 |
 |
|
|
Kázmér Judit
1975–1980.: Ausztrál Nemzeti Egyetem, angol–orosz–francia szak
1980–1988.: Magyar Televízió, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, referens, majd főelőadó, később Kereskedelmi Főigazgatóságon személyi titkár
1988–1990.: Axel Springer Budapest Kft., cégvezető
1990–1993.: Hungaropress Kft., ügyvezető igazgató
1993–1994.: LibroPress 2000 Kft., alapító ügyvezető igazgató
1995-től.: a WAZ lapcsoport magyarországi lapjainak, a későbbi Pannon Lapok Társaságának az ügyvezető igazgatója, majd 2003-tól stratégiai ügyvezető igazgatója
2005 májusától: a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke |
|
|
|
|
|
|
Kázmér Judit, mint az Axel Springer Budapest cégvezetője ül a kád szélén, ölében egy gyúródeszka, rajta egy Robotron írógép, amin hangosan püfölve szerződéseket gépel. A ’80-as évek végén ez a meglepő kép fogadta azt, aki a kiadóvállalat székházában – egy két és fél szobás lakásban – kezet akart mosni a fürdőszobában. „Rengetegen voltunk, viszont kevés volt a szék és az asztal, ezért egyedül ezen a helyen lehetett még viszonylag nyugodtan dolgozni” – réved vissza a lapkiadás hőskorába Kázmér Judit, akit a közelmúltban a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökének választottak.
Úttörő Kalán néni
A PLT stratégiai ügyvezetője diplomata szülők gyermekeként az indiai Új Delhiben látta meg a napvilágot. Egy helybéli orosz iskolában került először az oktatás vérkeringésébe, majd mindig abban az országban folytatta az iskolát, ahová apukáját éppen áthelyezték. Már 14 éves volt, amikor először keveredett vissza a család Magyarországra, ahol – a házi rekordot megdöntve – négy éven át maradtak. Miután leérettségizett, édesapját kinevezték Ausztrál nagykövetnek, a Kázmér család így előkapta a bőröndöket a sufniból és újra Sydney felé vette az irányt. „Eleinte újságíró szerettem volna lenni, az érettségihez közeledve azonban már inkább nemzetközi jogász” – kapunk bepillantást Kázmér Judittól, hogy mely szakmák felé orientálódott ekkoriban. Az ausztrál egyetemen azonban közölték vele, hogy hiába végzi el náluk a nemzetközi jogász szakot, Magyarországon azt nem fogják elismerni. Ezért inkább az angol–orosz–francia bölcsész szakra iratkozott be.
Hazatérve, friss diplomásként felvették a Magyar Televízió Nemzetközi Kapcsolatok Osztályára, ahol először referensként, majd főelőadóként vette be magát a média világába. Ekkoriban – a ’80-as évek közepén – történt, hogy Magyarországra látogatott a CBS elnöke, aki felvetette: az MTV ingyen kaphatna kulturális filmsorozatokat, cserébe a műsorok végén diszkréten megjelenne egy-egy amerikai szponzor neve. Mielőtt létrejöhetett volna a megállapodás, Kázmér Juditot feljelentették a pártnál, így a szponzorált kultúra még jó ideig megmaradt a hanyatló nyugat ópiumának.
Később Bayer József személyi titkára lett a Kereskedelmi Főigazgatóságon. A tévés pionírkorszakban sok újítást ők alkalmaztak először a piacon. A devizahiányos időkben például a koprodukciókból befolyó pénzt nem forintra váltották, hanem egyből nyugati stúdió-berendezéseket vásároltak belőle az MTV számára. Szintén úttörő lépésnek számított, hogy a Kalán néni című rajzfilmsorozathoz kapcsolódó termékekkel meghonosították a merchandisingot, a Televideo révén pedig a videofilm-forgalmazást. „Az MTV-nél eltöltött nyolc év alatt megtanultam, hogy nincs lehetetlen feladat, csak tehetetlen emberek” – summázza a köztévés tapasztalatokat Kázmér Judit.
Springertől a terjesztésig
A ’80-as évek végén Bayer távozott a tévétől, hogy megalapítsa az Axel Springer magyarországi leányvállalatát; bár nem tudta pontosan, hogy mibe vágja a fejszéjét, de Kázmér Judit is vele tartott. Több heti és havilap elindítása, illetve megvásárlása mellett a ’90-es évek elején az Axel Springer privatizált kilenc megyei napilapot, ami akkoriban óriási vihart kavart. „Nem igazán volt arra gyakorlat vagy előírás, hogy miként kell ezeknek a lapvásárlásoknak lezajlaniuk, ezért híresültek el ezek az akvizíciók” – mondja Kázmér Judit, aki fontosnak tartja megjegyezni, hogy lapcsoportonként változott, hogy ki milyen módszereket alkalmazott a megyei lapok megvásárlásakor.
A mozgalmas évek után 1990-től a Springer és a Magyar Posta által létrehozott – külföldi lapok hazai terjesztésével foglalkozó – Hungaropress Kft.-nél folytatta a pályáját. „Még kőkorszaki viszonyok uralkodtak a terjesztés területén, ezért óriási szó volt, hogy meg tudtuk oldani azt, hogy a megjelenés napján már elérhetőek legyenek nálunk is a külföldi lapok” – meséli Kázmér Judit, majd hozzáteszi, hogy akkortájt ez a magyar lapoknál sem volt így. 1993-ban otthagyta a Springer-érdekeltséget, és megalapította saját cégét, amely szintén külföldi lapok terjesztésével foglalkozott. „Szembesülnöm kellett vele, hogy milyen jó céget sikerült a Hungaropressből faragnunk, nehéz volt rajta fogást találni” – emlékszik vissza a maszek élet nehézségeire.
