Igencsak meglepődhetett, aki augusztus utolsó napjaiban, mit sem tudva a változásokról, betért egy bankfiókba, szokásos banki ügyeit intézendő. A hosszú sorokban álldogáló, gyakran több órát várakozó tömeg már-már a késő ’80-as évek OTP fiókjainak adófizetési határnap előtti hangulatát idézte.
A sorállás okozója közvetve most is az állam volt, hiszen a banki kamatadó bevezetése késztette cselekvésre a pénzintézeteket és a banki ügyfeleket. Mivel a szeptember elseje után befektetett pénzek hozamából az állam 20 százalékot lecsíp, minden banki ügyfélnek evidens érdeke lett, hogy pénzét még augusztusban minél hosszabb futamidőre fektesse be.
A bankok egymást gerjesztő kommunikációs költésbe kezdtek, felismerve, hogy új ügyfeleket is szerezhetnek – főként egymástól. Erre van is esély, mutatja a témával foglalkozó, Kampánydömping a bankszektorban című írásunk. A 18. oldalon található felmérés szerint a bankválasztás spontán okai között a „lakhely közelében”, „hagyomány miatt” kategóriákat a megkérdezettek 34, illetve 32 százaléka említette, míg a „vonzó ajánlat”, „jobb kondíciók” válaszokat csak a megkérdezettek 18, illetve 10 százaléka.
A médiacégek és az ügynökségek mindenesetre dörzsölhették a markukat, hiszen augusztusi bevételeikkel sikerült a tervek felett teljesíteni. Összességében azonban inkább a kommunikációs büdzsék időbeli átcsoportosítása történhetett, azaz amennyivel többet költöttek most a bankok, annyival kevesebbet költenek majd az év hátralévő részében.
A lakosság számára először szeptembertől, de kézzelfoghatóbban jövő januártól érezhető megszorítások miatt várhatóan csökken a megtakarítási hajlandóság. A következő két évben a pénzintézeteknek új helyzetben kell helytállniuk. A növekedési ütem erőteljes csökkenése miatt sokkal inkább csak egymás rovására terjeszkedhetnek, a piac bővüléséből már alig-alig tudnak majd profitálni. Ez pedig át kell, hogy alakítsa marketingkommunikációjukat is. Ahhoz képest a banki kamatadó bevezetésére időzített kommunikációs verseny csak edzőmeccsnek minősíthető.
„Jó döntés lett volna börtönbe vonulni, de valószínűleg legalább olyan jó külföldre menni, és Ukrajnának segíteni”
Győri Boldizsár interjúalanya, Konsztantyin 2015 előtt üzletember volt és a kormányzatnak is dolgozott Oroszországban. A háború kitörésekor elhagyta hazáját, és az ukránokat segíti.
