A munkáltatók a növekvő piaci kihívásoknak csak folyamatosan képzett munkaerővel tudnak megfelelni, ezért aztán gyakran átvállalják munkavállalóik képzési költségeit, persze kivételek is akadnak. A magánszemélynél ily módon képződő jövedelem – a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – nem képez személyi jövedelemadó-alapot, vagyis a képzési költségek után nem kell semmilyen adót fizetni. Így adómentes a képzési költség a magánszemélynél, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja, és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el.
Abban az esetben is adómentes a képzési költség, ha a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza és a képzésben a vele munkaviszonyban álló magánszemély vagy a tevékenységében személyesen közreműködő tagja vesz részt. Jó tudni azt is, hogy az oktatási szolgáltatás, vagy a taneszközök megfizetésén túl egyéb költségeket – így például az utazás, és a szállás költségét – is átvállalhatja a cég, azonban erre már a hivatali üzleti utazásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az oktatás révén ugyanis a magánszemély a kifizető tevékenységével összefüggő feladatot lát el, ezért érvényesíthető a cég kiadásai között minden ezzel kapcsolatos költség.
Iskolai rendszerű képzés
A szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a képzési költségekkel csökkenthető,
amelynek feltételei között többek között az alábbiak szerepelnek:
– felnőttképzési szerződés,
– a munkavállaló tanulmányi szerződés, vagy munkáltatói kötelezés alapján végzi tanulmányait,
– a képzést nyilvántartásba vett képző intézmény szervezi,
– ha a képzés nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, vagy nem akkreditált képzési program, akkor a megfelelő képzési programot be kell nyújtani,
– a képzés minimálisan 15 óra, de nem kevesebb, mint 3 nap stb.
(Részletesebben: 3/2004 (II.17.) OM-FMM együttes rendelet.)
Iskolarendszerű képzésnek minősül a közoktatásról, a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai rendszerű szakképzés, amelynek meghatározását a szakképzésről szóló törvény tartalmazza. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja a tanulói, illetve hallgatói jogviszony megléte – tette hozzá az adószakértő. Vagyis az iskolarendszeren kívüli képzés alatt olyan képzést kell érteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A tanulói, hallgatói jogviszonyról a közoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezik. A tanulói, hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, s a bizonyítvány megszerzéséig, illetve addig tart, amíg a tanulót egyéb okok miatt nem bocsátják el.
Természetesen a kifizetőnek arra is van lehetősége, hogy a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesen közreműködő magánszemély iskolai rendszerű képzésének a költségét is átvállalja, ilyenkor viszont nem pénzben juttatott adóköteles jövedelem keletkezik. Ennek pedig adókötelezettségét a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony és a juttatás körülményei határozzák meg.
Jellemző hibák
Szigorítás jövőre:
– A képzés költségét csak akkor nem kell a magánszemély jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni, ha a költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre a kibocsátó adókedvezményre jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel.
– Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély adókedvezményt vesz igénybe az adott képzés díja után, akkor a képzés költsége után a magánszemélynek adózni kell, mivel beleszámít a magánszemély adóköteles bevételébe.
Előfordultak kirívó szabálytanságok is: így például, hogy fantom, nem létező cég számláját könyvelték le oktatási költség címén. Akadt olyan vállalkozás is, ahol a leszámlázott oktatási szolgáltatás teljesítésére vonatkozóan nem álltak rendelkezésre az előírt dokumentumok, ráadásul a tanfolyam díja irreálisan magas is volt. Éppen ezért az adóhatóság az adózó által bemutatott megállapodásokat színlelt megállapodásoknak minősítette, mivel a valós cél nem a munkavállalók szakmai képzettségének biztosítása volt, hanem csupán a bemutatott számlák szerinti összegek költségkénti elszámolása. Így a cég társasági adó alapját megnövelte az APEH a számlák szerinti összeggel.
A munkaerő képzésére már csak azért is érdemes áldozni, mert gyakran semmibe sem kerül a cégnek – hangsúlyozta Szolnoki Béla, a BDO Kft. adószakértője. A vállalkozások ugyanis meghatározott feltételek teljesítése esetén a saját dolgozóik képzéseinek költségeivel csökkenthetik a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségüket. A csökkentési lehetőség mértéke az éves bruttó szakképzési járulékfizetési kötelezettség 33 százaléka.
