Változnak a zálogjogi szabályok a csődtörvényben

admin
admin

2006. 12. 27. 09:35

A felszámolási eljárásokban januártól a zálogjoggal biztosított követelésekre nem csak az eladott eszközök vételárának felét fordíthatja a felszámoló, hanem a zálogtárgy megőrzésére fordított, valamint a saját díja levonásával csökkentett teljes összeget - áll a módosított csődtörvényben.

A 2006. végéig hatályos szabályok szerint a felszámolás alatt lévő cég vagyonának felét (az eladási árból csak az értékesítési költségek vonhatók le) a zálogjoggal rendelkező hitelezők kifizetésére kell fordítani. Több zálogjogosult esetén a zálogjog keletkezésének ideje szerint történik a kifizetés.

A 2005. végén módosított csődtörvény – 2007. január 1-ei hatállyal – felülírta ezt a szabályt. Ekkortól, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének – ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit – valamint a felszámolói díjat vonhatja le. A költségek nem haladhatják meg a vételár felét, vagy ha mégis, akkor is csak eddig a mértékig vonhatók le. A fennmaradó összeget – a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul – az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani a felszámoló. Miután a zálogjoggal biztosított követelések többsége bankhitel, elsősorban a bankoknak kedvez az új szabály.

Megmaradt azonban a korábbi “feles” szabály is, de csak a vagyont terhelő zálogjogra (eddig ilyen megkülönböztetés nem volt). Az előbbi esetben a zálogjogot egy konkrét eszközre – például a hitelből vásárolt üzemépületre – teteti rá a jogosult. Ezzel szemben a vagyont terhelő zálogjog azt jelenti, hogy egy vagyontömeget – például a mindenkori raktárkészletet, vagy állatállományt – zálogosítja el az, aki ilyen fedezet mellett jut csak kölcsönhöz. Ekkor továbbra is csak az értékesítés költségeivel csökkentett vételár fele illeti meg a zálog-jogosultat.

Ha marad még vagyon a zálogjogosultak kifizetése után is, akkor azt az általános szabályok szerint osztja fel a felszámoló. Egyik új szabályt sem lehet alkalmazni akkor, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja (tulajdonosa), vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója.

Változnak január 1-től a felszámolók tevékenységére vonatkozó szabályok is. A bíróság továbbra is jogi személyiségű társaságot (kft-t vagy rt-t) jelöl ki felszámolónak, majd ez a cég nevezi ki a felszámoló biztost, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámoló biztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A szakképzettségi követelmény 2010. június 30-ig nem változik, vagyis szakvizsgázott jogász, közgazdász, illetve könyvvizsgáló töltheti be ezt a posztot. Akkortól viszont csak felszámolási és vagyon-felügyeleti szakközgazdász, illetve felszámolási és vagyon-felügyeleti szakember szakirányú képzettséggel rendelkezők lehetnek felszámoló biztosok.

A felszámoló biztosnak módosul a jogköre, például csak speciális szakértelmet igénylő feladatokra adhat megbízást, egyébként a munkát a felszámoló cég és a felszámolás alatt álló cég apparátusával kell elvégeztetnie. Ugyancsak 2007. január 1-től a felszámoló társaság nem folytathat ingatlanközvetítő-, kölcsön- és faktoring tevékenységet, és nem rendelkezhet többségi befolyással ezekkel foglalkozó cégekben sem.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.