Ideje, hogy megkezdjék a végső visszaszámlálást a hazai illegális zenemegosztás fenegyerekei. Legalábbis erre utalnak a Nemzetközi Zeneipari Szövetség, az IFPI legutóbbi, október közepén megindított fellépései, amelyek mintegy 17 országban 8000 felhasználót érintenek. A többhónapos csend után lendületet vett újabb akciókban eddig szűz területek is az IFPI célkeresztjébe kerültek. A szövetség jelzése szerint Brazíliában és Lengyelországban is fellépnek a kalózok ellen. Mindkét államot az illegális letöltések Mekkájaként tartják nyilván.
A dél-amerikai országban a lemezkiadók bevételeit az utóbbi hat esztendőben a törvénytelenül gazdát cserélt zenék mintegy ötven százalékkal kurtították meg a 2000-es eredményekhez képest. A tavalyi év során pedig több mint egymilliárd dalhoz jutottak hozzá kerülő úton a zene szerelmesei. Nagy falatnak számít Lengyelország is, amely első kelet-európaiként került fel a fekete bárányok közé.
Lecsaphatnak
CD-ből is kelendő a hamis
A világon az elmúlt évben az összes gazdára talált CD 37 százaléka volt kalóztermék, ami összesen 1,2 milliárd hamis lemezt jelent. Magyarországon körülbelül 5 millió darab legális hanghordozó kelt el 2005-ben, míg az üres hordozók forgalma mintegy 33,6 millió volt. A Gfk felmérése szerint ebből 18,3 millió hordozóra írtak zenét és mintegy 9,5 millióra filmet. Az összes írt hordozóból csak negyedüket írták saját kezűleg, háromnegyed részük jogellenesen készült.
Lapunk az IFPI-al kapcsolatban álló Magyar Hanglemezkiadók Szövetségét (Mahasz) is megkérdezte, ám Rigó Tibor elnök távollétére hivatkozva nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Annyit azonban a sajtóosztály képviselője is elismert, hogy előbb-utóbb elképzelhető, hogy Magyarországot is utolérik a hasonló intézkedések.
A szövetség az Egyesült Államokban eddig 18 ezer, míg az USA-n kívül a mostani 8 ezerrel együtt már 13 ezer ember ellen tett feljelentést. A kirótt büntetés átlagosan 2420 euró, az összeget a pórul jártak közül több mint 2300-an már ki is fizették. A lebukottak közt akadt finn laboratóriumi asszisztens és német lelkész is. Sok esetben a szülőkön verik el a balhét, akiket a szövetség illetékesei szerint azért terhel felelősség, mert nem akadályozták meg gyermeküket az illegális file-megosztásban és a legtöbb esetben az internet-hozzáférés is az ő nevükön fut.
Horváth Péter az összeget jelképesnek tartja, de ahogy fogalmazott „a füst a lényeg, nem a tűz”. Abban komoly szerepet játszhat a bírság, hogy valóban kialakuljon az a kultúra, amely már nem az illegális feltöltőket és file-megosztókat tartja Robin Hoodoknak.
Hatalmas kiesés
Az IFPI becslése szerint 2005-ben közel 20 milliárd dalt töltöttek le illegálisan, melyet 10 zenei piac (köztük az USA, Németország, az Egyesült Királyság és Brazília) vásárlói megkérdezései, illetve külső kutatások alapján állapítottak meg. Ez az online zenére vonatkozó adat extrém kalózarányt jelent, de egyben azt is demonstrálja, hogy a legális digitális zenében még óriási potenciál van. A lemezkiadó társaságok digitális zenei eladásból származó bevételei egyébként tavaly megháromszorozódtak, elérték az 1,1 milliárd dollárt, és ez a tendencia erősen folytatódik 2006-ban is.