Pannonosítás
A terjesztőcégen keresztül került kapcsolatba a Westdeutsche Allgemeine Zeitunggal (WAZ), amelynek vezetői meghívták Bécsbe egy beszélgetésre. Mint kiderült a magyarországi napilapjaik élére kerestek – a távozó osztrák ügyvezető helyére – egy alkalmas embert, és az iránt érdeklődtek, hogy tudna-e valakit ajánlani a posztra. Kázmér Judit némi gondolkodás után saját magát javasolta, az ötlet pedig a WAZ vezetőinek is tetszett, ezért fél év hezitálás után végül is elvállalta a munkát. „Elkezdett izgatni a feladat, megint hegyeket kellett elhordani, mint annak idején az MTV-nél, és az Axel Springernél” – mondja Kázmér Judit, aki ez után fél évre Németországba utazott, ahol az esseni WAZ-érdekeltségnél – kiképzés gyanánt – bedobták a mélyvízbe.
1995 nyarán hazatérve a feladata az volt, hogy egységes brand köré szervezze a WAZ öt magyarországi napilapját, a német tapasztalatok alapján pedig modernizálja a céget. Ehhez a stabil alapok már megvoltak a cégnél. Elődei ugyanis még 1992-ben három hónap alatt a nulláról saját terjesztői hálózatot állítottak fel, amely az előfizetéses példányokat terjesztette. (Emiatt a posta jó ideig nem volt hajlandó a kioszkokban terjeszteni a cég napilapjait). A másik fontos lépés a saját nyomda felépítése volt.
1995-ben elindították a budapesti médiaképviseletet, és ettől kezdve a Pannon Lapok Társasága (PLT) brandet kommunikálták az országos hirdetők felé. Maraton Lapcsoport néven ingyenes lapokat indítottak az általuk lefedett négy dunántúli megyében, 1997-ben pedig megvásárolták a Veszprém megyében városi lapokat kiadó Multivízió Kft.-t.
Kezdetben a megyei szerkesztőségekben gyanakodva figyelték a „fentről jövő” újító ötleteket: az országos híreket adó központi szerkesztőséget, az eleinte „rangon alulinak” tartott Garfield képregényeket vagy azt, hogy az újságíróknak saját maguknak kell tördelni a cikkeket. „Meg kellett értetni velük, hogy a változások miért jók nekik, például azzal, hogy a központi oldalak révén több idejük jut a helyi tartalmak elkészítésére” – kapunk bepillantást Kázmér Judittól a munkatársak motiválásába.
Az elnöki szék
2002-ben, miután befejeződött a PLT átalakítása, a WAZ leányvállalat újabb terjeszkedési lehetőségek után nézett Magyarországon. „A célunk az a terjeszkedésben, hogy prémium minőségű, a saját területükön piacvezető termékekkel bővítsük a portfóliónkat” – osztja meg velünk az ars poeticájukat a 2003-ban stratégiai ügyvezető igazgatóvá kinevezett Kázmér Judit. A cég első komoly befektetése a HVG Rt. 75 százalékának a megvétele volt. A stratégiai ügyvezető szerint a HVG tulajdonosai számára nem csak az ár, hanem a WAZ által képviselt cégkultúra is döntő volt. A Blikk hegemóniáját látva a Színes Bulvár Lap megvételéről egyelőre letettek, idén tavasszal azonban megvásárolták a DM Hungary terjesztő céget. „Folyamatosan keresem a befektetési lehetőségeket, nem könnyű a kritériumainknak megfelelő cégeket találni” – jelez egy nehézséget Kázmér Judit, akit speciális munkaköre révén egyik kollégája viccesen „szelíd cápának” titulált.
A szelíd cápa egyik legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a fiatal olvasók számának csökkenését látva, sikerült Magyarországon is olvasónevelési programokat elindítaniuk. Az első ilyen a PLT keretein belül megvalósult Sajtó és tanulás (Séta) volt, aminek nyomán azóta több kiadó is hasonló akciókat indított. Az MLE-n belül Olvasásranevelési Bizottság alakult, aminek elnökeként elérte, hogy elinduljon a Híd (Hírlapot a diákoknak!) program. „Spanyolországban 6 millió eurót költenek az olvasónevelésre, sikerült is megfordítaniuk a tendenciákat, náluk már egyre több fiatal olvas újságot” – jelzi a céljuk realitását Kázmér Judit, akit idén májusban az MLE elnökének választottak.
Az újdonsült elnök a szívügyének tekintett olvasónevelésen túl három területen szeretne előrelépni. Az „érdekfeltárás”-ra több időt kellene fordítaniuk a tagoknak, fontos lenne, hogy jobb párbeszéd legyen a kiadók között.
Az „érdekegyeztetés” javítása érdekében újjá fogják szervezni a munkacsoportjaikat, szeretnék, ha az eddig kevésbé aktív tagok is szerepet kaphatnának a MLE életében.
Az „érdekérvényesítés” jelenti a legkomolyabb feladatot, a lapkiadást ugyanis, mint szakmát kell elfogadtatni. „A sajtó még mindig egyfajta szitokszó, ráadásul a történelmi helyzet miatt az elektronikus médiánál jóval rosszabb a jövedelmezősége” – sorolja az MLE elnöke a problémáikat, aki szerint a sajtópiac helyzetét jól mutatja a Magyar Hírlap esete. Amint a kiadó bejelentette, hogy megszünteti a számára milliárdos veszteséget hozó lapot, a politika egyből felhördült, mondván sutba kell dobi az üzleti érdekeket, hiszen kötelessége fenntartani a lapot. „Miközben felmerül egy ilyen elvárás, a politika részéről semmilyen támogatást nem kap a sajtó, sőt” – utal Kázmér Judit az év elején történt áfaemelésre.
