Üzleti tippek

Kábelviszály

admin
admin

2006. 02. 22. 08:00

Miközben a bulvársajtót a román Digi TV alapcsomagjában állítólag hozzáférhető, 24 órás pornócsatorna hozta lázba, addig a kábeltévés piac szereplőit és a közvéleményt a most hozzáférhető szolgáltatásoknál lényegesen alacsonyabb ár foglalkoztatja. A Digi TV magyarországi szolgáltatásának márciusi indulása azonban biztosnak látszik.

Nem üthet a pornókártya

A Digi TV-ről korábban megjelent hírekben sok szó esett arról, hogy a „román szabályozás megengedő jellege miatt” a szolgáltató alapcsomagjában 24 órás pornócsatorna is indul, ez az információ azonban több szempontból is tévesnek bizonyult.
Egyrészt a román médiatörvény semmilyen tekintetben nem elnézőbb a magyarnál a pornográf tartalmak tekintetében. Noha Románia nem tagja az EU-nak, az ország médiatörvénye három éve teljesen EU-konform. Másrészt a jelenlegi információink alapján a Digi TV alapcsomagjának nem lesz része éjjel-nappal sugárzó pornócsatorna.
Emelt szintű szolgáltatásként természetesen hozzáférhető lesz ilyen műsor is, ez azonban nem rí ki a hazai hagyományokból, hiszen a UPC Direct szolgáltatásában kettő ilyen is a fogyasztók rendelkezésére áll. Ezek a csatornák egyébként távirányítóról lekódolható „gyerekzárral” vannak ellátva, így semmilyen módon nem veszélyeztetik a fiatalkorú tévénézőket.

A magyarországi kábeltévés piac meghatározó szereplői egységesen „tisztességtelen piaci magatartásnak”, aggályosnak és elfogadhatatlannak tartják a Digi TV beharangozott megjelenését, és kétségtelen, hogy az új szolgáltató jogi helyzete még most, néhány nappal a korábban már elhalasztott indulás előtt is tisztázatlan. Bár az új szolgáltatót információink szerint bejelentették az ORTT-nél, és regisztrálták a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a felmerülő aggályokkal kapcsolatban a testületek mégis csak a későbbiekben hoznak majd döntést. A versenytársak eközben az összes illetékes hatóság – az ORTT, az NHH, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – bevonásával, egységesen lépnek fel a Digi TV ellen. „A teljes hazai kábeltelevíziós ágazat egységesen foglalt állást ebben az ügyben, azonos érveket felsorakoztatva és megállapítva, hogy ennek a szolgáltatásnak az elindulása a teljes ágazatra nézve károkat okozhat” – foglalja össze a hazai szolgáltatók szakmai álláspontját Szűcs László, a UPC Hungary sajtókapcsolati igazgatója.

Jótékonykodás?

„Ezt az új szolgáltatást nem egyszerűen csökkentett értékű tartalommal, alacsonyabb színvonalon és a jelenlegi szolgáltatókénál kisebb haszonnal üzemeltetnék, hanem a tényleges önköltségi ár alatt, dömpingáron értékesítenék” – állítják a szolgáltatók. A kábeltelevíziós piacon kialakult beszerzési árakat alapul véve ugyanis már a szolgáltatás közvetlen műsorköltségei – a tévécsatornáknak fizetendő díjak és a szerzői jogdíjak – is meghaladják a 2700 forintos előfizetői havidíjat. Erre jönnek még rá járulékos költségek (műholdbérlet, forgalmazói jutalék, hirdetés, ügyfélszolgálat, számlázás adminisztrációs költségei stb.), amelyeket összeadva elkerülhetetlennek látszik, hogy a jelenleg publikált árakkal a szolgáltató milliárdos nagyságrendű éves veszteséggel működjön.

Olcsó, elviselhető

Az új, „fapados” szolgáltatóként elhíresült Digi TV árpolitikája fogyasztói szempontból kifejezetten vonzónak tűnik. A Marketing & Média több forrásból is úgy értesült, hogy – a cég romániai szolgáltatásából kiindulva – az alacsony árak az itthon megszokottnál alacsonyabb minőséget takarnak. A beszámolók szerint ugyanis az adást rendre „compression artifact”-ek és „mpeg-blokkok” (a képi anyagok digitális tömörítésekor fellépő „zörejek”) zavarják, a műsor sokszor akadozik, előfordul, hogy a hang nincs szinkronban a képpel, valamint a kiegészítő szolgáltatások – például a teletext – egyszerűen hiányoznak. Nem világos ugyanakkor, hogy – amennyiben a fenti problémák előzetesen ismertek – a fogyasztók miért ne választhatnák az alacsonyabb áron kínált, silányabb minőségű szolgáltatást. Ennek az érvelésnek a létjogosultságát tűnik alátámasztani az is, hogy a jelenlegi kábeltévé-előfizetők körülbelül fele is csupán az igénybe vehető legolcsóbb alapcsomagra fizet elő jelenlegi szolgáltatójánál, így valószínűleg egy kedvezőbb ajánlat esetén habozás nélkül elpártol majd tőle, és megbarátkozik a minőségi kompromisszummal. Tanulságos továbbá, hogy az egyik internetes oldal – nem reprezentatív – felméréséből már most az derül ki, hogy a megkérdezettek 45%-a tervez a Digi TV-re váltani, amint megteheti.

