Nem csak nézik, csinálják is

Médiaberkekben azt rebesgetik, a Google, mielőtt 1,65 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai YouTube, videómegosztó közösségi oldalt, mintegy 500 millió dollárt tett félre, hogy abból fedezze majd a tranzakció utáni szerzői jogi pereket.
Jogi viták ide vagy oda, a videóblogoknak, s tágabban véve a web2.0-val fémjelzett jelenségnek a monopolhelyzetben lévő médiavállalatok olyan erőt tulajdonítanak, ami akár a saját jól bebetonozott pozícióikat is fenyegetheti. A web2.0 summázva annyit tesz, hogy a felhasználóknak sokkal nagyobb szerepe van az online tartalmak építésében, mint korábban— magyarázza Hazai András, a Sanoma Budapest Zrt. online részlegének szerkesztő projektfelelőse.

Nem véletlen, hogy itthon is az olyan tőkeerős vállalatok léptek a videómegosztó oldalak ranglistájának az élére, mint a Sanoma Budapest Zrt. a Videoplayer.hu-val és a T-Online Magyarország a Videa termékével. Velük osztozik még a piacon a Porkolt.com, a Videopost és a Freevlog.

A YouTube felívelése és beolvadása

A napi 100 millió letöltést generáló YouTube elindítóinak alapötlete az volt, hogy egy olyan oldalt hozzanak létre, ahol az internetfelhasználók az eddigi lehetőségeknél jóval könnyebben szerkeszthetnek, nézhetnek illetve oszthatnak meg egymással videóspotokat. A feltett anyagok közt már befutott előadók zenei klipjei, montázsok, átdolgozások, tévéműsor-részletek, reklámok, és saját készítésű videóklipek is találhatók. Vannak provokatívak, vagy egyesek szerint ízléstelenek, mint Walter Moers Hitler-animációja, melyben Hitler ül a bunkerjében a vécén, és Churchillre panaszkodik, hogy miatta vesztette el a „fránya” háborút, majd pedig gumikacsákkal táncol. A vicces kategóriában nagy slágernek számított a Tánc evolúciója, amelyben egy humorista utcai ruhában különféle táncstílusokat mutat be, suta mozdulatokkal, Elvis Presley-től napjainkig.

Bevált recept

A vicces és baki videók Magyarországon is népszerűek, hazai illetve külföldi tartalmakkal egyaránt — mondja Tóthmátyás Tibor, a T-Online Magyarország Zrt. portáligazgatója. A Sanoma Vidoplayerén szintén a ranglista élén állnak a humoros klipek, de egyre nő a gyerekről, állatról készített úgynevezett homevideók száma is — számol be Hazai András szerkesztő projektfelelős. Továbbá meg kell említeni a mindenhol átlagon felüli nézettségnek örvendő pornográf tartalmakat is. A Videoplayer.hu-n egyébként egyelőre nem engedélyezettek az ilyen típusú anyagok, később viszont tervezik a 18 év feletti kategória bevezetésével az ilyen típusú videók közzétételét.

Nagy kérdés, hogy a felhasználók szertágazó kreativitását üzletileg miképpen lehet kihasználni. A T-Online portfólióban gondolkodik, a Videa értékesítését egy kalap alá vette az iWiW-vel és az origóval, míg a Sanoma a Videoplayernél egyedi reklámmegoldásokkal kalkulál. Egyelőre azonban mindkét nagy médiatársaság a stratégiai piacépítés fázisánál tart.

Hirdetési lehetőségek az amatőr videókban

A web2 a long-tail — hosszú farok — reklámmodellre épít, melynek a lényege, hogy ne csak a „fejre”, hanem a „szélre” is helyezzenek el reklámokat. Ennek kitűnő példáját nyújtja a Google AdSense szöveges reklámszolgáltatása, mely gyakorlatilag bármilyen weboldalra el tud helyezni reklámokat, ellentétben a banner reklámmal, ami ráadásul sokkal zavaróbb is. „Az amatőr videóklipek burjánzása, s a közösségi oldalak hatalmas látogatottsága aranybánya a reklámozóknak, ám komoly kihívásokat is magában hordoz, egyebek közt azáltal, hogy a fogyasztók ráteszik a kezüket a márkára” — nyilatkozta Novák Péter, Kirowski digitális marketingügynökség ügyvezetője a Marketing és Médiának.

