A késedelmes fizetés nem magyar jelenség, de kétségtelen, hogy több független felmérés tanúsága szerint hazánk az utóbbi időben az élmezőnyben tartózkodik e téren a régióban. A Creditreform 2005. áprilisi felméréséből például kiderül, hogy a magyar vállalatok fizetőképessége és -készsége egyaránt jelentősen leromlott az elmúlt fél évben. Eszerint a régió országai között tavaly Magyarországon jelentett csődöt a legtöbb a cég.
Az említett tendenciát a Felszámolók és Vagyonbiztosítók Országos Egyesületének friss adatai is megerősítik, melyek szerint 2000-ről 2004-re mintegy megduplázódott a fizetésképtelen vállalatok száma: 2000-ben 5605, tavaly pedig a becslések szerint 9900 vállalat ment tönkre. A felszámolások nagy száma azt is sugallja, hogy ennél nagyságrendekkel több cég kerül több-kevesebb időre nehéz anyagi helyzetbe, néz szembe likviditási problémával behajthatatlan kintlévőségei miatt. Mindez pedig azért fordulhat elő, mert a vállalatok jelenleg jobban hitelezik a vevőiket, mint a bankok – partnereik hitelképességével, a kölcsön kockázatával ugyanakkor nincsenek tisztában.
Pereskedés helyett biztosítás
A késedelmes fizetési ügyek legtöbbször a behajtó cégekhez kerülnek, azok azonban a jog adta lehetőségekkel élve csak meglehetősen hosszú idő alatt tudják visszaszerezni a hitelező pénzét. Magyarországon ez az időszak átlagosan 365 nap, átvészeléséhez bizony tőkeerő kell. Azaz kellene… Hiszen a magyar vállalatok nagy része ezen a téren komoly kihívásokkal küzd. Ráadásul a követelés-behajtás még a legprofibb módszerek esetében sem garantál százszázalékos eredményt, az esetek egy részében pedig a hiányzó összeget az adós sosem fizeti vissza.
A megelőzés ez esetben is jóval hatékonyabb, és nem utolsósorban olcsóbb megoldás is lehet: erre épül a hitelbiztosító társaságok tevékenysége. A szakosodott vállalkozások a teljes vevőportfólió átvilágításával megállapítják a partnerek hitelkeretét, illetve a nem fizetésből eredő kockázat mértékét, erre aztán meg lehet kötni a biztosítást.
A szolgáltatás díját általában a vevő és szállítói közti forgalom százalékában határozzák meg, ez egyes cégközlések szerint 0,2–0,6, másoknál 0,1–0,4 százalék között mozog. Ennek fejében a biztosító nemfizetés esetén a hitelminősítés alapján előre megállapított összeghatárig kártalanítja ügyfelét.
A konstrukció a kereskedelmi kockázatokra jellemző, körülbelül fél éves időtartamot számításba véve a rövid lejáratú, maximum egy évig terjedő hiteleket biztosítja. A nagyobb, követelésmenedzsmenttel foglalkozó cégeknek globálisan több tízmilliós, Magyarországra vonatkoztatva tízezres nagyságrendű céginformációs adatbázis is rendelkezésükre áll, melyből leendő partnereik pénzügyi stabilitásáról is tájékozódhatnak az ügyfelek.
Kisebbek is elkezdhetik
Habár közel tíz éve már annak, hogy a biztosítási üzletágak között Magyarországon is megjelent a hitelbiztosítás, a piac igazán csak az elmúlt három-négy évben kezdett számottevően növekedni. A 2000-ben mindössze 300 millió forintos összárbevétel 2004-re elérte a körülbelül 2,4-2,5 milliárd forintot. Ezen nagyrészt három szereplő osztozik: a becslések szerint 65 százalékos részesedésű Euler-Hermes Magyar Hitelbiztosítón kívül az állami tulajdonban lévő Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) 25 százalékkal és az Atradius (korábban Gerling), amelynek hozzávetőleg 11 százalék jut a hazai piacból.
Eddig főleg a nagyobb, leginkább multinacionális cégek számítottak a hitelbiztosítók fő ügyfeleinek. Vállalati kultúrájukban eleve benne volt a követelésmenedzsment szolgáltatások igénybevétele. A vegyipari, háztartási elektronikai cikkeket gyártó nemzetközi cégeket, autóipari beszállítókat a piaci szereplők reményei szerint hamarosan a közepes méretű, magyar tulajdonban lévő vállalkozások is követhetik.
A legnagyobb növekedési potenciál a középvállalkozásokban rejlik, de a szolgáltatás a kisvállalatok számára is számos előnnyel jár. Őket a gyenge tőkeellátottság és a fejletlen hitelkezelési módszerek miatt egy-két millió forintos összeg késedelme vagy kifizetésének elmaradása is érzékenyen érintheti.
Romló morál, szép remények
A felszámolások és a kifizetetlen követelések cégmérettől függetlenül növekvő aránya egyébként is jelentős fejlődési lehetőségekkel kecsegteti a hitelbiztosítókat. A szegmens növekedési ütemét átlagosan tíz százalékosra becsülik a szakértők. „A magas kockázat ellenére a nyugat-európai országokkal összehasonlítva a biztosított vállalatok száma még mindig alacsony – mondta el az Atradius áprilisi budapesti irodanyitása alkalmából tartott rendezvényen Vanek Balázs, a cég helyi ügyvezetője. – Amíg Németországban a cégek 26 százaléka köt hitelbiztosítást, addig Magyarországon ez az arány 2-3 százalék.”
Ha a „rászorulók” nem is, a legnagyobb globális piaci szereplők már nyilvánvalóan felismerték a piaci potenciált, hiszen az Atradiust alig megelőzve, januárban egy másik nagy multinacionális biztosítótársaság, a Coface is megnyitotta magyarországi fióktelepét. A cég saját kutatásában megállapította: Magyarországon 2003 júniusa óta folyamatosan romlanak a fizetési szokások. Míg másfél évvel ezelőtt átlagosan 35 nap után juthatott a pénzéhez egy szállító, ma már 81 nap is beletelik a kiegyenlítésbe. A romló fizetési morált látva pedig bemutatkozásukkor nem kevesebbet állítottak a Coface szakemberei, mint hogy jelen helyzetben a hitelbiztosítás válhat a magyar gazdaság élénkítő motorjává.
