Egy európai uniós előírás miatt két hét múlva már nem találkozhatunk olyan „akciós” csirkemellel, amely a valóságban a tengerentúlról érkezett, de a csomagoláson – legalábbis jól láthatóan – csak az importőr cég neve szerepel.
Az olcsó beszerzésben érdekelt multinacionális nagybeszerző-kereskedő cégek és a versenyt csak nagy nehezen álló hazai beszállító vállalkozások közötti, évek óta tartó állóháború megszüntetésére több kormányzati elképzelés is született. A kisgazda irányítású agrárminisztérium annak idején egyenesen a törvény betűjével korlátozta volna a nagybeszerzők felvásárlási és árképzési lehetőségeit.
Főként az egész kontinens nyugalmát felzaklató élelmiszer-biztonsági botrányok újra előtérbe hozták a hazánkban is évek óta feszítő gondot: a „természetes állapotú” csirkén vagy akár a gombán nincs vonalkód, márpedig a visszakövethetetlen áru eladása egyes esetekben akár a tudatos veszélyeztetéssel is egyenlő lehet.
Kimondottan pénzügyi jellegű feszültséget jelent továbbá, hogy az egyik nagy bevásárlóközpont értékesítési szerződése például az alapáron túl még négy olyan tételt tartalmaz, amely a gyakorlatban akár a felére is csökkentheti a beszállító által lényegesen elérhető bevételt. Ezek között meghatározó jelentőségű a már többször kárhoztatott polcpénz (az az „engedmény”, amit az eladó azért fizet, hogy a nagy forgalmú boltban lehessen az áruja), a marketingre levont, akár öt százalék „visszatérítés”.
A felvásárlók között akad olyan, amely az úgynevezett „szavatosságra érzékeny” termékek esetében a lejárathoz kötött engedményes lehetőséget is előír: ha nem kel el időben az áru, a bolt jogosult olcsóbban adni.
A Népszabadság értesülése szerint a múlt hét közepén egyeztetésre ült össze tíz meghatározó multinacionális nagykereskedelmi cég képviselője Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Szanyi Tiborral, a gazdasági tárca politikai államtitkárával. Ez lényegében nem jelent mást, mint hogy a konkrét ármegállapodásokban rögzített összegek és a tényleges termelői árbevételek egységes rendszert alkossanak.
Ugyanakkor az egyik multinacionális cég vezető tisztviselője úgy nyilatkozott: a nagykereskedelemben Kelet-Közép-Európában most rajzolódnak ki a gazdasági erővonalak, és emiatt minden nagy cég igyekszik akár átmeneti áldozatvállalással is piacot szerezni.
Messze földön híres művész, nagyképű sztár, a jobboldal kedvence – mit hagyott ránk a fiatalon meghalt Futaki Attila?
Futaki Attila útja nemzetközi rajzolói karriertől az orbáni kultúrpolitika bőkezű támogatásain át halálos betegségéig. Két alkotótársa és barátja emlékezik rá, akik befejezték és kiadták az utolsó munkáját.
