Ahogy egykor a nevezetes véres kardot, úgy hordják most körbe a vidéki Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv logisztikai projektjét. Nem véletlen a háborús hasonlat, hiszen ha nem mozdul meg egy emberként az ország, s nem csatlakoznak az elképzeléshez a hazai cégek, települések, regionális szövetségek, helyettük más aligha tölheti meg tartalommal a kétségkívűl nagyívű elképzelést.
Márpedig az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a honi kis- és középvállalatok még csak most ismerkednek a logisztikai szemléletmóddal. Ez rendjén is lenne, az egyetlen bökkenő, hogy nem nagyon van idő az ismerkedésre… Ráadásul a tanulópénzt az egész ország fizetné meg, ha látványosan elbuknának a kkv-k és a térségi társulások a logisztikai vizsgán.
Tanácstalan kamarák
A Road-Show szervezésében részt vevő kamarák képviselői az országjáró program kezdetén nagyfokú tanácstalanságot mutattak. Farkas István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra igazgatóhelyettese nem is titkolta, éppen azért találták ki a 7 régiót körülölelő vidéki turnét, hogy megtudják, milyen a program vidéki fogadtatása. Mint mondta, a logisztikai gondolkodás még csak most terjed a tagság soraiban, ma még csak az igények felmérésénél tartanak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről Nagyné Varga Katalin is arról számolt be, hogy nincs felmérésük a tagok logisztikai felkészültségéről. De mint mondta, nagy a várakozás, s különösen a határon átnyúló kapcsolatok fellendülésében reménykednek a kis- és középvállalatok.
Versenyben maradni
De komoly tehertétele a magyar vidéknek az agrárlogisztika elmaradottsága is, és ezen nem segít a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium raktárépítési kampánya sem. Sőt, szinte tovább rontja a helyzetet, hiszen a kisvállalkozások olyan beruházásokba teszik bele az állami támogatás mellé a legalább 55 százalékos önerőt, amelyek eredményeként kisméretű, versenyképtelen, s a nagy logisztikai ellátóláncokhoz nem kapcsolódó gabonatárolók sora jön létre.
Négy központ az Észak-Alföldön
Az észak-alföldi régióban a logisztikia az egyik olyan terület, ahol az átlagnál jobbak az adottságok, s ezért kitörési pontot jelenthet a térségi gazdaság számára – mondja Debreczeni Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht igazgatója. Ma úgy látják, hogy négy versenyképes logisztikai központ jelölhető ki a régióban. A hagyományosan ilyen Záhony mellett az egyik új jelölt Szolnok lehet, ahol a 4-es főút egy vasúti gócpontot és folyami átkelőhelyet érint. A másik Debrecen, ahol a repülőtér, az épülő autópálya, a vasút és a tudásközpont lehet telepítő tényező. Végül: most zárkózott fel az előbbiek mellé Biharkeresztes, ahol logisztikai projektet indított a helyi önkormányzat. Emellett Nyíregyháza és Szatmárnémeti logisztikai lehetőségeit is vizsgálják.
Mindez annak felismeréséből következett, hogy a korszerű logisztikai szemlélet az áruk mozgatásán és tárolásán túl olyan sokoldalú, értéknövelő – informatikai, csomagolástechnikai, továbbfeldolgozási, oktatási, vámügyintézési stb. – szolgáltatások megvalósítását igényli, amelyek valamennyi fejlesztésre váró területre kihatnak.
Egységes akarattal
Hogy milyen előnyökkel járhat a regionális feladatokat ellátó logisztikai központok kialakítása? Az MLBKT szerint a gazdasági szereplők költségeinek csökkentésével növeli a gazdaság versenyképességét, emellett jelentős vonzerőt jelent a külföldi tőkének, mérsékli továbbá a területi egyenlőtlenségeket, s az ipari parkok és logisztikai központok integrálásával növeli a szolgáltatási kínálat komplexitását. Végül: a határon átnyúló kapcsolatok erősítésével a határon túli magyarság számára is legális munkalehetőségeket kínál.
Mindezek az előnyök azonban csak akkor és ott élvezhetők, ahol a helyi politikai erők, vállalkozók, döntéshozók egyet akarnak: fogadókésszé tenni szűkebb környezetüket a külföldi tőke és az uniós támogatások beáramlására. Mert a logisztikai üzletágat ma már olyan nagy ellátási láncok jellemzik, ahol csak ťolajozottan működő fogaskerekeknekŤ van biztos helyük.
