Az ERP révén elektronizált üzletvitel kedvezően befolyásolhatja a piaci reakcióképességet, azaz alkalmazásukkal rugalmasabban követhetők a mikro- és makrogazdasági, illetve a köz- és államigazgatási környezet változásai. Ez kedvező hatással van a versenyképességre, így kkv-knál a vállalatirányítási rendszerek bevezetését az unió vissza nem térítendő támogatásokkal segíti.
Konszolidálódó piac
Az érintett cégek jelentős hányada még ma is DOS alapú, egymás közt átjárhatatlan, úgynevezett szigetrendszerekkel – leginkább pénzügyi folyamatait – elektronizálja. Mivel csak a vállalatoknak töredéke alkalmaz több üzleti folyamatot is automatizáló integrált megoldást, azok gyártói és szállítói számára a kkv-piac komoly üzleti lehetőséget jelent.
A cégméret szerinti kategóriák (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalat) és a kínált rendszerek adottságai idehaza nem feltétlen fedik egymást. Csupán néhány magyar cég paraméterei érik el az EU és az USA nagyvállalataiét, ezért ez utóbbi piacára szánt megoldások gyártói hamar a kkv-k kiszolgálására kényszerültek. Mivel eredeti rendszereik átalakítása nem hozott számukra átütő sikert, felvásárlásokkal váltak itt is piacképessé.
Egy eredetileg izraeli fejlesztésű, 1999-ben felvásárolt rendszer továbbfejlesztett változatát 2002-ben az SAP AG vezette SAP Business One néven piacra. A vállalatirányítás területén teljes funkcionalitású megoldás idehaza, felhasználói igények szerint, a bevezető partnerek fejlesztéseit integrálva, további funkciókkal bővíthető. Az Oracle az építőipari, gyártási és kereskedelmi folyamatok támogatásában erős – idehaza már ekkorra 50 ügyféllel bíró – JDEdwardsot akviráló PeopleSoftot bekebelezve erősítette meg, egyelőre a meglévő ügyfelek révén, piaci részesedését.
Mindkettőjük kínálatában megmaradtak nagyvállalati megoldásaik, a mySAP, illetve az Oracle Applications kkv-kre hangolt, az eredetinél kedvezőbb árú és rövidebb bevezetésidő-igényű verziói, az All-in-One (SAP) és a Linux alapon (is) futó Pénzügyes (Oracle) is.
Meglepte a piacot, különösen a Microsoft alapon fejlesztő, a technológiai partnerség mellett ma már versenytárs cégeket (pl. Exact, Epicor-Scala, IFS), a multinacionális nagyvállalat három évvel ezelőtti piacszerzése. Az idehaza már évek óta ismert Navision és Axapta rendszerek gyártóit felvásárló Microsoft, a többi technológiaszállítóhoz hasonlóan, erős piaci jelenlétre törekszik.
Vityi Péter, a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatója a teljes portfólió lefedéséhez szükséges lépésként értékelte a felvásárlást. A változásokkal lépéskényszerbe kerültek a tradicionálisan a kkv-piacra dolgozók. A Magyarországon is évek óta jelen lévő multinacionális, Microsoft technológián fejlesztő gyártók közül az Exact globális szintű, elsősorban a partnerpolitikát érintő stratégiai váltást hajtott végre. A korábban disztribútorokon keresztül értékesítő holland cég ma már inkább globális projektekre, és ezekben – a világ mind több országában létrehozott leányvállalatain keresztüli – egységes színvonalú szolgáltatásra összpontosít, mondja dr. Földi Valéria, az Exact Magyarország kereskedelmi igazgatója. A Scalát az ugyancsak Microsoft alapokon dolgozó Epicor vásárolta fel. Kócs Olivér, a hazai country manager szerint, bár sor kerülhet bizonyos termékek merge-ére, az iScala termékcsalád a jövőben is teljes mértékben élvezi az Epicor fejlesztési támogatását. Elemzők azonban kevésbé bíznak a tradicionális kkv-piaci ERP-k mindegyike önálló talpon maradásában.
Zavaró tényezők
Történtek a piacon a Microsoft megjelenésén túl további zavarba ejtő lépések is. Az SAP és a Microsoft egyesüléséről másfél évvel ezelőtt szárnyra kapott, majd lecsendesedett hírverést követően a közelmúltban fejlesztési együttműködésük került a középpontba. A korábban elsősorban a vállalatvezetők igényeit kielégítő SAP a végfelhasználók felé fordulva, a Microsofttal közös fejlesztés eredményeként, várhatóan 2006 őszén dobja piacra a Mendocino nevű, a nagyvállalati felhasználók információinak ki- és beviteléhez Microsoft Office felületet kínáló megoldását. “Mivel a Mendocino nyílt standardokon alapszik, s a két cég között nincs exclusive megállapodás – kommentálta Vityi Péter –, így mások is fejleszthetnek hasonló megoldásokat. A nagyvállalatokat érintő fenti fejlesztés a Microsoft Business Solutions üzleti körét kevésbé érinti, így a két cég a kkv-szegmensben továbbra is versenytársként van jelen.”
