Az elemzés szerint a kelet-közép-európai régió növekedési potenciálja változatlanul magas, különösképpen a lakossági ágazatban. A térség fejlődésének lendületét Délkelet-Európa és a Független Államok Közössége biztosítja. A legdinamikusabb növekedést Románia, Ukrajna és a térség legnagyobb banki piacát birtokló Oroszország produkálta. Az elemzés szerint nem veszített vonzerejéből Kelet-Közép-Európa a bankok számára.
Az osztrák Raiffeisen-csoport határozott bővülést mutat, ugyanakkor piaci pozícióját is javította. A 2003-ban tapasztalt 10,1 százalékos növekedést követően 2004-ben a bankcsoport mérlegfőösszege 10,1 százalékkal 658 milliárd euróra nőtt az előző évi 572 milliárd euróról.
A bankszektorban rejlő növekedési potenciál a még mindig magas szintű gazdasági növekedés többszöröse. Az elmúlt két évben a bankok a gazdasági növekedésnél körülbelül háromszor gyorsabban bővültek. A fő hajtóerő még mindig a gyorsan fejlődő vállalati-szektor, ugyanakkor a lakossági üzletág is egyre fontosabb szerepet játszik a bővülésben.
Délkelet-Európa és a Független Államok Közössége (FÁK) egyedülálló fejlődést mutat. Tavaly például a vállalati hitelek Délkelet-Európában 32 százalékkal, a Független Államok Közösségében 28 százalékkal bővültek, míg Közép-Európában 15 százalékos volt a növekedés. A eurózónában a vállalati hitelállomány mindössze 5,4 százalékkal bővült.
A lakosságnak nyújtott hitelek aránya ennél is nagyobb növekedést mutat. Az eurózónában a GDP 50 százalékát kitevő lakossági hitelekkel szemben ugyanez a mutató a közép-kelet-európai régióban 12,4 százalék, Délkelet-Európában 11,9 százalék, a Független Államok
Közösségében pedig mindössze 3,5 százalék. “Ez a növekedési potenciál azt tükrözi, hogy a lakossági üzletág az egész régióban késve indult el.”- hangsúlyozta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója, az RZB alelnöke. “Mi is a vállalati ügyfelek kiszolgálásával indultunk. 1999-től azonban módszeresen növeltük erőfeszítéseinket és piaci jelenlétünket, így ma már több mint 5,2 millió ügyfelet szolgálunk ki a régióban” – tette hozzá Stepic.
A lakossági üzletágban a szélesebb középosztály megerősödésével és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan az új termékek iránti igény is nő. “Egyre erősödő keresletet tapasztalunk lakossági ügyfeleink részéről, mely főként a lakáshitelek, a befektetési termékek és hitelkártyák terén mutatkozik meg. Néhány országban a befektetési alapok által kezelt vagyon a tavalyi évben csaknem megduplázódott” – mutat rá Martin Grüll, a Raiffeisen International pénzügyi vezetője.
A főszerepet a nemzetközi bankok játsszák a közép-kelet-európai régió banki piacának fejlődésében. Piacra lépésük fontos ösztönző erő volt és maradt, továbbra is meghatározó szerepet játszanak a korszerű bankrendszer és az erősebb verseny kialakításában is. A nemzetközi bankok a teljes banki eszközállomány 45 százalékát felügyelik a régióban, ugyanakkor fontos mozgatórugói a régió bankrendszerei további fejlődésének. Jelentős szerepet játszanak a stabilabb bankrendszer kialakításában, új termékek bevezetésében és az árszínvonal alacsonyabb szinten tartásában.
Míg a Raiffeisen, a Creditanstalt, a Citigroup és az ING a középkelet-európai piacokon az elsők között jelent meg, addig az elmúlt évek során a KBC, az UniCredito, a Société Générale, az Erste Bank és az Intesa BCI nagy, állami tulajdonú bankok akvizícióján keresztül lépett be és szerzett részesedést ezen a piacon. Az OTP Bank viszont, amely korábban csak a magyarországi piacon volt aktív, a közép-kelet-európai országokon belül egyre inkább terjeszkedő fiókhálózattal rendelkező nemzetközi bankhálózattá nőtte ki magát.
Épp a soros elnökségünk alatt veszíthetjük el örökre az uniós pénzek egy részét
2024 második felében Magyarország lesz az unió soros elnöke. Ez jó lehetőség lenne az Orbán-kormánynak, mégsem várható diadalmenet.
