Nemrég egy európai uniós tender, mégpedig egy osztrák hídépítési program megjelenése kapcsán szembesült egyik ügyfelünk azzal, hogy ha részt akar venni a programban, akkor feltétlenül fel kell mutatnia bankgaranciát, felelősségbiztosítást vagy egyéb fedezetet, kezességet – idézte fel Semperger Kinga, az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója, milyen váratlan pénzügyi akadályokat kell átugrania az EU-forrásokért pályázó hazai kis- és középvállalatoknak.
Itthon banki vagy biztosítói garancia kell szinte mindegyik, legalább 5 millió forint feletti támogatást adó uniós társfinanszírozású, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretén belül kiírt pályázathoz. Többek között ez a helyzet a hazai kkv-k körében legnépszerűbbnek számító, a műszaki-technológiai fejlesztéseket szolgáló – s 2005 januárjától ismét megnyíló – GVOP 2.1.1-es program esetében is. Kifejezetten felelősségbiztosítást ugyanakkor a szakemberek szerint inkább a közvetlen európai közösségi (brüsszeli) tendereknél igényelnek a pályázatok kiírói.
Vagyoni biztosíték is jó lenne
Bankgaranciák jellemző típusai
– Ajánlati (tender) garancia
– Teljesítési/jólteljesítési garancia
– Fizetési garancia
– Hitel-/előleg-/vételár-visszafizetési garancia
– Vámbiztosítéki és jövedékbiztosítékként nyújtott garancia
– Hitel biztosítékául szolgáló garancia
– Állami támogatásokhoz kapcsolódó garancia
Forrás: bankok közlései
Eszerint az ügyfélnek 30 millió forintnyi garanciát kell igazolnia.
A hazai hitelintézeteknek nem kellett új termékeket kifejleszteniük az uniós pályázatokhoz, mert a meglévő garanciák „lefedik” ezt az igényt is. Az Árindex tapasztalatai alapján a társfinanszírozott pályázatok esetében a vállalkozóknak általában 2 év áll rendelkezésre a pályázati beruházás befejezésére, s számos esetben 5 éves fenntarthatóságot kell szavatolni a fejlesztés hatékonysága kapcsán. A tenderekhez kötődő jellemző banki garancia így 3–5 évre szól. A hitelintézetek – így a már számos pályázati garanciát kiadó Budapest Bank (BB) és a Citibank – ugyanakkor maximum 7 évre (egyedi esetekben még tovább) vállalnak garanciát, mégpedig a forint alapú mellett euróban, dollárban, angol fontban és svájci frankban is.
A garanciára ténylegesen csak az elnyert pályázati támogatási szerződés megkötésekor van szükség. Pályázatot viszont általában csak akkor lehet beadni, ha a vállalkozó hitelintézete előzőleg a maga számára már visszavonhatatlannak számító garanciaígérvényt adott ügyfele számára (ezt több bank is 25 ezer forint körüli tarifáért bocsátja ki). Az ígérvény tulajdonképpen a teljesen előkészített, kidolgozott garanciával azonos, csak még nincs megkötve. Ha viszont megérkezik hozzánk a támogatási határozat, immár automatikusan kiadjuk – világított rá Kiss Éva, a BB szakértője.
A garanciadíj mértéke
A bankok által kért garanciadíj a futamidőtől, a garantálandó összegtől, az esetleg a bank felé felmutatandó fedezettől, s az ügyfél minősítésétől függ. Nem befolyásolja viszont az adott pályázat jellege, illetve, hogy uniós vagy magyarországi szervezet-e a tender kiírója.
Az OTP Bank például hirdetménye szerint a garanciaösszeg 1,5–3,5 százalékát, de minimum 40 ezer forintot kér el az éven belüli, s 2–4 százalékát, de legalább 50 ezer forintot az általános garanciák díjaként. Készpénz, vagy óvadék fedezete esetén 1–2,5 százalékot szabnak. Az irányadó mértéktől ugyanakkor eltérhetnek az adós minősítése során – figyelmeztetnek. A Citibank a készpénzfedezetes garanciák esetén évente 1,5 százalék díjat számol fel (magán vagy vállalati fedezettel), a szerződést akár 2–4 nap alatt elkészítve. A Raiffeisen Bank hirdetményében úgy fogalmaz: a garanciadíj minimum 85 ezer, a garantálandó összeg esetleges emelése vagy a lejárat meghosszabbítása pedig legkevesebb 50 ezer forintba kerül.
Nagyobb, (több) százmilliós pályázati összegek esetén így akár évi 1–2 millió forintnyi is lehet a garanciadíj. A pályázati tanácsadó cégek tapasztalatai alapján emiatt olykor-olykor megesik az is, hogy egy-egy vállalkozás a túlontúl borsosnak ítélt tarifa miatt távozott addigi bankjától, s újat keresett magának.
Kötelező dokumentumok
Ha az ügyfél – akinek tehát magától értetődően céges számlával is kell rendelkeznie az adott hitelintézetnél – nem tud készpénzes fedezetet felmutatni, akkor jó pár dokumentumot kell bemutatnia a szükséges minősítő eljáráshoz. Magától értetődően hoznia kell az előző évek – a Citibanknál például az utolsó 2 lezárt pénzügyi esztendő – auditált pénzügyi beszámolóját is.
