Nem üthet a pornókártya
A Digi TV-ről korábban megjelent hírekben sok szó esett arról, hogy a „román szabályozás megengedő jellege miatt” a szolgáltató alapcsomagjában 24 órás pornócsatorna is indul, ez az információ azonban több szempontból is tévesnek bizonyult.
Egyrészt a román médiatörvény semmilyen tekintetben nem elnézőbb a magyarnál a pornográf tartalmak tekintetében. Noha Románia nem tagja az EU-nak, az ország médiatörvénye három éve teljesen EU-konform. Másrészt a jelenlegi információink alapján a Digi TV alapcsomagjának nem lesz része éjjel-nappal sugárzó pornócsatorna.
Emelt szintű szolgáltatásként természetesen hozzáférhető lesz ilyen műsor is, ez azonban nem rí ki a hazai hagyományokból, hiszen a UPC Direct szolgáltatásában kettő ilyen is a fogyasztók rendelkezésére áll. Ezek a csatornák egyébként távirányítóról lekódolható „gyerekzárral” vannak ellátva, így semmilyen módon nem veszélyeztetik a fiatalkorú tévénézőket.
A magyarországi kábeltévés piac meghatározó szereplői egységesen „tisztességtelen piaci magatartásnak”, aggályosnak és elfogadhatatlannak tartják a Digi TV beharangozott megjelenését, és kétségtelen, hogy az új szolgáltató jogi helyzete még most, néhány nappal a korábban már elhalasztott indulás előtt is tisztázatlan. Bár az új szolgáltatót információink szerint bejelentették az ORTT-nél, és regisztrálták a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a felmerülő aggályokkal kapcsolatban a testületek mégis csak a későbbiekben hoznak majd döntést. A versenytársak eközben az összes illetékes hatóság – az ORTT, az NHH, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – bevonásával, egységesen lépnek fel a Digi TV ellen. „A teljes hazai kábeltelevíziós ágazat egységesen foglalt állást ebben az ügyben, azonos érveket felsorakoztatva és megállapítva, hogy ennek a szolgáltatásnak az elindulása a teljes ágazatra nézve károkat okozhat” – foglalja össze a hazai szolgáltatók szakmai álláspontját Szűcs László, a UPC Hungary sajtókapcsolati igazgatója. Begyűrűző hullámok Krokodilkönnyek? A Digi TV apja
Jótékonykodás?
„Ezt az új szolgáltatást nem egyszerűen csökkentett értékű tartalommal, alacsonyabb színvonalon és a jelenlegi szolgáltatókénál kisebb haszonnal üzemeltetnék, hanem a tényleges önköltségi ár alatt, dömpingáron értékesítenék” – állítják a szolgáltatók. A kábeltelevíziós piacon kialakult beszerzési árakat alapul véve ugyanis már a szolgáltatás közvetlen műsorköltségei – a tévécsatornáknak fizetendő díjak és a szerzői jogdíjak – is meghaladják a 2700 forintos előfizetői havidíjat. Erre jönnek még rá járulékos költségek (műholdbérlet, forgalmazói jutalék, hirdetés, ügyfélszolgálat, számlázás adminisztrációs költségei stb.), amelyeket összeadva elkerülhetetlennek látszik, hogy a jelenleg publikált árakkal a szolgáltató milliárdos nagyságrendű éves veszteséggel működjön.
Olcsó, elviselhető
Az új, „fapados” szolgáltatóként elhíresült Digi TV árpolitikája fogyasztói szempontból kifejezetten vonzónak tűnik. A Marketing & Média több forrásból is úgy értesült, hogy – a cég romániai szolgáltatásából kiindulva – az alacsony árak az itthon megszokottnál alacsonyabb minőséget takarnak. A beszámolók szerint ugyanis az adást rendre „compression artifact”-ek és „mpeg-blokkok” (a képi anyagok digitális tömörítésekor fellépő „zörejek”) zavarják, a műsor sokszor akadozik, előfordul, hogy a hang nincs szinkronban a képpel, valamint a kiegészítő szolgáltatások – például a teletext – egyszerűen hiányoznak. Nem világos ugyanakkor, hogy – amennyiben a fenti problémák előzetesen ismertek – a fogyasztók miért ne választhatnák az alacsonyabb áron kínált, silányabb minőségű szolgáltatást. Ennek az érvelésnek a létjogosultságát tűnik alátámasztani az is, hogy a jelenlegi kábeltévé-előfizetők körülbelül fele is csupán az igénybe vehető legolcsóbb alapcsomagra fizet elő jelenlegi szolgáltatójánál, így valószínűleg egy kedvezőbb ajánlat esetén habozás nélkül elpártol majd tőle, és megbarátkozik a minőségi kompromisszummal. Tanulságos továbbá, hogy az egyik internetes oldal – nem reprezentatív – felméréséből már most az derül ki, hogy a megkérdezettek 45%-a tervez a Digi TV-re váltani, amint megteheti.