Begyűrűző hullámok


Digitális műsorszóró szolgáltatást Magyarországon jelenleg a UPC, az Antenna Hungária (AH) és a T-Kábel kínál. A UPC műholdas digitális kínálata, a UPC Direct hat éve működik, mára több mint 150 ezer előfizetővel. Az AH 2004 októberében kezdte meg a földfelszíni digitális sugárzás tesztelését, 2005 végétől pedig elindította Antenna Digital nevű digitális szolgáltatását is az Antenna Mikro helyett, amelynek közel 60 ezer előfizetője volt. A T-Kábel nemrég indított el – elsőként a kábelszolgáltatók közül – digitális kábeles műsorszolgáltatást.
Információnk szerint a Digi TV konstrukciójában a műsorszóró RCS Romániából juttatná el a jeleket a műholdra, amelynek adása aztán Magyarországon egyéni műholdvevő berendezésekkel az egész ország területén fogható lenne. A szakemberek ezzel kapcsolatban felvetik, aggályos lehet, hogy míg az adást a román anyacég lövi fel a műholdra, addig a hazai műsorszolgáltatókkal az itteni leányvállalat, az EMKTV Kft. kötött szerződést. További jogi buktató, hogy ebben az esetben üzemeltetőnek is a helyi cég tekinthető. Ez pedig azt vonja magával, hogy a hazai médiatörvény hatálya alá tartozik, szolgáltatási területe tehát nem haladhatja meg az ország harmadát.
A Digi TV képviselői mindenesetre az indulás időpontjára a jogi helyzet teljes tisztázását ígérik.


Krokodilkönnyek?

Alighanem a Digi TV-vezér nagyváradi vállalkozó, Teszári Zoltán is a magyar piac árérzékenységéből indult ki a szolgáltatás megtervezésekor, a hazai versenytársak képviselői azonban a magyar piaci szokások átformálásában kifejtett hosszú évek munkáját féltik. „Számunkra fontos, hogy az ügyfeleinknek minőségi kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtsunk, és úgy véljük, hosszú távon az előfizetők látják kárát annak, ha valaki a minimális minőségi, ügyfélkiszolgálási szint költségeit figyelembe nem véve kínálja szolgáltatását” – mondja Frei Andrea, a T-Kábel Magyarország Kft. marketingvezetője. „Úgy véljük, hogy egy ilyen fapados jellegű szolgáltatás megjelenése a távközlés egészét nem a már megkezdett fejlődés irányába tereli tovább, hanem inkább visszaveti azt” – teszi hozzá Szűcs László. „A kábelszolgáltatók az elmúlt évtizedben Magyarországon nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú, változatos és bőséges kínálatot nyújtó szolgáltatást alakítottak ki, és éppen további fejlesztések előtt állnak.”

A Digi TV apja


Teszári Zoltán nagyváradi vállalkozó jelenleg tizenhetedik a leggazdagabb romániai üzletemberek listáján – és ezzel a leggazdagabb magyar ajkú –, vagyonát nyolcvanmillió dollárra becsülik. Üzleti tevékenységét az élelmiszeriparban kezdte 1990-ben, amikor Nagyváradon egy kis fagylaltozót nyitott. Két évvel később kezdett kereskedelemmel foglalkozni, színes televíziót, műholdvevő antennákat és más elektronikai háztartási cikkeket forgalmazott. A kábeltévés üzletágra ez után tért át, majd amikor megtelt a piac, 1996-ban akvizíciókon keresztül sikerült tovább terjeszkednie. 1998-ban elindította az RDS internet-szolgáltatót. További akvizíciók révén az internetpiacon jelentős szereplővé nőtte ki magát, 2003 óta pedig telefonszolgáltatást is nyújt a vállalatcsoport. Tavaly az RDS és a műsorszóró RCS egy vállalkozássá egyesült, a szolgáltatáspaletta teljes horizontját lefedő telekommunikációs céget képezve.


Pénzszűkét generálhat

Kétségtelen tény, hogy a Digi TV jelenleg publikált, 2700 forintos előfizetési díja – még a sokat emlegetett egy év ingyen szolgáltatás nélkül is – alaposan átrendezheti a magyar kábeltévépiacot. Egy ilyen átrendeződésnek pedig természetszerűleg a csatornák és a kábeltévés társaságok közül is a kicsik lehetnek a vesztesei, hiszen ők azok, akik képtelenek lesznek talpon maradni egy esetleges árversenyben. A nyomott áron kínált, leegyszerűsített szolgáltatás piacra lépése főként ezeket a hitelekkel megterhelt, kisebb kábeles vállalkozásokat kényszerítheti arra, hogy maguk is csökkentett értékű szolgáltatásokat kínáljanak, és felhagyjanak a további fejlesztésekkel. „Ez a fejlemény széles körben visszavetheti a kábeles szélessávú internet- és telefon-, valamint digitális televíziós szolgáltatások bevezetését, és így megtorpanhat a kialakuló általános vezetékes távközlési verseny” – osztja meg szakmai aggodalmait Szűcs László. Hasonló állásponton van Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke is, aki attól tart, hogy az új szolgáltató megjelenése túlmutatna a kábeltévés piacon. „Ha a kábeltelevíziós befektetők elbizonytalanodnak a további fejlesztéseket illetően, akkor többek között az internet – államilag egyébként preferált – terjesztése is megtorpanhat a kistelepülések irányába – érzékelteti Kéry Ferenc a döntés súlyát a lehetséges jövő tekintetében. – Remélem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal legalább olyan szigorral és következetességgel jár majd el az ügyben, mint ahogyan a mi árainkat szokta vizsgálni.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.