Mindezek mellett szükség van a lehető legfrissebb, de maximum 3 hónapos főkönyvi kivonatra, netán a szállítói és vevő referenciákra is. Nem szabad otthon felejteni a vállalkozás hatályos alapító okiratának, társasági szerződésének másolatát sem. A BB-nél a felsorolt igények között szerepel a megrendelés-állomány részletezése, sőt a kiemelt partnerekkel való szerződés másolatának megtekintése is. Éven túli garanciaigénynél pedig – ha lehet – még hosszabb a lista: ebben az esetben a futamidőre szóló üzleti tervet, illetve a forrásképződésre és azok felhasználására vonatkozó „menetrendet” is mellékelni kell.
Mindebből látható: a garanciakérelem elbírálása a velük rokon hitelminősítéséhez hasonlóan bonyolult. Így aki nem kezdi meg idejekorán az egyeztetést a bankkal, lemaradhat az adott tenderről. Érdemes arra is odafigyelni: ha nem a hitelintézet által kidolgozott sztenderd, hanem a pályázat szabta garanciaszöveget igényli a vállalkozás, akkor még korábban kell megkezdeni az egyeztetést a szerződésről.
A gyorsaság azért is hasznos, mert úgy tűnik: mostanában nagy a tolongás a bankoknál a garanciákért. A BB tavasz óta már bő száz ilyet adott ki, s 2005-re ennek legalább háromszorosára számít. A Citibanknál – tudtuk meg Gyöngyösi László értékesítési igazgatóhelyettestől – már most bírálnak el olyan kérelmeket, amelyek a januártól újra megnyíló GVOP 2.1.1.-es pályázathoz kötődnek majd, és jövőre még nagyobb számban várnak garanciaigényeket.
Speciális pályázati konstrukciók nincsenek
Felelősségbiztosítások jellemző típusai
– Általános vagy tevékenységi felelősségbiztosítás
– Munkáltatói felelősségbiztosítás
– Szolgáltatói felelősségbiztosítás
– Termékfelelősség-biztosítás
– Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Forrás: netrisk.hu, biztosítók közlései
A pályázati kiírásokban természetesen általában szerepel, hogy káresemény esetén a biztosítási szerződés engedményezettje a pályázat kiírója. A pályáztatók azt is elvárják, hogy maga a biztosító is jelezze, ha a teljesítés megadott futamideje alatt az ügyfél esetleg valamilyen oknál fogva megszüntetné a biztosítási szerződést (technikailag erre módja volna az egyébként határozatlan és határozott időre is köthető biztosítások bármelyikénél).
Némi eltérés a bankokhoz képest, hogy egyes biztosítók a saját majdani kockázatukat megmutató részletes cégadatok hiányában is hajlanak biztosítói szándéknyilatkozat, ígérvény kiadására a felelősségbiztosítás tényleges megkötése előtt. Másoknál – így az Allianz Hungáriánál – erre nincs mód.
A biztosítók általában igyekeznek termékcsomagban, azaz vállalati vagyonbiztosításaikkal együtt értékesíteni felelősségi jellegű módozataikat. Magyarán: e szférában sem fejlesztettek ki külön „pályázati konstrukciókat”, hanem az erre szolgáló sokféle felelősségbiztosítások állnak rendelkezésre, úgy, hogy egyéb fedezeteket is lehet, netán kell melléjük válogatni.
A biztosítás díját nem befolyásolja a tender jellege, számíthat viszont a cég mérete: az OTP Garanciánál például az 50 millió forint összvagyonértéknél kisebb és nagyobb cégeknek eltérő csomagokat ajánlanak. A tarifát többek közt az ügyfél tevékenységének kockázatossága, a biztosítási összeg, a fedezet területi hatálya szabja meg – sorolta Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító csoportvezetője.
Nehézségek a pályázatoknál
Gyakorta viszont maguknak a biztosítóknak, s a számukra ügyfeleket közvetítő biztosítási brókereknek is nehézséget okoz a pályázati igények értelmezése. Sokszor egyszerűen nem tudjuk, mire is szóljon pontosan a biztosítási fedezet, mert a tenderkiírás csak általánosságban fogalmaz – mutatott rá Erdei István, a győri székhelyű Praeventio Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője, aki a szakma legfontosabb érdekképviseleti szervezetének, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke is.
Pedig a Praeventionak már van rutinja a kérdés kapcsán: a tavalyi évben közvetített 5,6 milliárd forintnyi biztosítási díj- és 450 millió forintnyi jutalékbevételével a legnagyobb hazai hátterű, vidéki központú alkuszcégnek számít. Az országszerte tucatnyi irodával rendelkező biztosítási brókercéghez az utóbbi időben rendszeresen érkeznek uniós társfinanszírozású, illetve hazai forrású pályázatokhoz kötődő biztosítási kérelmek – mondta el a cégvezető.
