A javaslat célja, hogy tovább könnyítsék a vállalkozók költség- és adminisztratív terheit – derül ki a testület Brüsszelben kiadott közleményéből.
Amennyiben egy vállalkozás egy másik uniós tagországban is meg kívánja vetni a lábát, lehetőséget kapna arra, hogy olyan adószabályokat használjon, amelyek már ismerősek számára – szögezte le a bizottság, amely azt javasolja, hogy egyelőre mind a tagországok, mind a vállalkozások számára önkéntes alapon, ötéves próbaidőszakkal és csak a társasági adóra vonatkozóan vezessék be a „honállami adóztatás” névre keresztelt kezdeményezést.
Az új lehetőségek a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, 50 millió eurósnál kisebb forgalmú cégekre vonatkoznának: az uniós cégek több mint 95 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ugyanakkor alig 3 százalékuk dolgozik több tagállamban, és ritkán többen kettő-három országnál. Nem arról van ugyanakkor szó, hogy mindezek a cégek csakis székhelyük országában adóznának: az adó mértéke ottani tevékenység esetében a nem anyaországénak felelne meg, de a kiszámítási szabályok közül az anyaállaméi lennének az irányadók.
A bizottság tavaly készített uniós adóügyi felméréséből kiderült, hogy a többországos tevékenység jelenleg magasabb adminisztratív költségekkel jár a vállalkozások számára a társasági adó és a forgalmi adó tekintetében, ráadásul a kisebb vállalkozások számára nagyobb arányú a pluszteher, mint a nagy cégeknek. A testület érvelése szerint az egységes uniós piac számára összességében jelentős gazdasági előnnyel járna az adózás effajta egyszerűsítése, amely a résztvevő tagállamok döntése szerint történhetne kétoldalú, vagy többországos megállapodás alapján.
Mivel érdemeltek ki ekkora pofont a demokraták?
Miért működött a bevándorlásellenes retorika a latinók körében? Miért nem mobilizálta a női szavazókat az abortusz kérdése? Már az év elején eldőlt, hogy bukni fognak a demokraták? Sebők Miklóssal kerestük a magyarázatot a történelmi Trump-siker okaira.