Júniusig még reménykedni lehetett abban, hogy – a nehézségek ellenére – jól alakul majd az új autók idei értékesítése. Erre utalt az eladási számok mellett a gépjárművek hirdetési piaca is. Hónapokkal előre megtervezett reklámkampányok futottak. A Top 20 autómárka 19,4 milliárd forintos listaáras összesített reklámköltése az idei év első nyolc hónapjában alig maradt el a 2005-ös év hasonló időszakához képest, amikor 19,9 milliárdot fordítottak gépjárműveik hirdetésére.
A hazai autópiacon azonban a tömegmárkák autóimportőrei a nyáron kénytelen voltak lenyelni a keserű pirulát. A forint gyengülése miatt júliusban emelniük kellett az árakat. A hatás nem maradt el. A kereslet jelentősen visszaesett a nyáron. A piacot azóta a pangás jellemzi. A márkakereskedések dolgozói nyugodtan kivehették nyári szabadságukat. Júliusban és augusztusban összesen 29 ezer személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami ötezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Lemaradtak
A tavaszi eladási adatok még enyhítik ugyan az éves statisztikát, de a recesszió az év első kilenc hónapját vizsgálva már jól érződik. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint január és szeptember között 141 397 személygépkocsit és terepjárót értékesítettek Magyarországon, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint 2005 hasonló időszakában. A legtöbb új autót a Suzuki adta el (24 749 darab), de ez is 18,9 százalékos visszaesést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A japán autógyártó piaci részesedése így 21,1 százalékról 17,5 százalékra esett vissza. A második legnagyobb forgalmazó az Opel volt (16 152 darab), ami egyszázalékos mérséklődés a bázishoz viszonyítva, eközben az alapmárka piaci részesedése stagnált. Harmadik helyen a Ford végzett, 14 038 darab eladott autóval, miután 19,4 százalékkal emelkedett az értékestése a múlt év első kilenc hónapjához képest, a piaci részesedése pedig 8,1-ről 9,9 százalékra nőtt.
A Suzuki mögötti felzárkózásnak az egyik fő oka az, hogy az árat tekintve már nemcsak a japán autó megvétele számít racionális választásnak. A cég értékesítési sikerei egyébként magától, elsősorban egy jól időzített modellfrissítéstől függnek. „A Suzuki kezdetektől fogva inkább érzelmi alapon építkezett, amely mögött viszont széles márkakereskedői hálózat, megbízhatóság, kitűnő garanciális és finanszírozási feltételek állnak” – mondta kérdésünkre Szászkő László, a Suzuki hirdetéseiért felelős, hat reklámügynökség kreatív igazgatója. Véleménye szerint a Suzuki piaci részesedés csökkenésének több oka van. Egyrészt az idei év slágeréből, az SX4-ből eddig nem jutott elég a hazai piacra, másrészt – bár ár/érték arányban továbbra is kiemelkedőnek számít a gépjármű – a Suzuki ma már nem „ócsó” autó. A Suzuki októberben a „Zsebbarát hitelek/zsebbarát részletek”, alacsony törlesztő részletekre koncentráló kampányt folytat, novemberben pedig ez az ajánlat további elemekre bővül – tette hozzá Szászkő László.
„Gázt adtak!”
Az Európai Bíróság nemrég jelezte, hogy a magyar regisztrációs adó megsértette a közösségi jogot, mert a más EU-tagállamból behozott használt gépkocsikat hátrányosan különböztette meg az idehaza nyilvántartásba vett használt autóktól. Az értékcsökkenés figyelmen kívül hagyása miatt az importból származó használt járművet sújtó regisztrációs adó összege tavaly év végéig nagyobb volt, mint a belföldi hasonló használt autó úgynevezett maradványadó-tartalma. A magyar államnak a két adóösszeg közötti különbséget vissza az EB döntése értelmében vissza kell fizetnie az érintetteknek. A kabinet szerint nyolcmilliárdos összegről van szó.
A TNS Hungary felmérése szerint a Ford mellett a Skoda, a VW és a Toyota megítélése is erősödött a kis- és alsóközép kategóriában. Itt az olasz márkák történelmi mélypontra jutottak. Igaz, közülük az értékesített darabszámokat tekintve csak a VW tudott bővülést elérni a vizsgált időszakban.
