Üzleti tippek

Logisztikából nincs ismétlővizsga

admin
admin

2005. 06. 02. 00:00

Lehet-e Magyarország térségi logisztikai elosztó központ? Mit sem segít a kormányzati szándék, a Nemzeti Fejlesztési Terv s az EU-támogatás, ha a vidéki Magyarország nem teszi magáévá az ügyet.

Ahogy egykor a nevezetes véres kardot, úgy hordják most körbe a vidéki Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv logisztikai projektjét. Nem véletlen a háborús hasonlat, hiszen ha nem mozdul meg egy emberként az ország, s nem csatlakoznak az elképzeléshez a hazai cégek, települések, regionális szövetségek, helyettük más aligha tölheti meg tartalommal a kétségkívűl nagyívű elképzelést.

Márpedig az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a honi kis- és középvállalatok még csak most ismerkednek a logisztikai szemléletmóddal. Ez rendjén is lenne, az egyetlen bökkenő, hogy nem nagyon van idő az ismerkedésre… Ráadásul a tanulópénzt az egész ország fizetné meg, ha látványosan elbuknának a kkv-k és a térségi társulások a logisztikai vizsgán.

Tanácstalan kamarák


A Road-Show szervezésében részt vevő kamarák képviselői az országjáró program kezdetén nagyfokú tanácstalanságot mutattak. Farkas István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra igazgatóhelyettese nem is titkolta, éppen azért találták ki a 7 régiót körülölelő vidéki turnét, hogy megtudják, milyen a program vidéki fogadtatása. Mint mondta, a logisztikai gondolkodás még csak most terjed a tagság soraiban, ma még csak az igények felmérésénél tartanak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről Nagyné Varga Katalin is arról számolt be, hogy nincs felmérésük a tagok logisztikai felkészültségéről. De mint mondta, nagy a várakozás, s különösen a határon átnyúló kapcsolatok fellendülésében reménykednek a kis- és középvállalatok.

A mostani road-show által népszerűsített terv ugyanis már a 2007–2013 közti EU-támogatások elnyerésének alapját képezi. Az elmúlt évtized uniós felkészülési és az elmúlt egy év uniós tagi tapasztalatai azonban azt mutatják: az EU-támogatások elnyerésének és felhasználásának előfeltétele, hogy a fogadó oldali cégkultúra az adott területen elérjen bizonyos küszöbértéket. Nos, a tapasztalatok szerint a hazai vállalatok logisztikai gondolkodását még mindig az elavult költségérzékenység jellemzi, miközben nem annyira olcsó, sokkal inkább komplex, magas színvonalú és rugalmas szolgáltatás a kor követelménye.

Versenyben maradni

De komoly tehertétele a magyar vidéknek az agrárlogisztika elmaradottsága is, és ezen nem segít a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium raktárépítési kampánya sem. Sőt, szinte tovább rontja a helyzetet, hiszen a kisvállalkozások olyan beruházásokba teszik bele az állami támogatás mellé a legalább 55 százalékos önerőt, amelyek eredményeként kisméretű, versenyképtelen, s a nagy logisztikai ellátóláncokhoz nem kapcsolódó gabonatárolók sora jön létre.

Négy központ az Észak-Alföldön


Az észak-alföldi régióban a logisztikia az egyik olyan terület, ahol az átlagnál jobbak az adottságok, s ezért kitörési pontot jelenthet a térségi gazdaság számára – mondja Debreczeni Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht igazgatója. Ma úgy látják, hogy négy versenyképes logisztikai központ jelölhető ki a régióban. A hagyományosan ilyen Záhony mellett az egyik új jelölt Szolnok lehet, ahol a 4-es főút egy vasúti gócpontot és folyami átkelőhelyet érint. A másik Debrecen, ahol a repülőtér, az épülő autópálya, a vasút és a tudásközpont lehet telepítő tényező. Végül: most zárkózott fel az előbbiek mellé Biharkeresztes, ahol logisztikai projektet indított a helyi önkormányzat. Emellett Nyíregyháza és Szatmárnémeti logisztikai lehetőségeit is vizsgálják.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletgazdálkodási Társaság által kidolgozott és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által felkarolt elképzelés gyökeresen változtatná meg a korábbi gondolkodást. Az elmúlt évtizedben jellemző infrastruktúra-központú szemléletet, mely az autópálya-építésektől várta egyes térségek felemelkedését (ilyen például Miskolc környéke), felváltotta az az elképzelés, hogy egy komplexen értelmezett logisztikai projektnek kell afféle gerincoszlopként felfűznie az infrastrukturális, regionális, környezetvédelmi és katonai célú fejlesztéseket.

Mindez annak felismeréséből következett, hogy a korszerű logisztikai szemlélet az áruk mozgatásán és tárolásán túl olyan sokoldalú, értéknövelő – informatikai, csomagolástechnikai, továbbfeldolgozási, oktatási, vámügyintézési stb. – szolgáltatások megvalósítását igényli, amelyek valamennyi fejlesztésre váró területre kihatnak.

Egységes akarattal

Hogy milyen előnyökkel járhat a regionális feladatokat ellátó logisztikai központok kialakítása? Az MLBKT szerint a gazdasági szereplők költségeinek csökkentésével növeli a gazdaság versenyképességét, emellett jelentős vonzerőt jelent a külföldi tőkének, mérsékli továbbá a területi egyenlőtlenségeket, s az ipari parkok és logisztikai központok integrálásával növeli a szolgáltatási kínálat komplexitását. Végül: a határon átnyúló kapcsolatok erősítésével a határon túli magyarság számára is legális munkalehetőségeket kínál.

Mindezek az előnyök azonban csak akkor és ott élvezhetők, ahol a helyi politikai erők, vállalkozók, döntéshozók egyet akarnak: fogadókésszé tenni szűkebb környezetüket a külföldi tőke és az uniós támogatások beáramlására. Mert a logisztikai üzletágat ma már olyan nagy ellátási láncok jellemzik, ahol csak ťolajozottan működő fogaskerekeknekŤ van biztos helyük.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.