A kialakult helyzetben a kkv-piacon már másfél évtizede otthonosan mozgó hazai fejlesztők jelentős hányada, nem mondva le önállóságáról, a multikkal való együttműködést választja. Ezt teszi a saját ERP-rendszere mellett az SAP-vel a Libra3S for SAP BusinessOne néven közös megoldást kínáló Volán Elektronika is. Papp Zoltán vezérigazgató szerint a kis- és középvállalati spektrum – az üzleti folyamatok bonyolultságát s a tevékenység volumenét tekintve egyaránt – igen széles. Lefedéséhez egy szállítónak rugalmas eszközre, vagy méret és iparág szerint is többféle rendszerre van szüksége.
A saját fejlesztésű és forgalmazású, 1988 óta piacon lévő Infosyst értékesítő Megatrend 2000 Rt. elnök-vezérigazgatója, K. Szabó Imre viszont az itthoni tevékenységük alatt felhalmozott, s a környező fejlődő országokban értékesített know-how hasznosítását tekinti hosszú távú versenyképességük zálogának.
Piaci részesedés
Számszerűen a magyarországi kkv-piacon még ma is a szigetmegoldások dominálnak, az integrált rendszerek közül a hazai fejlesztésűek, kiemelten a Volán Elektronika és a Megatrend rendszerei állnak az első helyen. Ezeket – partneri közreműködéssel elért kétszáz feletti bevezetésszámmal – a Microsoft két megoldása követi, míg a szintén szállítókkal dolgozó SAP-nek 140 hazai kkv-ügyfele van. Az Oracle-nek nincs belépő szintű, a kis cégek számára megfelelő árfekvésű terméke, de Major Gábor alkalmazás üzletág igazgató számításai szerint az elmúlt 12 hónapban e nélkül is 10 százalékos piacrészesedést szereztek. A multinacionális cégek rendszerei közül az itthon is piacon lévők (az Epicor-Scala, az Exact, az IFS, az MFG/PRO-t, a ma már az SSA birtokában lévő Baan, a Movex, a termelésben piacot szerzett infor:COM, hogy csak a nagyobbakat említsük) összértékesítése – a projektek számát vagy azok értékét tekintve – az előzőeknél kevesebb.Ź
Fejlesztési stratégiák
Az SAP a minden országban használható “alapok” központi fejlesztésének gyakorlatát követi, tíz kutató-fejlesztő központja közül egy hazánkban működik. A szoftveróriás a vállalati működés különböző területeire lebontva végzi központi fejlesztéseit, melyeket leányvállalatai szabnak az egyes országok, szektorok, iparágak igényeihez.
A Microsoft a központilag fejlesztett rendszereihez illeszkedő iparági fejlesztésekre ösztönzi, elsősorban piaci jelenlétük növelése érdekében, partnereit, míg az Exact a stratégiaiakon túl az iparági vagy horizontális fejlesztéseket is, a leányvállalatokon keresztül országonként összegyűjtött elvárások alapján, központilag végzi. Az egyedi igények kiszolgálásáról külön fejlesztői réteg gondoskodik. Az Epicor-Scala is – a lokalizációhoz minimális helyi fejlesztőt, illetve tesztelőket alkalmazva – központi, jelenleg oroszországi fejlesztőközpontjában folytat horizontális és vertikális fejlesztést, ez utóbbit kiemelten a vendéglátó-, illetve a gyógyszeripar számára.
Trendek
A konszolidációval tovább változhat a szállítói összetétel. A piac meghatározó szereplői elsősorban a technológiai fejlesztésekkel, az üzleti igényekkel lépést tartani képtelen szállítók kiszorulását prognosztizálják, s a rendszerük életben tartásához szükséges szolgáltatások hosszú távú nyújtására alkalmatlanok is kihullanak. Biber Attila, az Microsoft Business Solutions üzletági igazgatója szerint eltűnésük, felvásárlásuk, illetve szövetségekhez csatlakozásuk a szállítókkal összefüggő ügyfélrizikót is csökkentheti.
Mind több hazai rendszerház (Cobra, Progen stb.) lép partnerségre a multikkal. A még önállóak előtt két út áll. “Önállóságuk teljes feladására kényszerülnek, vagy integrált megoldásokat forgalmazókból visszaminősítve magukat, funkcionális megoldásokra (számlázó, pénzügyi stb. programokra), illetve ügyviteli rendszerekre szakosodnak – véli Biber Attila –, mindkettőre lesz mikrovállalati szinten kereslet.” Az egy kézből minél szélesebb piac lefedése érdekében nemzetközi és hazai színtéren is folytatódik – kész programok vásárlásával, résztulajdonszerzéssel vagy felvásárlások útján – a rendszerek funkcionalitása, illetve a portfólió szélesítése. Közelmúltbeli példaként az Oracle a Retek felvásárlásával kiskereskedelmi megoldásra tett szert, Magyarországon pedig többek között az IFS Hungary szerzett az HR-megoldásával piacon lévő L-Softban részesedést. Hazai fejlesztők egymás közötti együttműködésére példa az integrált vállalatirányítási rendszert forgalmazó GriffSoft és a HR- és bérelszámoló programok specialistája, a Nexon együttműködése.
