Drágakövet nálunk nagyon kevesen vásárolnak befektetési céllal, mert kockázatos. Jóllehet például a fülbevalónak alkalmas méretű, s ezért keresett félkarátos gyémántok ára 2005-ben 150 százalékkal nőtt a nemzetközi piacokon, a nyersgyémánt ára pedig a várakozások szerint a következő hat évben 30 százalékkal emelkedhet.
„A gyémánthoz szakértő kell” – idézi az izraeli gyémánttőzsde bejáratának feliratát Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke, a Victoria Ékszer társtulajdonosa annak illusztrálására, mennyire különleges ismereteket igényel e befektetés. 
A részvényekkel, árutőzsdei termékekkel szemben a drágaköveknek nincs befektetési egységük, naponta jegyzett árfolyamuk, sőt még két azonos példány sincs belőlük. A gyémántot súlya, tisztasága, színe és csiszolása alapján minősítik, de még az erre szakosodott, netán az amerikai drágakőtani intézet (GIA) képesítését megszerzett szakértők (akad néhány itthon) sem ismerik az aktuális piaci árakat. Azt csak a tíznél is kevesebb itthoni gyémántkereskedő látja át. (A viszonylag kis kereslet miatt vannak ilyen kevesen.)
Gyémántot tehát szakember társaságában érdemes venni, mégpedig hosszú távú befektetésként (cserébe a befektető biztos lehet abban, hogy a részvénnyel ellentétben ez a befektetés sohasem veszti el értékét).
Minél fehérebb, minél inkább zárványok, hibák nélküli egy gyémánt, annál többre értékelik. A színes darabok árfolyama alacsonyabb. Ám furcsa módon a piac időről időre felkap egy-egy divatos színárnyalatú típust is, amiért aztán horribilis összegeket fizetnek.
A tökéletes színű gyémánt (top wesselton) ára a leggyengébb (yellow) árnyalatúhoz képest 8–10-szeres lehet, s ugyanilyen a tarifakülönbség a legtisztább (IF) és a nagyon zárványos (P3) gyémántok között. A piacon viszonylag a szokásos árnál többet kérnek, ha egy gyémánt pontosan 1,00 vagy 2,00 karátos, míg például a 0,17 karátos méretű valamilyen oknál fogva jelenleg egyáltalán nem számít túlértékeltnek.
Itthon az ügyfelek évente 0,4–1 milliárd forint értékben vásárolnak gyémántokat. A piacot kissé elkedvetleníthette az a cég, amely tavaly hatalmas, 20 százalékot meghaladó éves hozammal kecsegtetve a szokásosnál jóval magasabb áron kínált gyémántokat a tájékozatlan befektetőknek. Tevékenységét már betiltotta a pénzügyi felügyelet (PSZÁF).
A hazai információszerzést segítheti, hogy az egyik kereskedőcég, az RR Diamond Kft. nemrég bejelentette: a gyémántpiac Mekkájának számító Antwerpen intézményeinek mintájára közép-európai gyémánttőzsdét hozna létre Budapesten. Ez azonban nem az ügyfélvásárlásokat, hanem a kereskedők egymás közti üzleteit szolgálná.
