Marketing kilóra

Három évvel ezelőtt hiába dörzsölték sokan a tenyerüket Schobert Norbert esetleges pornószereplése miatt, a fitneszgurunak végül mégsem kellett Kovi kamerái elé állnia. Pedig ez könnyen megtörténhetett volna, a pornóproducer akkori fogyókúrájához ugyanis igen furcsa fogadás társult: ha Norbi lefogyasztja őt 50 kilóval, akkor hálából részt vesz a fitneszmester következő Duci-tréning kazettáján, ellenkező esetben viszont Norbi vállal szerepet valamelyik Kovi-filmben. A fogyókúra sikeres volt, a pornókirály után pedig egyre többen váltak Norbi „referenciamunkáivá”; az idén szeptemberben indult 100 millió forint értékű atl-kampányban például Szulák Andrea és Verebes István is beálltak a sorba.

Milliárdos üzlet

A fitnesz felfutása több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött. Ezt erősíti meg Szabó Patrícia, a Wellness és Cosmopolitan magazinok főszerkesztője is. Mint mondja: körülbelül a’90-es évek közepén nőtt meg az igény a testedzéssel, egészséges étkezéssel foglalkozó témák iránt, amelynek eredményeképpen a Nők Lapjában is elindult a fitnesz rovat. De éppen hogy csak kezdett teret nyerni az új életforma, már ment is ki divatból: az emberek nem kedvelték a kemény edzésterveket, ráadásul nem igazán láttak olyan példaképeket maguk előtt, akiknek jobbá vált volna az életük a fitnesz miatt, és akiket ilyen tekintetben érdemes lett volna követni. Az egészséges életmódra való törekvés sokkal kényelmesebb változata, a wellness eközben folyamatosan népszerűsödött, szélesebb körű elterjedése az elmúlt néhány évre tehető. A wellness a fitneszből nőtte ki magát, megengedőbb, mint elődje, amolyan „kellemeset a hasznossal” típusú megoldás, ami a testnek és léleknek egyaránt jó. „A probléma csak az, hogy Magyarországon egy hamis wellness-értelmezés terjedt el a köztudatban. Az emberek számára a wellness nem az egészséges életmódról szól, hanem annak csak az egyik részéről: a zalakarosi vagy hévízi hétvégéről, a nagy evésekről és a melegvizes medencéről” – állítja Szabó Patrícia.

A wellness iránt megnövekedett igénynek egyre többen próbáltak megfelelni az eredetileg testedzésre berendezkedett társaságok közül is. Főnyedi András, az A1 Wellness központok vezetője elmondta: első létesítményük, a 2001-ben alapított A1 Óbuda még valóban fitneszteremnek indult, de a tavaly megnyitott A1 Material – a fogyasztói igényekhez igazodva – már igazi wellnessközpontként működik. Aerobicon, személyi tréningen, kondizáson kívül különféle masszázs, szauna és szolárium szolgáltatásokból lehet válogatni, de van manikűr, kozmetika, fodrász, sportbolt és gyerekmegőrző is, sőt bio-ebéd rendelésére is van lehetőség.

Mások szintén hasonlóan cselekedtek, amelynek eredményeként a minőségi fitnesz- és wellnessközpontok száma ma már országosan 6–700-ra tehető, a fitneszbiznisz pedig – az időközben kialakult holdudvarával együtt, szakértők szerint 100 milliárdosra nőtte ki magát.

Hasra gyúrnak

A fitnesz és wellness felfutásában az étkeztetéssel foglalkozó cégek is egyre kecsegtetőbb üzletet látnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ma már keresve se találni például olyan ételfutár céget, amely ne foglalkoztatna dietetikust, és amelynek kínálatában ne lenne valamilyen diétás- vagy fitneszmenü. „Vegetáriánus ételek már a Food Express 1995-ös indulásától kezdve elérhetőek, de az előző évtől már külön, vegetáriánus kategória is létezik az étlapon. Fitnesz ételeket 2002 óta lehet tőlünk rendelni, 2005 májusától pedig az egészséges táplálkozás jegyében egy új kategória, a tartós fogyást elősegítő, úgynevezett Glücky Vitalitás menü is megjelent” – magyarázza Zsidek László, a cég egyik tulajdonosa, majd hozzáteszi: nagy a kereslet ezekre, a teljes forgalom közel 20 százalékát teszik ki az említett menük. Ez pedig igencsak magas arány ahhoz képest, hogy ők a magyaros, házias ízekre specializálódtak, és hogy a kommunikációjuk is erről szól.

A magyarok egyébként úgy tűnik, élnek a felkínált lehetőséggel, és hajlandók egészségesebb élelmiszereket fogyasztani. Ezt támaszthatja alá a GfK egyik idei kutatása is, amely szerint például egyre többen – és egyre gyakrabban – vásárolunk barna kenyeret, és növekvő népszerűségnek örvendenek Magyarországon a müzlik és gabonapelyhek is.

Az Update programmal, azaz étkezési kalauzának elindításával valószínűleg Schobert Norbert is arra alapozott, hogy mi, magyarok sokkal szívesebben odafigyelünk az evésre, mint a mozgásra. Update gyorsétterme nyitása előtt például azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem nyit fitnesztermet, mert szerinte mostanság nem divat gyúrni, a fiatalok inkább bulizni és gyorséttermekbe járnak. A tavasszal nyitott étterem júliusban már be is zárt, a rossz-
nyelvek szerint egyszerűen bebukott, Norbi szerint pedig azért, mert az nem teljesen saját kézben volt, s emiatt az üzemeltetéssel problémák voltak. „Azt, hogy maga az elgondolás nagyon sikeres, mi sem mutatja jobban, mint a napi 800–1200 tranzakció, ami nem kevés. Októberben a Duna Plázában, majd további négy helyen nyitunk gyorséttermet” – ígéri Norbi. Ez merész ígéret egy bezárt étteremmel a háta mögött, de nem sok ahhoz képest, hogy tavaly év végén még húsz Update gyorsétterem nyitásáról szóltak a hírek.