Atkári Csaba, a TNS Hungary kutatási igazgatója szerint a recesszió ellenére az importőröknek növekedési elvárásai vannak. Ennek a nyomásnak a hatására pedig a marketingesek mindent megtesznek majd azért, hogy az utolsó forintot is „kisajtolják” a lehetséges vevők zsebéből. Véleménye szerint a piac eddig is túltámogatott, túlpörgetett volt a számtalan árengedmény, finanszírozási kedvezmények hatására. A marketing büdzsé átcsoportosításában, például az internet hirdetésekben még komoly tartalékot lát. „A szellemes, kreatív megoldásoké a jövő” – tette hozzá.
A „felső tízezernek” szóló prémium márkák piacán egyelőre nem érződik a recesszió. A piac az idei első nyolc hónapban enyhe emelkedést mutatott, annak ellenére, hogy a magánimport miatt a forgalomba helyezési adatok a luxuskocsiknál magasabbak, mint a belföldi eladások száma. Sokan vesznek pár éves luxusautót külföldön, emiatt nem egy importőr kénytelen volt csökkenteni fogyasztói árait.
A gépjárművek értékesítésben egyébként 2004 számított a csúcsévnek. Ekkor 208 ezer értékesítettek, míg tavaly már csak 199 ezer új személygépkocsit és terepjárót adtak el Magyarországon. Győző Gábor, az MGE elnöke lapunknak erre az évre 185 ezer, jövőre pedig 170 ezer értékesített gépjárművet prognosztizált. A szakember úgy látja, a jövedelemkiáramlás csökkenése jövőre éri el a mélypontját, 2008-tól viszont újra emelkedést vár. Hozzátette: Magyarországon nagyon árérzékeny a piac. Az összes eladások 90 százaléka a kis- és alsóközép kategóriában történik.
Persze közel sem biztos, hogy az importőrök 2007-ben képesek lesznek 170 ezer új autót értékesíteni. Ez a szám akár 150 ezer alá is eshet, ha a magyar kormány felszabadítja az 1996 előtt gyártott gépjárművek importját – véli Győző Gábor. Lengyelországban például 40 százalékkal esett vissza az új autók értékesítése 2004-ben, miután a varsói kabinet engedélyezte a tíz évnél idősebb járművek behozatalát.
Roncstemető
Az EU szerint liberalizálni kell a magyar gépjármű-kereskedelmet, azaz meglátásuk szerint nem lehet tiltani az 1996 előtt gyártott járművek forgalomba helyezését.
A magyar kormány a környezetvédelmi szempontok elsőségével érvel, hiszen a hazai gépjárművek átlagéletkora amúgy is 10,2 év. „Nem akarunk Európa roncstemetője lenni” – hangsúlyozta Győző Gábor. Szerinte a hazai piac védelmében a magyar kormánynak bíróság előtt kellene keresnie az igazát. Ha pedig évek múlva esetleg elvesztenék a pert, és ezzel még presztízsveszteséget is szenvednének, ezt kárpótolnák a jelentős adóbevételek. A másik választás, hogy a magyar kabinet jövőre megengedi az 1996 előtt gyártott autók importját. Ebben az esetben viszont olyan nagy regisztrációs adót kellene kivetni, ami elgondolkoztatná a vevőket – javasolta Győző Gábor. A magyar állam egyébként idén 81 milliárd forintnyi regisztrációs adóbevételre számít. A piac teljes liberalizálása pedig összesen 35–36 milliárd forintnyi regisztrációs adó- és áfabevétel kiesést jelentene.
Gamblini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetség (Gémosz) elnöke úgy látja, hogy az EU az áruk szabad áramlásának szellemében térségünkben szeretne túladni használtautó-készletein, amelybe már szinte belefullad a kontinens nyugati fele. Az EU Németország „sikerén” buzdult fel, aki használt autóinak negyedét kelet-európába exportálta, így ennyivel kevesebb gépjárművet kellett később az unió előírásainak megfelelően, drágán megsemmisítenie. „Az autós szektor jövedelemtermelő-képessége a nullához közelít. Az elmúlt években a növekvő piac elfedte ugyan a problémákat, de azok a kereskedők, akik nem rendelkeznek stabil ügyfélkörrel és jól képzett munkatársakkal, nem tudnak talpon maradni” – tette hozzá Gamblini Gábor. Javasolta, hogy a reklámpénzek nagy részét a cégek munkatársaik oktatására, továbbképzésére fordítsák. „A profi munkaerő, a komoly ügyfelek megtartásának legjobb eszköze” – szögezte le.
