A Központi Statisztikai Hivatal szerint 60 százalékos, illetve ezt meghaladó szobakapacitás-kihasználtságot a fővárosi négy- és ötcsillagos egységek értek el, amelyek egy évvel korábban 53–54 százalékos foglaltságot jelentettek. A vidéki szállodák kihasználtsági mutatója egyik vizsgált csoportban sem érte el a 47 százalékot. A legalacsonyabb kihasználtsággal (29 százalék) a balatoni háromcsillagos szállodák üzemeltek.
Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára a megfigyelt időszakban 14 000 forint volt, ami jelentős (folyó áron 1600 forint) emelkedést jelent 2004 azonos időszakához képest. A négycsillagos szállodák 11 600–13 300 forintos, a háromcsillagos egységek 4900–8600 forintos átlagárat érvényesítettek.
Egy kiadható szállodai szobára átlagosan 7000 forint bruttó szobaárbevétel jutott, ami folyó áron közel 900 forint emelkedést jelent az egy évvel azelőtti értékhez viszonyítva. Jellemző, hogy ez a mutató minden budapesti szállodacsoportban magasabb volt, mint az azonos kategóriájú vidéken lévő szállodacsoportokban.
2005 január–áprilisában a szállodákban eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus (átlagosan 7 százalékkal) bővülése figyelhető meg az előző év első négy hónapjához képest, ami a budapesti házakban nagymértékű (11–17 százalékos) volt. Az ország keleti és nyugati felén üzemelő egységek által regisztrált vendégéjszakák száma csökkent vagy kisebb mértékben (1–2 százalékkal) növekedett.
Kínaiak nyomulnak a Liszt Ferenc repülőtér környékén, hogy uniós hídfőállást építsenek
A budapesti reptér az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének az egyik legforgalmasabb európai csomópontja lett a koronavírus-járvány óta. A drasztikusan megnőtt csomagmennyiség egyre gyakrabban okoz káoszt a csomagküldő cégek szolgáltatásában, miközben a kínai csomagok kézbesítése igen hálátlan feladat.
