A testület indoklása szerint a Mol-csoporthoz tartozó cég gazdasági erőfölényével visszaélve 2002 januárjától 2004 szeptemberéig indokolatlanul magas benzinárakat szabott meg, s emiatt túlságosan nagy nyereséget ért el.
Az első fokon megszabott büntetést tizenegymillió koronával csökkentették, ugyanis a testület szerint a tudományos fejlesztésre és a környezetvédelmi beruházásokra kiadott pénzeket költségként számolhatták el, s részben érvényesíthették az üzemanyagok árában is.
A Népszabadságnak a cég szóvivője, Fél Krisztina elmondta, hogy a Slovnaft továbbra sem fizet, hanem törvényes lehetőségével élve fellebbez a pénzügyminiszterhez, akinek harminc nap áll rendelkezésére a döntéshez.
Jelenleg a pozsonyi Slovnaftban újabb ellenőrzés zajlik. Ivan Miklos pénzügyminiszter ezt az újabb vizsgálódást azzal indokolta, hogy a jelek szerint a vállalat továbbra is indokolatlanul magas üzemanyagárakat szab. – Ha ez bebizonyosodik, akkor nem zárható ki az állami árszabályozás sem – tette hozzá a tárcavezető.
Bármi történik az áprilisi választáson, a magyar politika nem tér vissza a régi medrébe
A 2026-os választás sorsfordító lehet: a Fidesz húsz év után először néz szembe valódi kihívóval, a Tisza Párttal. Botrányok, gazdasági gondok és külpolitikai játszmák alakítják a kampányt, miközben a politikai rendszer 2010 óta nem látott bizonytalanságba fordul.