Megszorítások

A Gfk Hungária adataira hivatkozva Schobert Norbert elmondta: az Update szegmensnek körülbelül egymillió visszatérő vásárlója van, és hozzávetőlegesen ugyanennyien szereznek be egészséges élelmiszereket máshonnan. „Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg 3,5 millió túlsúlyos ember és egymillió cukorbeteg él, számításaim szerint a jelenleginél két-, két és félszer nagyobb potenciál van a fitnesz üzletágban” – mondja a szakember, majd hozzáteszi: a lehetséges növekedést természetesen a fogyasztók anyagi viszonyai is nagyban meghatározzák.

A megkérdezett szakemberek egybecsengő véleménye az, hogy az új politikai helyzet, az embereknek a megszorításokkal járó anyagi gondjai egészen biztosan meg fogják törni a fitnesz-, illetve wellnesspiacnak az utóbbi időben felfelé ívelő vonalát.

„Eddig azt láttuk, hogy az edzőtermekbe járók egyre igényesebbek, inkább kiadnak két-háromezer forinttal többet egy EU-kompatibilis fitneszterembe szóló havi bérletért, mint hogy olcsóbb, rosszabb minőségű szolgáltatást vegyenek igénybe” – magyarázza Főnyedi András. A szakember szerint azonban félő, hogy az újonnan kialakult helyzetben sokaknak az a párezer forint is sokat számít, és elképzelhető, hogy a minőséget már nem tudják megfizetni, viszont alább nem adják, így inkább nem járnak majd el sportolni. Rízmayer Bea fitneszedző már most azt tapasztalja, hogy újfajta bérleteket kell kialakítani: „Eddig legtöbben havi bérletet váltottak, újabban viszont nagyobb a kereslet az egyalkalmas, illetve a tíz alkalomra szóló jegyekre.”

De nemcsak az edzőtermek érzik meg a kliensek romló anyagi helyzetét, hanem az ételfutár cégek is. Zsidek László elmondta: az áfaemelés miatt a Food Expressznek már lépnie kellett, de „az emeléseket már nem bírják az ételárak”. A fogyasztók ezért jellemzően az olcsóbb ételeket keresik, nagy a kereslet például új termékükre, a Pénztárcakímélő ajánlatra.

Szabó Patrícia attól tart, hogy a megszorítások következtében sokan el fognak hízni. „A magyar ember gyakran evéssel vigasztalja magát. Várható, hogy – főleg a nem túl magas jövedelemmel rendelkező rétegből – sokan túlsúlyossá válnak, hisz úgy érzik, amit megesznek, azt már nem vehetik el tőlük.” A főszerkesztő prognózisa szerint a fokozódó hajtás miatt a vezetőkre sem vár sokkal szebb jövő. Miután energiáikat teljesen felemésztik a sűrűsödő munkahelyi teendők, ők sem a mozgást, hanem valószínűleg a wellness programok lazább, pihenős változatait választják majd kikapcsolódás gyanánt. Éppen ezért a fogyás továbbra is nagy (és egyre nagyobb) biznisz maradhat. „A sport és az étkezésre való odafigyelés helyett sokan megveszik majd a különböző fogyasztótablettákat és csodakészítményeket, mert ez időből és energiából sem emészt fel olyan sokat, és ezzel jóllakatják a lelkiismeretüket. De már ez is valami, hisz ők úgy érzik, ezzel már tettek egy lépést az egészségük és karcsúságuk felé” – véli a főszerkesztő.

Bizalomban erősek

A Marketing&Média megbízásából a TNS Hungary által készített kutatásból kiderül: a válaszadók közel fele (47%) egyáltalán nem bízik a különféle egészség- és életmódprogramokban. Valamivel több mint 1/5-ük hisz bennük, 29 százalékuk pedig csak részben fogadja el ezeket. Általánosságban elmondható, hogy inkább a nők bíznak valamilyen mértékben a fent említett programokban (60%), a férfiak ezzel szemben szkeptikusabbak.

Súlyproblémák

A hölgyek 41százaléka fogyókúrázott már többször is életében, szemben a férfiak 18 százalékával a TNS kutatása szerint. Sőt, a férfiak több mint 3/4-e azt vallja, hogy soha életében nem fogyókúrázott egyetlen egyszer sem, szemben a megkérdezett hölgyek 51 százalékával. A válaszadók iskolai végzettségét alapul véve kiemelhető, hogy a 8 általánost, illetve a szakmunkásképzőt végzettek körében magasabb azoknak az aránya, akik nemmel válaszoltak a feltett kérdésre.

Mozgás diplomával

A 15 és 20 év közöttiek körében a legmagasabb a rendszeresen sportolók aránya (50%) hazánkban. Az életkor előrehaladtával ez csökkenést mutat. Az iskolai végzettséget tekintve pedig a felsőfokú végzettségűek járnak el rendszeresen mozogni (30%). Az ország településtípusait alapul véve Budapesten vallották a legtöbben – a válaszadók közel 1/3-a –, hogy rendszeresen sportolnak. A férfiak 23, míg a nők 28 százaléka mondta, hogy rendszeresen mozog.