Digitális műsorszóró szolgáltatást Magyarországon jelenleg a UPC, az Antenna Hungária (AH) és a T-Kábel kínál. A UPC műholdas digitális kínálata, a UPC Direct hat éve működik, mára több mint 150 ezer előfizetővel. Az AH 2004 októberében kezdte meg a földfelszíni digitális sugárzás tesztelését, 2005 végétől pedig elindította Antenna Digital nevű digitális szolgáltatását is az Antenna Mikro helyett, amelynek közel 60 ezer előfizetője volt. A T-Kábel nemrég indított el – elsőként a kábelszolgáltatók közül – digitális kábeles műsorszolgáltatást.
Információnk szerint a Digi TV konstrukciójában a műsorszóró RCS Romániából juttatná el a jeleket a műholdra, amelynek adása aztán Magyarországon egyéni műholdvevő berendezésekkel az egész ország területén fogható lenne. A szakemberek ezzel kapcsolatban felvetik, aggályos lehet, hogy míg az adást a román anyacég lövi fel a műholdra, addig a hazai műsorszolgáltatókkal az itteni leányvállalat, az EMKTV Kft. kötött szerződést. További jogi buktató, hogy ebben az esetben üzemeltetőnek is a helyi cég tekinthető. Ez pedig azt vonja magával, hogy a hazai médiatörvény hatálya alá tartozik, szolgáltatási területe tehát nem haladhatja meg az ország harmadát.
A Digi TV képviselői mindenesetre az indulás időpontjára a jogi helyzet teljes tisztázását ígérik.
Alighanem a Digi TV-vezér nagyváradi vállalkozó, Teszári Zoltán is a magyar piac árérzékenységéből indult ki a szolgáltatás megtervezésekor, a hazai versenytársak képviselői azonban a magyar piaci szokások átformálásában kifejtett hosszú évek munkáját féltik. „Számunkra fontos, hogy az ügyfeleinknek minőségi kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtsunk, és úgy véljük, hosszú távon az előfizetők látják kárát annak, ha valaki a minimális minőségi, ügyfélkiszolgálási szint költségeit figyelembe nem véve kínálja szolgáltatását” – mondja Frei Andrea, a T-Kábel Magyarország Kft. marketingvezetője. „Úgy véljük, hogy egy ilyen fapados jellegű szolgáltatás megjelenése a távközlés egészét nem a már megkezdett fejlődés irányába tereli tovább, hanem inkább visszaveti azt” – teszi hozzá Szűcs László. „A kábelszolgáltatók az elmúlt évtizedben Magyarországon nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú, változatos és bőséges kínálatot nyújtó szolgáltatást alakítottak ki, és éppen további fejlesztések előtt állnak.”
Teszári Zoltán nagyváradi vállalkozó jelenleg tizenhetedik a leggazdagabb romániai üzletemberek listáján – és ezzel a leggazdagabb magyar ajkú –, vagyonát nyolcvanmillió dollárra becsülik. Üzleti tevékenységét az élelmiszeriparban kezdte 1990-ben, amikor Nagyváradon egy kis fagylaltozót nyitott. Két évvel később kezdett kereskedelemmel foglalkozni, színes televíziót, műholdvevő antennákat és más elektronikai háztartási cikkeket forgalmazott. A kábeltévés üzletágra ez után tért át, majd amikor megtelt a piac, 1996-ban akvizíciókon keresztül sikerült tovább terjeszkednie. 1998-ban elindította az RDS internet-szolgáltatót. További akvizíciók révén az internetpiacon jelentős szereplővé nőtte ki magát, 2003 óta pedig telefonszolgáltatást is nyújt a vállalatcsoport. Tavaly az RDS és a műsorszóró RCS egy vállalkozássá egyesült, a szolgáltatáspaletta teljes horizontját lefedő telekommunikációs céget képezve.
Pénzszűkét generálhat
Kétségtelen tény, hogy a Digi TV jelenleg publikált, 2700 forintos előfizetési díja – még a sokat emlegetett egy év ingyen szolgáltatás nélkül is – alaposan átrendezheti a magyar kábeltévépiacot. Egy ilyen átrendeződésnek pedig természetszerűleg a csatornák és a kábeltévés társaságok közül is a kicsik lehetnek a vesztesei, hiszen ők azok, akik képtelenek lesznek talpon maradni egy esetleges árversenyben. A nyomott áron kínált, leegyszerűsített szolgáltatás piacra lépése főként ezeket a hitelekkel megterhelt, kisebb kábeles vállalkozásokat kényszerítheti arra, hogy maguk is csökkentett értékű szolgáltatásokat kínáljanak, és felhagyjanak a további fejlesztésekkel. „Ez a fejlemény széles körben visszavetheti a kábeles szélessávú internet- és telefon-, valamint digitális televíziós szolgáltatások bevezetését, és így megtorpanhat a kialakuló általános vezetékes távközlési verseny” – osztja meg szakmai aggodalmait Szűcs László. Hasonló állásponton van Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke is, aki attól tart, hogy az új szolgáltató megjelenése túlmutatna a kábeltévés piacon. „Ha a kábeltelevíziós befektetők elbizonytalanodnak a további fejlesztéseket illetően, akkor többek között az internet – államilag egyébként preferált – terjesztése is megtorpanhat a kistelepülések irányába – érzékelteti Kéry Ferenc a döntés súlyát a lehetséges jövő tekintetében. – Remélem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal legalább olyan szigorral és következetességgel jár majd el az ügyben, mint ahogyan a mi árainkat szokta vizsgálni.”