Néhány hónapja a YouTube-on egy rendhagyó „kémiai kísérlet” hozta lázba a látogatókat. A klipen, ütemes rockzenére egy fiatalember egy másfél literes kólába önti a Mentos cukorkákat, mire a kóla szökőkútszerűen kilövell a palackból. A Coca-Cola ahelyett, hogy keresetet indított volna a márkája megsértése miatt, kvázi pályázatot hirdetett további feldolgozások beküldésére. A spontán hullámok ilyen meglovaglása, vagy újabbak keltése mellett létezik egy másik kézenfekvő lehetőség, nevezetesen, hogy fizetett multimédiás reklámokat, úgynevezett webizódokat tűzdelnek a leglátogatottabb videók közé. Ám, ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik – teszi hozzá Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője. Egyfelől még nem állnak rendelkezésre standard mérési technológiák a célcsoport pontos belövésére, másrészt nem mindegy, hogy egy reklám milyen kontextusban jelenik meg. Bár a címkék (tagek) elvileg jelzik a videó tartalmát, a gyakorlatban félrevezetők lehetnek. Harmadrészt, 10–15 másodpercnél hosszabb reklámot az emberek nem néznek végig, s a készítőknek alkalmazkodniuk kell a médium extrémitásra, humorra, és meghökkentésre építő stílusához. Jelenleg egyébként a videóportálok a filmelőzetesek hirdetéseire számítanak elsősorban, melyhez remek platformot nyújtanak.

„Jogos” kérdések

A videómegosztó közösségi oldalakra sokszor olyan klipek is felkerülnek, amelyek szerzői jogokat sértenek. Ennek kivédésére a YouTube eddigi politikája az volt, hogy utólagosan távolította el a kifogásolt tartalmakat, illetve sikerült terjesztői megállapodásokat kötnie hatalmas médiavállalatokkal, úgymint a Universal Music Grouppal, a Sonyval, a CBS amerikai tévécsatornával és a Warner Music-kal. A jelek szerint ez a fajta politika mégsem bizonyult elég hatékonynak, mivel nemrégiben közel harmincezer file-t kellett letörölnie, miután japán médiavállalatok bejelentették, hogy a YouTube szerzői jogokat sértettek meg.

Miután kifogással élt a többek között a Bajnokok Ligáját, és az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokságot képviselő online jogvédő ügynökség, a NetResult is, a portálnak további 1000 videót kellett levenni kínálatából. „ S ez még csak a jéghegy csúcsa” – nyilatkozta a Guardiannak Christopher Stokes, a NetResult ügyvezetője.

Molnár Péter, a Közép Európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató központjának a munkatársa a Marketing és Mediának elmondta: ebben a kérdésben a fő feladat az egyensúly megtalálása. Egyfelől fontos, hogy a már létrehozott, piaci értékkel is bíró művek szerzői jogának a védelme megoldott legyen, másfelől, hogy a további alkotások megszületését se gátolják.

Russ Taylor, Magyarországon tevékenykedő média és kommunikációs jogi szakértő úgy látja, a szerzői jog már eddig is sikeresen beolvasztott vagy megküzdött egy sor új technológiával (videóval, a rádióval, kereskedelmi és kábeltévével). Amennyiben mégis jogi reformra vagy átgondolásra lenne szükség, akkor a legfontosabb kihívás az, hogy jól tudjanak együttműködni egymással a döntéshozók és a telekommunikáció-, média-, technológiaszektor szakértői. Ha mégsem sikerül törvénytisztelő magatartásra bírni a felhasználókat, akkor segítségül jöhet az úgynevezett audio-fingerprintig (audio ujjlenyomat eljárás) ami automatikusan kiszűri a kérdéses tartalmakat. A YouTube és a Warner megállapodásnak például része volt, hogy a Warner bevetette ezt a technológiát.

Hatalmi átrendeződés

A web2.0-nek a hagyományos média egyes szereplői olyan felforgató erőt tulajdonítanak, amit ha elfojtani már nem tudnak, legalább igyekeznek kordában tartani. A „hatalom a régi elittől a fogyasztók felé mozdul el” – figyelmeztette kollégáit még májusban az ausztrál médiacézár, Rupert Murdoch, majd sietve megvásárolta a YouTube fő riválisát, az iWiW-hez hasonló elven működő, egyik legsikeresebb társas kapcsolatépítő weboldalt, a MySpace-t. Tom Glocer, a Reuters vezérigazgatója pedig a videómegosztókkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha mi biztosítjuk a szükséges eszközöket, és teremtjük meg a feltételeket, akkor kordában tarthatjuk a kívülről nézve punk forradalomnak tűnő folyamatot.”