Üzleti tippek

Szigorúbban ellenőrzik az élemiszerek eredetét

Egy európai uniós előírás miatt két hét múlva már nem találkozhatunk olyan “akciós” csirkemellel, amely a valóságban a tengerentúlról érkezett, de a csomagoláson – legalábbis jól láthatóan – csak az importőr cég neve szerepel.

Az olcsó beszerzésben érdekelt multinacionális nagybeszerző-kereskedő cégek és a versenyt csak nagy nehezen álló hazai beszállító vállalkozások közötti, évek óta tartó állóháború megszüntetésére több kormányzati elképzelés is született. A kisgazda irányítású agrárminisztérium annak idején egyenesen a törvény betűjével korlátozta volna a nagybeszerzők felvásárlási és árképzési lehetőségeit.

Főként az egész kontinens nyugalmát felzaklató élelmiszer-biztonsági botrányok újra előtérbe hozták a hazánkban is évek óta feszítő gondot: a “természetes állapotú” csirkén vagy akár a gombán nincs vonalkód, márpedig a visszakövethetetlen áru eladása egyes esetekben akár a tudatos veszélyeztetéssel is egyenlő lehet.

Kimondottan pénzügyi jellegű feszültséget jelent továbbá, hogy az egyik nagy bevásárlóközpont értékesítési szerződése például az alapáron túl még négy olyan tételt tartalmaz, amely a gyakorlatban akár a felére is csökkentheti a beszállító által lényegesen elérhető bevételt. Ezek között meghatározó jelentőségű a már többször kárhoztatott polcpénz (az az “engedmény”, amit az eladó azért fizet, hogy a nagy forgalmú boltban lehessen az áruja), a marketingre levont, akár öt százalék “visszatérítés”.
A felvásárlók között akad olyan, amely az úgynevezett “szavatosságra érzékeny” termékek esetében a lejárathoz kötött engedményes lehetőséget is előír: ha nem kel el időben az áru, a bolt jogosult olcsóbban adni.

A Népszabadság értesülése szerint a múlt hét közepén egyeztetésre ült össze tíz meghatározó multinacionális nagykereskedelmi cég képviselője Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Szanyi Tiborral, a gazdasági tárca politikai államtitkárával. Ez lényegében nem jelent mást, mint hogy a konkrét ármegállapodásokban rögzített összegek és a tényleges termelői árbevételek egységes rendszert alkossanak.
Ugyanakkor az egyik multinacionális cég vezető tisztviselője úgy nyilatkozott: a nagykereskedelemben Kelet-Közép-Európában most rajzolódnak ki a gazdasági erővonalak, és emiatt minden nagy cég igyekszik akár átmeneti áldozatvállalással is piacot szerezni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik